Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye

Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye	Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár Alapítva: 1999
<<< 29/15 >>>

Készült 1956. okt. 30-án a városi tanács kis tanácstermében Kisújszállás Városi Munkás-Paraszt-Katona Forradalmi Tanács első ülése alkalmával.

Az intéző bizottság elnöke javaslatot tesz a megválasztott Józsa Vencel, Borsi Jenő, Pólya Ferenc, Hermann Jenő, Dr. Karácsonyi Frigyes, Vida Lajos intéző bizottság tagjainak helyük elfoglalására.

Ezután Kovács Sándor az intézőbizottság elnöke ismertette a Szolnok Megyei Forradalmi Tanácstól leadott szempontokat, melyek alapján kell a következőkben dolgozni.

Bejelenti még, hogy a tanács dolgozói közül, akiket a nép kívánságára leváltottak, elhagyták munkahelyüket a lakásügyi előadó kivételével, mivel ezt a munkakört eddig nem volt hajlandó elfoglalni senki. A többi megüresedett állások betöltése egyelőre függőben maradt.

Javaslatot tett Váradi Jánosra a titkári teendők ellátására, ideiglenesen megbízására, melyet a forradalmi tanács egyhangúlag elfogadott.

Józsa Vencel megkéri a jelenlévőket hozzászólásaik megtételére, melynek során:

Horváth János: Egyetért a megválasztott forradalmi tanács tagjaival, azonban helytelennek tartja, hogy a tsz-tagok és mezőgazdasági dolgozók közül kevesen vannak képviselve. Feladatunkat pedig feltétlenül úgy tudjuk megoldani, ha a dolgozó parasztok és tsz. tagok állásfoglalását meghallgatjuk.

A rend és nyugalom fenntartása érdekében kéri a jelenlévőket, hogy ne engedjék meg városunk területén még azt sem, hogy egyes párt embereinek házablakait kitördeljék. Nem ért egyet azzal, hogy ha a káderanyagok megszűntek, el kell égetni, a városi tanács dolgozóinak káderanyaga megmaradjon. Javasolja, hogy a káderanyagot a tanácsnál is szüntessük meg. Javasolja még, hogy a budapesti dolgozóknak élelmet, vagy valami segítséget küldünk abból az üzemből, vagy szervtől a dolgozók néhány küldötte személyesen vigye, illetve menjen el az autóval. A vasutasok sztrájkja véleménye szerint az országot teljesen megbénítja. Javasolja a legsürgősebben indítsák be a forgalmat, ha ez nem központi utasításra van elrendelve.

Győri Katalin: Javasolja, hogy a termelőszövetkezetekben álló eszközöket értékeljék újra, mert ha növekedett is az, 5-6 éven át nem készítettek értékelést. Kérése, hogy a munkástanács intézkedjék a bank felé, az összegek visszavonásával kapcsolatban, mert megengedhetetlen az, hogy nem önállóan kezelik tsz-ek a pénzüket. A tsz-tagoknak adjanak előleget és saját maguk kezeljék pénzüket, ne csak a házipénztár összegét őrizzék, mert tsz-einkben van már majdnem mindenhol megfelelő páncélszekrény és megbízható ember, aki a pénzüket kezelné. Kéri a munkástanácsot, hasson oda, hogy ezek a rendelkezések megszűnjenek, ne engedje, hogy erőszakkal felvetessék tsz-ekkel a hiteleket.

Szarka István: Egyetért a beszámolóban említett 10 személy leváltásával kik a tanácsházán dolgoztak, de nem helyesli, hogy a leváltott Fodor Lajos lakásügyi ea. még mindig bent dolgozik a hivatalban. Kéri azonnal lecserélését. Kisújszálláson általános vélemény, hogy nem minden rendőr személyével vannak megelégedve, nincs meg hozzájuk a dolgozók bizalma, pl. Kovács Béla, Makai. Ma új rendőröket fognak beállítani, kéri olyan személyek legyenek, akik bírják a nép bizalmát.

Varga Zoltán: A vasúti forgalom leállítása a debreceni vasutasok felhívására jött létre, addig nem is fognak munkához, amíg az orosz csapatok az országunkból nem vonulnak ki. Vasutasaink a munkahelyükön vannak, és ha szükség van gyógyszer vagy élelmiszerszállításra fővárosunkba, nem jelenti azt, hogy a legszükségesebb esetben a forradalmárok segítésére indítanak be egy-egy szerelvényt.

