46.
A Szolnoki MÁV Járműjavító Munkástanácsának kérelme a pártiskola lakásokká alakítása iránt

1956. október 31.

1/1956. szám.

Szolnok Megyei Munkástanács Elnökének.

HELYBEN

Mi, Szolnoki Járóműjavító Munkástanács tagjai azon kéréssel fordulunk a Megyei Munkástanácshoz, hogy a Járműjavító dolgozóinak rendkívüli nehéz lakáshelyzetén segíteni szíveskedjék.

Felülvizsgáltuk az igényeket, és már előzőleg bejelentetteket összegezve 220 dolgozónak súlyos lakás igénye van.

E nagy igények figyelembe vételével kérjük enyhíteni dolgozóink szociális helyzetén.

Kérésünk és egyben javaslatunk, hogy a Szolnok város területén lévő volt pártoktatási házat szíveskedjenek dolgozónk rendelkezésére bocsájtani. Ha átalakítási munkálatokat igényel döntő részét a munkának vállaljuk.

Bízva kérésünk megvalósulásában.

Szolnok, 1956. október 31-én.

Üdvözlettel:

Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 100. p.

Jegyzet: A pártiskola Szabadság úti /jelenleg Sóház u./ és a megyei pártbizottság Kossuth Lajos úti épületét 1956 november elején kiürítették és később lakásokat alakítottak ki bennük.

47.
A Magyar Szabad Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának célkitűzései

1956. október 31.

Magyar Szabad Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa

A Magyar Szakszervezetek az utóbbi 8 év alatt nem töltötték be azt a szerepüket a dolgozók érdekvédelme területén, melyet a dolgozók jogosan elvártak tőlük. A forradalmi harc győzelmével, melyet a hős munkásosztály, a magyar ifjúsággal karöltve kivívott, a szakszervezeteknek is szakítani kell minden régi munkastílusukkal és új módon kell végezni munkájukat a dolgozók érdekképviseletében.

A Magyar Szabad Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa ezért az alábbi fő célkitűzéseket tűzi ki programul maga elé:

1./ A szovjet csapatoknak az egész ország területéről való kivonása. A kormány kezdjen olyan tárgyalást a varsói szerződést aláírt hatalmakkal, hogy Magyarország területén idegen csapatok ne tartózkodhassanak.

2./ A Magyar Szabad Szakszervezetek munkájukat minden párttól függetlenül kívánják végezni. A dolgozók érdekeit a legmesszebbmenően védeni.

Új szakszervezeti választások megtartása.

3./ Adja vissza a kormány a dolgozók sztrájkjogát, hogy a szakszervezet sztrájkra tudja szólítani a dolgozókat, ha jogos követeléseiket nem teljesítették.

4./ Adja vissza a kormány a szakszervezetnek a régi jogát, hogy a munkaközvetítést a szakszervezet végezze.

Szüntessék meg, hogy a dolgozó egy üzemhez legyen kötve.

Biztosítsák a szabad munkavállalást.

5./ A szakszervezet végezze továbbra is a társadalombiztosítást az alábbi kibővítéssel.

A nyugdíjakat az SZTK alközpontok folyósítsák, mely fölöslegessé teszi az Országos Nyugdíjintézetet.

Körzeti orvosok irányítását az SZTK alközpontok végezzék.

6./ A munkavédelem ellenőrzését továbbra is a szakszervezetek végezzék.

7./ A munkások művelődését, szórakozását biztosítsák a szakszervezetek, kultúrotthonokon, klub-szobákon, könyvtárakon keresztül.

8./ Módosítsák a Munka Törvénykönyvet, egészítsék azt ki.

A Munka Törvénykönyv megszegőivel szemben büntető szankciókat is alkalmazzon.

9./ Ifjúsági szervezet létrehozása és ennek a szakszervezet anyagi támogatást biztosítson.

Gazdasági területen:

1./ A normák eltörlése és az igazságos alapon lévő bérezés kidolgozása, az üzemek, hivatalok, intézmények sajátosságainak megfelelően, a munkástanácsok és a szakszervezetek részvételével. Országosan rögzíteni a legalacsonyabb és a legmagasabb bér összegét. A fő irányelv az legyen, hogy egy család megélhetése biztosítva legyen a családfő fizetéséből. Ennek érdekében rögzítsék az állami árakat.

