Ahová a szó lép

Elrontott variáció

Ismersz nőket is és
férfiakat is, akik lelkükből
hosszas rábeszélésre egy tenyérnyit
mégis csak kitakartak.

Ahol az unalomnak
a tradíció szorít helyet,
ott vagy alulteljesít,
vagy bankot robbant a képzelet.

Rajtad kívül senkit se lep
meg, ha a jó irányából
érkezik meg a rossz.

Őszintén sajnálom, ha az
igazság és a valóság nem
ismerik fel egymást.

Szerinted a test nyomvonal-leolvasására
a lélektérkép alkalmas eszköz?

Egyre megy: elrontott variáció,
vagy ügyes csűrés-csavarás.

Akik hátat fordítottak
emlékeidnek, már messze,
nagyon messze járhatnak.

Mindig másképpen

Lehet-e szárazon tartani
párálló víz fölött a puskaport?

Miféle vers az, amelyiket
az első sortól az utolsóig
átitat a megszokás?

Mindig másképpen tévedek el.

Ha bizonytalankodni kezd
őszinteségem, meleg levegőt
fújatok az élet nagy pillanataira.

Csak akarnod kell, és én
összhangba hozom életvitelemet
a kialakult körülményekkel.

Mindig másképpen találok magamra.

Van aki a kezdetek óta a maximumot nyújtás
és a sorsimitálókkal együtthaladás
között vacillál.

Az általad felajánlott hét érzelmi
összetevő közül csak egyre tartok igényt.

A levél a fa idénymunkása.

Ami eladható az életből

Gyerekkorodban
az öregek járásához
igazítottad lépteidet.

Angyal közeledik feléd.
Sietve zoknit cserélsz,
teavizet teszel fel,
az asztalra kétszersült kerül.

Kész öngyilkosság a csöndre
szabott szavakkal érvelés.

A gondolkodás tánciskolája

Arra pláne alkalmassá tehető
a tegnapot követő ma,
hogy visszanyúlj a kezdetekig.

Onnan ide, innen oda:
a tisztánlátás feltételei mellett.
A részletektől a teljességig eljutás
a gondolkodás tánciskolája.

Van, de csak ott és akkor,
ha nem veszíti el az éjszaka
a sötétségfonalat.

Van, de csak abban az esetben,
ha a formakorlátok lebontása
egybeesik a tartalom megerősödésével.

Az elbitangolt nyár helyett
megszeppent ősz jött.
Napról napra kevesbül a távolság
sorsod és a lehorgonyzás
színhelye között.

Van, de csak ott és akkor,
ha egyösszegben kapod meg
a ténykedésedet megillető
érzelmi járandóságot.

Emlékezés papuskára

A mögötte hagyott idő ott
és akkor vált számára értékállóvá,
amikor tanulságok formájában
belefolyatta sorsa medrébe.

Mielőtt hasznot húzhatott volna
az engedékenység őrületéből,
volttá hidegült a ma történt.

Ahol hétpróbás gondolat adja
a szándékhoz illő alaphangot,
ott szeretni szokták az igazságok
az ide-oda mozgatható valóságot.

A régebbi időkből áthozott terv szerint
papuska a lényeg háta mögött
kívánta kibontakoztatni életét.

Mielőtt elérte volna csúcsformáját
a pillanat, a drága papuska elfújta
az örömök petróleumlámpáját.

A képzelet belvilágában papuska
időnként egy-egy darab fát tesz
a szeretet pislákolva égő tüzére.

Korán örülsz

Kiélezett helyzetbe kerülve
a legrusnyább gondolat is felélénkül.

Van, de csak abban az esetben,
ha nem téveszted szem elől
a történelem szerepében tetszelgő
tények nyomvonalát.

Ez már annak előtte is így volt,
amikor még nem hajtotta uralma alá a jó
a rossz elszabadult szellemét.

Hogy is van ez? Zűrös napokat élsz,
miközben adottak a feltételei
az életeddel okosan sáfárkodásnak

Ott lesz vége, ahol a tapasztalataidon
átpasszírozott világkép
emlékszilánkokra esik szét.

A transzcendenshez szokott fogalmakat
miért csoportosítottad át
az irodalom hátországába?

Mérföldkőnek számító mosoly

Maga a tény, hogy zavarba ejtettek
az árnyékban hagyott életrajzi elemek,
tapasztalatlanságodat mutatja.

Ott reggel és este eltérő konfliktuskezelés,
itt figyelemre se méltatott
mérföldkőnek számító mosoly.

Ott struktúravizit két ünnep között,
itt elvi tévedésekkel tarkított terepszemle.

Van, de csak ott és akkor,
ha a szó és a tett,
a közjó és a laza kíváncsiskodás
azonos mértékben részesül
a kreativitás isteni áldásaiból.