Kiss Mihály: Kéri, hogy a bizottság hagyja jóvá azt a javaslatát, hogy az itt megőrölt gabonát ne szállítsák el más városba tárolás végett, hanem itt helyben biztosítsanak tároló helyet, mert újra vissza kell szállítani. A gazdaságok dolgozóinak fejadagként rozs is van előírva, kéri, hogy rozs helyett lisztet adjanak, mert a malomnak nincsen rozs készlete. Kéri, hogy a kiállított diszpozíciókat vonják vissza.

Javasolja, az üzemek jelöljenek ki rendfenntartókat és ha ez nem elég, a rendőrjárőröket is két fővel meg kell erősíteni nemzetőrökből. A rendőrnek fegyvert adjanak, a két nemzetőrnek, pedig gumibotot.

Józsa Vencel: Nem helyesli, hogy a nemzetőröket is felfegyverezzük, mert éppen fegyver nélkül akarjuk a rendet és a nyugalmat helyreállítani.

Szabó László: Arra kéri a jelenlévőket, hogy a forradalmi tanács tagjaivá nehogy a Rákosi politika kiszolgálóit válasszák meg.

Karikó János: A szolgálatra jelentkezett nemzetőrök beosztásukat nem kapták meg, kéri a jövőben mondják meg a jelentkezetteknek pontosan hova és mikorra jelentkezzenek.

K. Balogh Gyula: A nagy vasút sztrájkjához csatlakozott a gazdasági kisvasút is. Kizárólag csak élelmet szállít Csorbára. Kéri az élelmiszer elosztó szervet, hogy pl. kenyérből két napra valót biztosítson, hogy ne kelljen minden nap kiszállítani a kenyeret.

Németh István: A leváltott VKG. osztályvezetői állás elfoglalására Szücs főmérnököt javasolja, mivel igen jó szakember.

Továbbá javasol egy víztorony megépítését városunk területén és egy központi tsz-székházat és a jelenlegi tsz-székházak épületeit adják át lakásnak.

Bogya Kocsigyártó KTSZ-dolgozó javasolja, hogy a nemzetőröknek egy irányítója legyen és a nemzetőrök fölötte álljanak a rendőrségnek.

Javasolja, határozzuk meg, hogy egy rendőr mellé két nemzetőrt állítsunk be fegyveresen. Helytelen a gimnázium részéről, hogy küldötte ezen a forradalmi tanács ülésén nem jelent meg.

Csorbai Állami Gazdaság küldötte: A munkástanácsot a gazdaságban is megválasztották, de helyesli, hogy nem titkos szavazással választották meg annak tagjait. A munkák elvégzése egyáltalán nem halad a gazdaságban, és itt szembe helyezkednek a vasutasokkal, mert a cukorrépát nem tudjuk szállítani, nem megy a vetés, mert az embereket nem szállítja a kisvasút.

Csorbai ÁG küldötte: Gazdaságunkban a dolgozók fizetését kell meghatározni, kifizetni, mert a dolgozók nem hajlandók még az állatokat sem gondozni, keveslik a fizetést.

Csorbai ÁG küldötte: A munkástanácsba beválasztották a vezető agronómust, a gazdaságvezetőt pedig kihagyták a választottak közül. Az agronómus megválasztása után elhagyta a gazdaságot, és a dolgozók így teljesen magukra vannak hagyva.

Az állatok átteleltetése és a tejtermelés továbbra is biztosítva van, azonban a vetés egyáltalán nem halad, ezért kéri a kisvasutat, hogy személyeket is szállítson.

Kása Sándor: A harc után a munkák megkezdése lett szükséges. Az üzemekből jöjjenek be küldöttek és válasszák meg a munkástanácsokat, nemzetőröket. Olyan személyekre bízzák a rendfenntartást, aki a rendőröket is tudja ellenőrizni munkájukban. Kéri, hogy a kivonulással kapcsolatban – mivel az oroszok még mindig Budapest felé mennek – forduljunk kormányunkhoz a csapatok kivonása tekintetében, ha nem hajlandók ígéretüket teljesíteni, akkor forduljon Magyarország az ENSZ-hez.

Javasolja, ha élelmet szállítunk Budapestre, akik adományoztak azok vigyék fel személyesen. Javasolja még, hogy a Sztálin utcát Október 23-a útnak nevezzék el.