2./ Állítsák vissza mindazokat a természetbeni járandóságokat és kedvezményeket, melyeket a munkások, alkalmazottak már régebben és az utóbbi időben kiharcoltak maguknak.

3./ A 4%-os gyermektelenségi adónak az eltörlése.

4./ A nyugdíj-rendszer teljes felülvizsgálása, a jogtalanul elvont nyugdíjak visszaadása, további elbírálásoknál pedig a szolgálati időnek a figyelembevétele.

5./ Családi pótlékok rendezése úgy, hogy az 1 családos is kapjon családi pótlékot, és hogy a nagycsaládosoknak a családi pótlék valóban segítséget nyújtson.

6./ A lakáshelyzet megjavítása érdekében a vállalati nyereségrészesedés 50%-ából lakások építése és ezen lakások elosztásánál a szakszervezet bevonása. A városok területén épült lakások elosztásánál, ill. lakások kiutalásánál a szakszervezetek szavazati joggal való részvétele és a döntés ellen esetlegesen fellebbezési jog biztosítása.

7./ Munkásszálláson a térítési díj eltörlése.

8./ Egységes étkezési díj térítésnek a bevezetése az ország egész területén, iparban, vállalatoknál, intézményeknél, mindenütt.

Szolnok, 1956. október 31-én.

Magyar Szabad Szakszervezetek

Szolnok Megyei Tanácsa.

Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 10. ő. e. 14. p.

Jegyzet: 1 családos: egy gyermekes család.

48.
A Szolnoki Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozóinak követelése

1956. október 31.

A Szolnok Megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Munkástanácsa a dolgozók követeléseit az alábbiakban foglalja össze:

1./ A munkástanács követeli, hogy a szovjet csapatok azonnal vonuljanak ki Magyarországról.

2./ A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács, valamint az egyetemi ifjúság forradalmi tanácsa által közzétett követelésekhez csatlakozunk.

3./ Követeljük, hogy a vállalat valamennyi dolgozója munkaruhában részesüljön.

4./ Felülvizsgálandók a jelenleg érvényben lévő fizetési besorolások, amikoris a szakembereket, a megbízható, felelős beosztásban lévő dolgozók fizetését olyanképpen kell megállapítani, hogy a ráruházott felelősség érvényesüljön az egyéb dolgozókkal szemben.

5./ Vállalati vonatkozásban a durva vasáruknál dolgozók 10%, nehéz testi munka pótlékban részesüljenek.

6./ A vállalati többletnyereséget a vállalat maga ossza szét. Ennek 50%-a vállalati lakásépítkezésekre, szociális beruházásokra fordítandó. A másik 50%-a a dolgozók között osztandó szét prémium helyett, melynek összege maximum 2 havi bérnek felelhet meg negyedéven belül.

Az esetleges fennmaradó összeg a következő negyedévre tartalékolandó bérkifizetésre, vagy szociális beruházásokra.

7./ A többletmunkát és felesleges adminisztrációt igénylő jelenlegi tervezési konstrukció teljesen szűnjön meg. Helyette egymutatós tervezést javasolunk, amikor a vállalat kizárólag eredménytervet kap.

8./ A vállalat értékesítési tevékenységét mind belföldön, mind külföld felé saját maga bonyolíthassa le.

9./ A nagykereskedelem helyi és magánipartól szerezhessen be minőségben és árban versenyképes árut. Egyes szolgáltatásokat a vállalatnak kedvezőbb állami, vagy magánszektorral végeztethessen.

10./ A fizetésemelés helyett a munkástanács árleszállítást követel és azonnal beszüntetni kéri a burkolt áremelést. Egyidejűleg a csökkentett árak rögzítését.

Az árleszállítás egyik módja a jelenleg alkalmazott és túlzottan magas forg. adó felszámítása. Ennek haladéktalan felülvizsgálatát kérjük, s így az árleszállításnak akadálya nem lehet. Az Árhivatal vizsgálja felül az egyes áruféleségek áraránytalanságát.

11./ A dolgozók szociális helyzetének javítása érdekében az őszi beszerzésekre minden dolgozó egy havi fizetési segélyben részesítendő.