Apa és anya

Az apa viszonya a nők csípőjéhez
és a valóság partjáig kisodródott álmokhoz
csupán annyi változást mutat évek múltán is,
mint a mosolyból kihátrált száj.

Az anya szerint a realitásokra
épülő gondolatfüggő érzésekre
kell hogy essen manapság a hangsúly.

Az apa viszonya a lyukba gyömöszölt
transzcendenshez ott és akkor változott
meg radikálisan, mikor meggyőződött
előző énje kivitelezhetetlenségéről.

Az anya haragja a betegség-feltaláló
iránt akkor enyhült meg, és ment át
szokatlanul szívélyes együttérzésbe,
amikor már a saját hasznára kamatoztathatta
kiutat mutató tapasztalatait.

Gyalázatos tett

Látszólagos ittlevés,
őszintének lenni kevés.

Szószűke gyerekkor,
összecsiszolódott ellentétek.

Sok jóra ne számíts,
ha érzékeid külön-külön kötnek
alkut a transzcendenssel!

Kizárt dolog, hogy úgy
csukj be álmot,
hogy közben nyitva
van a valóság.

„Hangyabolyra
helyezett kockacukor”.

Életmódváltás a zsigerekben;
ez a legbiztosabb kiút.

Mellékvonal

Enyém a kiszélesített
árnyékárok, tiéd a szeretet
vesemelegítője.
Ismerkedj meg közelebbről is
a kapott válasz hatalmával!
Egyenesen kívánatos, ha időnként
kormányozhatatlanná
válik a képzelet.
Mint tartályt a víz,
kitölti sorsodat az élet.
Tegnap mögötted baktatott,
ma előtted üget.
Az érzelmileg elfogadott
az igazság falra festett ördöge.
Ne keseredj el, ha egyetlen
érdekmintát se találsz
a kinyitott könyvben!
Az ímmel-ámmal
a lelkes hozzáállás mellékvonala.
Ott és akkor láttam először
és utoljára fénydárdával
átdöfött felhőárnyat...
Enyém a szülőföld kuckója,
tiéd a visszavonásra se méltatott
ködből kibontakozó út.

Problémabog

Lyukas felhőzseb.
Hol ez, hol az
potyog ki belőle

Ne higgy neki!
Csak megjátssza
a nyomorékot a csönd.

Alap és tető nélkül
is teljes, ha az maradtál,
ki egykor voltál.

Gatyamadzagnál könnyebben
megoldható problémabog.

Bármit, ha megszilárdult
a talaj az ostromgyűrűből
kitörni vágyó talpa alatt.

Lerombolhatatlan mondat,
gyenge verslábakon
álló költemény.

Átfogalmazott emlékek

Jogos vád érte az éjszakát,
a nappal helyzete is megingott.

Ez itt egy önmagával egybeeső,
sokat fészkelődő ország.

Hajszállal összefogatott árnyak.

Ha látni akarod jövődet,
emlékezz a mögötted hagyott évekre!

Álommal valóságot
megtéveszteni csak fordított
logikával lehet!

Elfogadom a szavakat,
de csak ha csönd is jár velük!

Önző dög a kreativitás: minden
titkot ki akar belőled szedni.

Uram, ez itt a privatizált
forradalom emlékkönyve,
tessék már beírni valami
velőset és szépet!

Ahová a szó lép

Ahová a szó lép,
oda igyekszik a mondat is.

Ahol egymást tiporja el
a jó és a rossz, ott várható
a történelem beteget jelentése.

Ezer kéz se tudná
kibogozni, mit a félelmek
kuszáltak össze benned.

Milyen élet lehet ott,
ahol egymást követik
a tanácstalanság
meg-megújuló rohamai?

Van, de csak ott, ahol a csatazaj
elültével a test és a lélek
meg nem támadási szerződést
kötött egymással

Egykor ez így
elképzelhetetlen lett volna.
Két eltérő életfelfogásban
azonos hullámhosszra van
állítva érzés és gondolat,
szóból értés és nemlétpazarlás.

Mi történik itt?

A szerencse is kellett hozzá,
hogy visszatalálj a rosszul megírt
verstől az élet sorsfordulóihoz.

A véletlennek is szerepe volt benne,
hogy megtaláltad az örömökhöz
leginkább illő stílust.

Mit sem ér a törvény
és az igazság, ha a transzcendensben
található összetevőket
nem tartalmazzák érzéseid.

Hogy’ van az, hogy a veled
történtek színüket vesztették,
míg emlékeid fizikai állapota
kifogástalan maradt.

Lesz aki majd így szól:
Elcserélném sötétben
tapogatódzásomat
egy fején talált szögért.

Mi történik itt?
Gyakorolják az árnyak
a falra mászást.