Az év végi eredmény elszámolás után a többletnyereségből a dolgozók renimerációt kell kapjanak, melynek legkisebb összege egy havi fizetés.

Szolnok, 1956. október 31.

Forrás: ÁBTL O-11702/1. 135. p.

49.
A Jászberényi Forradalmi Munkás Paraszt és Katonai Tanács jegyzőkönyve

1956. október 31.

Városi és Járási Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács Jászberény.

Jegyzőkönyv

Készült a Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács 1956. októberében tartott üléséről.

Jelen vannak: Szigeti István, Szabó Kálmán, Orendás Béla, Házkötő Lajos, Erdős János, Bori István, Dr. Gedei János, Székely Albert, Potemkin Károly, Goda Zoltán, Márton B. István, Váradi János, Máté Lajos, Dr. Zalai Ernő, Rátkai István, Beszteri Pál, Szórád Elek, Árvai Lajos, Zsák Jenő, Kovács Mózes, Kiss András, Gaál József, Farkas József, Bujdosó Lajos, id. Szűcs Kálmán, Dr. Pusztai András, Vass István, Lakatos István, Fridvalszky Béla, Muhari János, Szelei István és Imre Béla, valamint még többen mások.

Fridvalszky Béla: A tanácsülés elnöke az ülést megnyitja. Három napirendi pont megtárgyalását javasolja:

1./ Nemzetőrség megalakítása.

2./ Nemzeti Bizottmány felhívása.

3./ Közellátási ügyek.

A jelenlévők a beterjesztett javaslatot elfogadják.

Hozzászólások:

Fridvalszky Béla: Javasolja, hogy az élelmiszergyűjtést szervezzék meg, és azt 3 tagú bizottság vegye át.

Egy polgár: Javasolja, hogy november 1-ét ünnepeljék meg, és munkaszüneti nap legyen. A 48-as emlékmű kapjon koszorút. Kéri továbbá, hogy az orosz szobor maradványait minél rövidebb időn belül szállítsák el.

...: Elmondja, hogy a honvédség elhagyta a várost, és amikor ezt a tanácstagok megtudták felkeresték a rendőrséget, hogy a rendet továbbra is tartsák. A nemzetőrség parancsnokának Lakatos Istvánt javasolja. Olyan embert kell választani, aki szakmailag és politikailag is megfelel, magyar legyen. A rendőrség vezetője nem maradhat meg beosztásában. Javasolja, hogy a Somogyi százados idejében megválasztott tanácsot szervezzék át.

...: Javasolja, hogy Altordai Sándort válasszák meg a nemzetőrség parancsnokának.

Váradi János: Hozzászólásában foglalkozik azzal, hogy a tanulók addig nem mennek iskolába, amíg a szovjetek el nem hagyják a várost.

Egy polgár: Felveti, hogy azok a személyek, akiket a tanácsülésre nem hívtak meg, ne vehessenek részt az ülésen.

Dr. Nagy Pál: Javasolja, hogy azok a személyek, akiket a gyár, vagy üzem küldött – bár nincsenek meghívva – tanácskozási joggal a tanácsülésen részt vehetnek.

Diós István, Vasipari Váll: Elmondja, hogy nem volt itthon Jászberényben, amikor a forradalom volt. Helyteleníti, hogy azokat az ÁVÓ-s embereket, akik Jászberényben is vannak és egyéb nem kívánatos személyeket, miért nem vonja a forradalmi tanács felelősségre. Miért hagyja őket még mindig szabadon járni-kelni.

Dr. Pusztai András: Javasolja, hogy olyan embert bízzon meg a forradalmi tanács a nemzetőrség parancsnokának, aki jól tud dönteni egyes vitás kérdésekben, önálló. Altordait nem javasolja – bár szakmailag érti munkáját – mert az áruló BM rehabilitálta.

Beszteri Pál: Meglátása az, hogy helytelen, hogy a tanácstagok azon vitatkoznak, hogy kié legyen a vezetés. Meglátása, hogy Altordai Sándor el tudja látni a nemzetőrség parancsnokának feladatait. Elmondja továbbá, hogy a kisiparosok mintegy 200 fővel bármely pillanatban rendelkezésre állnak a nemzetőrségben. Kéri, hogy a nép érdekében megfelelően dolgozzon a forradalmi tanács. Elsőrendű kérdés lenne, hogy álljon vissza a tanácsrend. A tanácsülés hozzon határozatokat és azt hajtsa végre. Javasolja, hogy a tanácstagok ne személyeskedjenek, hanem válasszák meg egyöntetűen Altordai Sándort a nemzetőrség parancsnokává.

Szigeti István: A forradalmi tanácsnak van joga visszahívni, kéri, hogy Imre Bélát, akit elküldött a tanács, hívja vissza. Javasolja, hogy a nemzetőrséget a városban lakó parasztságból, munkásságból és iparosságból szervezzék meg.

Altordai Sándor: Bizonyításul a tanácsülés előtt felolvassa a káderanyagában írásban rögzített információkat, és elmondja, hogy ha megválasztják a nemzetőrség parancsnokának, akkor munkáját igyekszik úgy elvégezni, hogy minden szempontból megfelelő legyen. Kéri, hogy munkás-paraszt, katona volt csendőr, rendőr 200-300 főből álló nemzetőrséget szervezzenek.

1./1956.                Tanácshatározat.

A Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács elhatározza, hogy november 1-e munkaszüneti nap, és erről az üzemek értesítést nyernek. Továbbá a nemzetőrség parancsnokává Altordai Sándort választja és megbízza a munkák elvégzésével.

Erről: 1./ Üzemek, vállalatok.

2./ Altordai Sándor értesítve.

2./ napirend.

2./1956.                Tanácshatározat.

A Jászberényi Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács megbízza Orendás Béla tanácstagot, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottmánnyal vegye fel a kapcsolatot és a soron következő feladatokat beszélje meg, majd erről tájékoztassa a forradalmi tanácsot.

Erről:     1./ Orendás Béla értesítve.

3./ napirend.

Egy polgár javasolja, hogy válasszanak egy bizottságot, amely intézi a közellátási ügyeket. Vezetőjének javasolja Simon József volt közellátási hiv. vezetőjét, mert szakmailag érti munkáját. A felvetett javaslatot a jelenlévők egyhangúlag elfogadják.

Beszteri Pál: A kisiparosság nevében kéri, hogy a Vágóhíd Váll. által levágott állatok bőrét a helybeli kisiparosság, szűcsök és tímárok dolgozhassák fel.

Foglalkozik a tanácsülés, a forradalmi tanács elnökének megválasztásával.

Fridvalszky Béla: Elnöknek javasolja Bori Istvánt.

Bori István: Javasolja, hogy elnök Fridvalszky Béla legyen.

Fridvalszky Béla: nem vállalja az elnökséget, mert ha a Kisgazdapárt megalakul, akkor neki ott munkája lesz.

Váradi János: Dr. Zalai Ernőt javasolja megválasztani.

Egy aprítógépgyári dolgozó: elnöknek javasolja Potemkin Károly, aprítógépgyári dolgozót, mivel őt mindenki ismeri, jászberényi, és a munkát is el tudja látni.

A tanácsülés a javaslatot elfogadja és meghozza az alábbi határozatot.

4./1956.                 Tanácshatározat.

A Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonai Tanács elnökének a tanácsülés egyhangúlag Potemkin Károly, aprítógépgyári dolgozót választja meg és megbízza az elkövetkezendő időben – ideiglenesen – a munkák végzésével.

Potemkin Károly: Megköszöni a bizalmat, és megígéri, hogy a munkát forradalmi szellemben fogja tovább vinni.

A szovjetekkel kapcsolatban javasolja, hogy baráti látogatást tegyenek, vagy pedig őket hívják meg ide a tanácshoz és helyileg próbálják megbeszélni a feladatokat, valamint azt, hogy a város területét hagyják el.

Foglalkozik továbbá az elkövetkezendő időben végzendő feladatokkal. Összeköttetést kell teremteni a többi forradalmi tanácsokkal, pl. a borsodi tanáccsal.

Javasolja, hogy a 42 tagú tanácson belül alakuljon egy 10 tagú forradalmi bizottság, amely végzi a további feladatokat. A bizottság célja a rendfenntartás.