Baráti eszmecsere

Hová, kihez forduljak,
ha azt látom, hogy egy
jól induló tisztulási folyamat
kezd zavarossá válni?

Legkevésbé az érdekel: hol, mikor
és milyen körülmények között
keményedett meg akaratod,
lágyult meg szíved,
oldódott meg nyelved.

Beszélik, többre tartod
a megszokásokhoz ragaszkodást
a valósághoz közelebb kerülésnél.

Vissza tudsz-e emlékezni
olyan élethelyzetre,
mely mint áldozatát az oroszlán
tépte, szaggatta tehetségedet?

Az utolsó közkívánat

Beleértve a csöndet,
és gyerekkorod nevezetes dátumait is.
Stilizált ittlét, sietős
értékátcsoportosítás.

A vérösszeadást hogy értsem?
Vitathatatlan tény a történetben
elrejtett erotikus túlfűtöttség.
A vers az észjárás önarcképe.

Semmiért sem bolondul
annyira az önpusztítás,
mint a saját fészekbe piszkításért.

Ez meg hogy lehet?
Esik szét, hull darabjaira
az örökléttel összefogatott.

A csönd eltérő életszakaszai

Jaj, már megint és újra ott,
ahol test és lélek
sohasem beszélt azonos nyelvet.

Hihetővé tisztult valótlan.
A fájdalom az öröm
megbízható hírvivője.

Próbáld meg szavakkal is
kifejezni a csönd
egymástól merőben eltérő
életszakaszait!

Nem te vagy az első, akinek
beletört a bicskája a gátlástalanság
közérthető interpretálásába.

Van, mert nyilvánvaló
az összefüggés a domináns felhő,
és az alárendelt szerepet játszó
csodatevő között.

Miután elpuskáztad a teljesség
felkínálta lehetőséget,
maradt a töredékigazságtól
remélt segítség.

Letiltás

Megvártam, míg kikászálódik
a telihold az éjszaka ágyából.

Folyamatában vizsgált hiányérzet.

Már megint és újra ott,
ahol a test is és a lélek is
megtagadta a semmitől,
hogy megvethesse lábát.

Megvárod,
míg beillesztem életvitelembe
a részeire bontott szüntelent?

Felőlem akár a világvégét
is kikérheted magadnak!

Már megint és újra ott,
ahol a közhelyekkel gazdálkodás
szab irányt az élet értelmének.

Már megint és újra ott,
ahol a törvény trénere a vakhit,
s fölöttébb büszke tanítványára.

Megtiltom, hogy a bennem
és az általam történtek szintjén
halálom után bárki is változtasson!

Kihagytál egy kedvező alkalmat

Még a napnyugtát megelőző órákban
újabbnál újabb ízeket
sikerült becsempészned a csöndbe.
Rendezetlen hangulatodat ezúttal
nem nyomta mélyebbre egy elképzelt fájdalom.
Honnan számítódik a szó, ha kimondója
híjával van a szuverenitásnak?
Honnan számítódik a mondat,
ha folyton leveti hátáról a végtelen,
mint eszes ló rossz hátasát?
Honnan számítódik a tényekre alapozottság,
ha megfosztod tartalmától a természetet?
Egymást követő gyors morális visszamondások.
Kihagytál egy napot, oda a barátaid
történetét fogod lejegyezni megkülönböztetett
részletességgel. Kihagytál egy kedvező alkalmat,
oda fogod beírni drága halottaid nevét.
Kihagytál egy szlogent, hogy biztonságban
érezhesd megállapodottságodat.
Nem érted? – – –
A fekete kérdése a fehérre vonatkozott.

Elmés bohémek

Az attól függ, mikor és milyen körülmények
között került közelebb a víz a vízhez,
a tűz a tűzhöz, a test a lélekhez,
az igazság az el nem mondhatóhoz.
Olyasmire kell hogy gondolj, ami nem szín,
nem illat, nem hang, de nem is csönd!
Olyasmire kell hogy gondolj, ami távol áll
a mozgástól, de nincs közel a mozdulatlanhoz!
Olyasmire kell hogy gondolj, ami hordozza
a vers szellemiségét, de nem hagyja magára
a történetekre támaszkodó regényt sem!
Olyasmire kell hogy gondolj, aminek eszköze
az ujjnyi repedés, de végső célja
a szakadékból mielőbbi kijutás!
Olyasmire kell hogy gondolj, ami ehetetlensége
ellenére fogyasztható, kalóriadús és laktató!
Olyasmire kell hogy gondolj, amire a távozó
gondol az érkezőt megpillantva!
Olyasmire kell hogy gondolj, mint azok
az elmés bohémek, akik beleképzelik
mondataikba Isten világról alkotott képét!

{fel}