Miután több hozzászólás nem történt, a forr. tanács elnöke az ülést bezárja.

K. m. f.

/Forradalmi Tanács elnöke/

Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 6. p.

Jegyzet: A hozzászólók nevét az ülésjegyzőkönyv eredeti szövege nem tünteti fel minden esetben és pontozással jelölték, ha a felszólaló nem mutatkozott be, vagy a nevét nem értették jól.

50.
A Kunhegyesi Járási Forradalmi Bizottság alakuló ülésének jegyzőkönyve

1956. október 31.

Jegyzőkönyv

Készült a kunhegyesi községi tanácsháza gyűléstermében a Járási Forradalmi Bizottság megalakuló gyűlésén 1956. október hó 31. napján. Megkezdve: 12 óra.

Jelen vannak: A járás községeinek forradalmi bizottságának küldöttei.

Elnök a gyűlést megnyitja, felkéri a jelenlévőket, hogy községenként nevezzenek ki egy-egy tagot, akik megválasztják a járási forradalmi bizottság tagjait. A választás megtörténik. Kenderes: Hideg László, Tiszaroff: Nánási László, Kunmadaras: Vas Zoltán, Abádszalók: D Nagy Sándor, Tiszagyenda: Dudás János, Kunhegyes: Fehér Pál, Tiszabura. K Szabó János, Tomajmonostora: B Tassi István, – Elnök felkéri a forradalmi tanács vezetőségét, hogy vonuljon ki zárt tanácskozásra.

Kivonulásuk után a gyűlés tovább folytatódik. Először Timár főhadnagy, a Kunmadarasi Repülőtér Katonai Forradalmi Tanácsának tagja beszámol munkájukról. Értesülésünk van arról, hogy a szolnoki katonai parancsnokság vezetője, Kablay Lajos akadályokat gördít a tiszti iskola tagjai elé, hogy gyűléseket tartsanak. – Ennek ellenére csak megalakult a nemzeti tanács. Kablay a múltban is parancsnok volt, céljainknak személyisége nem felel meg, gyáva és fél. Konkrét javaslatokat nem ad, húzódozik az aktív munkától. Jelenleg Szolnokon vannak a katonai forradalmi tanács küldötteink. Megérkezésük után telefonon be fogok számolni a szolnoki eseményekről. Különben a szolnoki fiatalság körében nagy lelkesedést észleltünk. Meg kívánom említeni, hogy a mi alakulatunk élén egy gerinces, egyenes jellemű polgártársunk, Hagymási áll. Mezőtúri értesülésünk: A megbízhatatlan Brassói őrnagyot leváltották. Még tegnap is félrevezették a népet és igyekeztek elkendőzni az igazságot. A páncélosok még most sem álltak a haladás útjára, nem alakították meg a forradalmi tanácsot. Mi oda is agitátorokat küldtünk, akik felvilágosító munkát végeznek. Eredményeink már részben láthatók is. A továbbiakban tervbe vettük, hogy repülőgépeinkről röpcédulákat fogunk szórni az egész járás területére. Ezt azért látjuk szükségesnek, hogy így tájékoztatjuk a lakosságot. Hallom, hogy több községben hiány van élesztőből. Ezt a problémát is meg fogjuk oldani. Szerintem leghelyesebb lesz, ha azt is repülőgépeinkkel fogjuk széjjel hordani, mert van bőven a raktárban. Az élesztő szétosztása a forradalmi tanács feladata lesz. Ha bármilyen élelmiszerben hiány áll be, vállaljuk, hogy repülőgépeinkkel segítünk a szállításban. Hallottuk, hogy a szovjet csapatok Szolnokon garázdálkodnak. A magyar hadsereg fegyverrel el van látva, viszont nincs értelme, hogy felvegyük velük a harcot. Békés kivonulásukat követeljük. Kaptunk az országos távíró irodától egy táviratot. Lényege: A szovjet nagykövet nyilatkozatát ismerteti, – a szovjet sebesülteket úgy gyógykezeljék, mint a mieinket, – ha ezt nem ismerik el akkor fegyverrel ellenállhatunk, – Nagy Imréék a szerződéseket azonnal bontsák fel. Egyebet pillanatnyilag előadni nem kívánok.

Ezután Lukács polgártárs /Mezőtúr/ hozzászólásában kifejti, hogy a kunmadarasiak az egyedüliek, akik kijelentették, hogy a magyarok mellett állnak. Kálmán István kihasználta azt az alkalmat, hogy a forradalmi nép ledöntötte a szovjet emlékműveket, addig ők számon tartották ezeket a személyeket.

A katonai parancsnokság megfogadta, hogy a forradalmi tanáccsal azonosítja magát. Azonnal megkezdték a forradalmi tanácsból az oda nem valók leváltását. A nemzeti ifjúság kijelentette, hogy Nagy Imrét a kormány élén elfogadják. Nyilvános gyűlésen kinyilatkoztatták nézeteiket a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Ezzel szemben azzal fenyegették őket, hogy vigyázzanak a beszéddel, mert ezek maguk után vonhatják, hogy megszállják a várost. A szavazást mi fogjuk eldönteni. Kapcsolják le rádióinkról a zavaró állomásokat. Célunk a szolnoki nép érdekében kiállni a végsőkig, nem szabad meghátrálni. Szolnok hangja nem megbízható, arra nem építhetünk. Félrevezeti az egész járást. Egy példa: Az egyik községben nagygyűlést akartak tartani, a spiclik besúgták. A gyűlés megakadályozására Istenes Elemér repülőgéppel felszállt és a nép közé lőtt. Több halott lett. Ezeket meg kell akadályozni. Timár főhadnagy közbeszólása: Mi értesültünk a szörnyű tettről de feleslegesnek tartottuk a felszállást, különben ők sokkal erősebbek, mint mi. Később azután Istenest lelőtték. Ebben is csalás volt, saját emberei lőtték le, ezzel akarták megakadályozni, hogy elmondja, hogy ez küldetése volt. A miskolci rádióval felvettük a kapcsolatot, tiszta képet kapunk értesüléseiből. A szolnoki nép lapjának egy szava sem igaz. Két ellenforradalmi rádióadó van a közelben. Az egyik Kunmadaras felé, a másik pedig Tiszabő felé sugároz. Nyomok vannak de a teljes felderítés még nem sikerült.

Szabó Károly, a kultúrház igazgatója észrevételezi: valóban minden rádiónkat zavarnak 19 adó van arra felállítva, hogy Győrt zavarják. Értesülése szerint a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást Pestről. A záhonyi vasúti főnök jelentése szerint a határon csökkent a beözönlés és a kivonulás észlelhető. Tartózkodjanak mindennemű zavarástól hadd menjenek békésen minél előbb. A győri rádió jelentése szerint Svédország egy nap alatt 20 millió koronát gyűjtött össze a magyarok megsegítésére.

Pákozdi Tivadar a Vízgépészeti Vállalat részéről a forradalmi bizottság tagja ismerteti a jelenlévőkkel Imre elvtárs a járási pártbizottság titkárának leváltását. Két rendőrrel mentünk el a lakására. Bezörgettünk az ablakon. Először vonakodott az ajtónyitástól. Egy pár percig álltunk mire ajtót nyitott. Mi az? – kérdezi –. Felkértük, hogy azonnal adja át a pisztolyát. Pillanatnyi habozás után átadta. Azután tudtuk meg, hogy késői ajtónyitásnak az volt az oka, hogy a rendőrségtől kért telefonon segítséget, kérte, hogy járőr szálljon ki a lakására – mondván, hogy zörgetnek az ablakon. Azután megpróbált szervezkedni. Kihallgattuk a beszélgetéseit, rettenetes fontos pártmunkáról volt szó. Senki nem jött.

Szabó Károly: mi kunhegyesiek már magunkhoz vettük a káderanyagokat. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy minden község vegye át a saját községére vonatkozó káderanyagot.

A járási forradalmi tanács tagjai bevonultak és nyilvánosan kijelentették, hogy a járási forradalmi bizottság irányítószervét a következőkben látták megválasztani. Somogyi Béla, Pákozdi Tivadar, Kolozsvári Imre és Cs Varga Béla. Elnök: Pákozdi polgártárs.

Elnök kézfelnyújtással szavazást rendelt el. A jelenlévők egyöntetűen elfogadták a választottakat. Ellenvélemény nincs.

Elnök tudomásul vette és megállapítja, hogy választottak közül Kolozsvári és Cs. Varga nincs jelen. Az ideiglenes elnök átadta az elnökséget Pákozdi polgártársnak.

Pákozdi T.: Röviden ismerteti életrajzát. Egyetemi végzettségű. Előadja, hogy ő Kunhegyesen csak vendég, mindaddig szívvel-lélekkel együtt dolgozik a forradalmi tanács tagjaival, amíg a családi körülményei meg nem kívánják, hogy visszatérjen családjához Budapestre. Mindent megteszek, hogy a régi rendszerrel leszámoljunk.

Somogyi B. elnökhelyettes: Járási szövetkezetben dolgozom. Párton kívüli vagyok. Nehéz volt ezt az álláspontom megtartani az elmúlt években. Apám kovács. Vállalom a megbízatásomat.

Elnök: A járási pártbizottsághoz és a járási tanácshoz a káderanyag átvételére bizottságot kell választani, minden községnek. Szükségessé válik megválasztani minden községben külön-külön a község forradalmi tanácsának irányító bizottságát. Tekintettel a zavarokra, létre kell hozni a végrehajtást. A községek maguk válasszák meg azokat, akik kiegészítésül szolgálnak. – Több vélemény hangzik el ezzel kapcsolatban. – Határozat: Mindenki menjen haza és otthon válasszák meg, hazatérésük után jelenteni kötelesek a járási forradalmi bizottságnak.

Timár polgártárs hozzászólása: Dancsi elvtárs veszélyes a megye élén. Most meg fogom hívni telefonon és megkérdezem, hogy mi a helyzet Szolnokon. A megyei nagygyűlésen nem határozhatnak nélkülünk. Mi nem fogadjuk el a megyei forradalmi tanács elveit.

Pákozdi: Bejelenti, hogy Szolnokon olyanok vannak a forradalmi tanács élén, akiket a pártbizottság küldött. A járások egymás között üljenek össze, adjanak alkalmat arra, hogy mindenki elmondja panaszát, és csak azután kell megejteni a választást. A küldötteknek úgy kell felkészülni, hogy minden járást meg kell győzni. Abba nem megyünk bele, hogy igazságtalanság legyen. Először alakítsuk ki a véleményünket a választásról. Ha nem jó, nem vetjük alá magunkat. Javaslom, hogy olyan emberek menjenek Szolnokra, akik ismerik az embereket. Helytelennek tartjuk, hogy a szolnoki nép nem mehet ki az utcára, ha megszegik a parancsot, közéjük lőnek.

Szabó K. köztudomásra hozza, hogy Kunhegyes területén megalakult a Petőfi Kör. A forradalmi tanács szolnoki követségébe feltehetően fogadjanak be egy Petőfi Kör tagot is, mert ezek felveszik a kapcsolatot a szolnoki ifjúsággal. Hozzászólások hangzanak el. Mindenki helyesli. Az irányító szerv ötödik tagjának Szabót válasszák meg. Egyöntetűen elfogadják.

Javasolják, hogy mégis válasszák meg a forradalmi tanács irányító szervét községenként. Ugyanakkor azt is javasolják, hogy az ifjúság részéről is legyen képviselő. – A járási forradalmi nemzeti bizottság megválasztott tagjai községenként a következők:

Elnök: 6 órára utasítást teszek, hogy kiket válasszunk a megyei forradalmi tanácsba. Községenként egy-egy fő vegyen részt. Jelenleg még nem választjuk meg, mert nem tudjuk, hogy hány tag kell, és mikor. Mi 4-6 óra között meg tudjuk mondani. A jelenlévők kijelentik, hogy a járás területéről megválasztott tagok menjenek Szolnokra. Helyeslik! Elnök javasolja, hogy a főteret „Október 23” főtérnek nevezzék el minden községben a járás területén. Hallom, hogy a járás több községében a tsz-elnökök saját maguk hasznára gabonát osztottak ki. Vissza kell velük szállíttatni, ez nem helyes cselekedet.

Szabó polgártárs tudomására hozza a jelenlévőknek, hogy Kunhegyes község területén megindult a pesti nép megsegítésére a gyűjtés. Szeretném, ha minden község bekapcsolódna. Jelenlévők kifejtik, hogy már a járás területén minden község megkezdte a gyűjtést, és szép eredmények vannak.

A kunhegyesiek a Rókus Kórházba szállítottak élelmet, azok el vannak látva, ezt a szállítmányt is egy közértbe vitték. Rendet kell tartani a gépkocsik szállításánál is. Ne történjen az meg, hogy fél kocsikkal menjünk. Össze kell gyűjteni, és felelőseket kell kijelölni, akik megfelelően tárolják, hogy kár ne legyen.

Elnök: Szükségesnek tartom ismertetni, hogy itt a benzinkút megbízottja egy Papp nevezetű Rákosi-rendszert kiszolgáló ember. Ezt leváltottuk. A járás területén az üzemanyag készletünket birtokba vettük. Menni kell a szántás-vetésnek. Korlátozni kell az olyan járműveket, amelyek ok nélkül utaztatnak.. Itt kívánom megemlíteni, hogy az Imre elvtárs autóját lefoglaltuk. Néhány hétig rendben fog lebonyolódni a forgalom. Meg kell szervezni a ki-be járást. Nyilatkozzanak, hogy a rendőri alakulatban van-e még olyan rendőr, akinek a leváltását szükségesnek látják, Tóthon kívül. Gonda nincs idehaza. Hozzászólásokban kifejezésre jut, hogy jelenleg nincs több rendőr ellen kifogás. Nem szabad senkit tettleg bántalmazni. Majd a bíróság meghozza az ítéletet. A mezőgazdasági munkának nem szabad megállni. A kisparasztoknak vetőmagot adtunk. A gépállomás vezetője biztosította, hogy a gép nagy része a kisparasztoknak fog szántani. A párt megalakulását szervezzék meg a forradalmi tanács tagjai minden községben. A szolnoki forradalmi tanácsba választott delegáltakat mi el fogjuk vinni, tehát itt fogunk gyülekezni. Részemről befejeztem, hozzászólásokat kérek.

Tiszabura Község Forradalmi Tanácsának kiküldötte megemlíti, hogy nem tudnak darálni, mert csak egy fél napra való üzemanyaguk van. Ez a probléma úgy oldódott meg, hogy a villany darálót is igénybe veszik.

Abádszalók. község kiküldötte előadja, hogy náluk a parasztság mind a maga földjét akarja művelni. – e kérdés megoldására küldték őket a parasztok. Elnök megemlíti, hogy ilyen nagy lépéseket még nem tehetünk, meg kell győzni az embereket ennek helytelenségéről.

Tiszabura község részéről felszólalás hangzik el, hogy 5 vágómarhájuk van, amit sürgősen el kell szállítani Budapestre. Nincs gépkocsijuk, nem tudják elszállítani, pedig Ferencvárosban már van helye. Ezt a szállítást még ma elintézzük.

Felszólalás hangzik el, hogy Szolnokon lefoglalta a szovjet katonaság a vágóhidat. Azokat is segíteni kell. Veszélyeztetve van a lakosság húsellátása.

Elnök megállapítja, hogy több hozzászólás nincs.

A gyűlést berekesztem.

A jegyzőkönyv lezáratott: 13.30 óra.

K. m. f.

Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 71-72. p.

Jegyzet:

1./ A jegyzőkönyvben a nevek felcserélődtek, mivel Brassói Tivadar őrnagy 1956-ban a szolnoki repülőtiszti iskola politikai tisztje volt. A mezőtúri páncélos ezred élén Dropán Ferenc őrnagy állt, aki sokáig szembehelyezkedett a forradalommal és a Mezőtúri Városi Forradalmi Tanács küldöttjeit riasztólövésekkel zavarta el a laktanya kapujából.

2./ Tímár főhadnagy a tiszakécskei sortűzre utalt hozzászólásában.

3./ Nincs tudomásunk róla, hogy Szolnok megye területén a forradalommal szemben álló rádióadó működött volna. A kunmadarasi repülőtér tisztjei esetleg határon túlról, vagy valamelyik szovjet katonai bázisról sugárzott műsort hallhattak.

{fel}