Cs. Kiss Kálmán: Kéri, hogy javaslattal legyünk kormányunk felé, hogy új nagykövetet küldjön az ENSZ-be, hogy a mi kívánságunk szerint tolmácsolja az oroszok kivonulásának követelését.

Barta, a Sütőip. Váll.-tól. Kéri a lakosságot, hogy ne nyughatatlankodjanak a kenyér biztosítása tekintetében, mert megfelelő mennyiségű kenyeret tudnak készíteni, csak a minősége nem lesz esetleg olyan mint eddig volt, mivel élesztőt nem gyártanak.

Nagykunsági ÁG küldötte: Gazdaságunkhoz ha fordulnak segítségért akár tsz-ek akár egyéni dolgozók segítik őket lófogattal a vetés, vagy a betakarítás előbb vitele érdekében.

Dr. Karácsonyi Frigyes: Kéri a jelenlevőket, hogy a dolgozók között felvilágosító munkát végezzenek, hogy az üzletekben ne eszközöljenek nagymérvű árufelvásárlást, mert aki havi fizetésből él annak nincs módjában a kamráját feltölteni, vonatkozik ez az élelmiszerekre és éppen így van a gyógyszerellátás területén is. Leghelyesebb mindenhol az egyforma elosztás.

Csorbai ÁG küldötte: Javasolja addig, amíg az oroszok Budapest felé vonulnak, Nagy kormányával ne tárgyaljunk.

Horváth János: Véleménye szerint nem lenne helyes egy új forradalmi tanácstag választás, sem pedig intézőbizottság újra választás, mert hisz valamennyi intézőbizottsági tag személyében megbízunk és azt gondolja feladatukat el is tudják majd végezni. Inkább javasolja azokból az üzemekből ahonnan kevés vagy egyáltalán nincs küldött, ott kell kibővíteni. Az intézőbizottságot is egy taggal növelnünk kell.

Szarka, az Ady Tsz küldötte: Kéri a forradalmi tanácsot tsz-üknek segítsen az őszi munkák befejezésében mert 300 kh vetés van még hátra, 150 kh kukorica töretlen, cukorrépa és takarmányrépa még a földben van. Ha másképpen nem tudják kéri fogadja el a tanács, hogy valahogyan takarítsa be a tagság. Javasolja még, hogy az Ady Tsz-ben a vezetőségben ne csak párttagok, hanem legalább 50%-ban párton kívüliek is legyenek.

Ady Tsz küldötte: A tagság azt sem tudja, hogy ki az elnökük, szeretnének új vezetőséget választani, kérték is már az elnököt, de azt mondja hogy ilyen irányú nagygyűlés összehívásához külön engedélyt kell kérni.

Molnár József.: Eddig helytelen volt az, hogy egyéni termelők hiába kértek a tanácstól földterületet, nem adtak, nem tudtak miből, holott egyes tsz-eknek olyan sok földjük volt, hogy képtelenek voltak megművelni.

Józsa Vencel: Eddig a nemzetőröket azért nem állították szolgálatba, mert arra nem volt nagy szükség. Azonban az üzemek és a tsz-ek javaslatára az önként jelentkezőket beosztjuk és a megyei forradalmi tanácsot megkérjük, adjon engedélyt a javaslat szerint a nemzetőröknek fegyver használatra. Javasolja, hogy az élelmiszer szállításkor egy polgári személy mellé egy fegyveres rendőrt is állítsunk be. A nemzetőröknek egy vezetőt kell választaniok egy olyan szakembert akit kötelesek meghallgatni.

Hermann Jenő: Tudomása van arról, hogy Karcagról a honvédség tagjaiból fegyveres katonákat küldenek át a városunkba, akik nemzetőri feladatot látnak el.

Borsi Jenő: Kéri, hogy a Karcagról küldendő kisújszállási honvédek közül az itteni Nagy Ferenc volt személyzeti előadó fiát hagyják ki, ne hívják ide nemzetőrnek.

Kovács Sándor elnök megválaszolása után a forradalmi tanács az alábbi határozatot hozta meg:

1./ A forradalmi tanács tagjainak megválasztását 1956. X. 30-i ülésén 99%-ban szavazattal megerősítette, és javasolja a ktsz-ekből, tsz-ekből legalább 50 főre való kibővítését.

2./ Az intézőbizottsági tagokat megerősítette az ülés 100%-ban, és Szarka István KTSZ elnök személyének megválasztásával kibővítette.

3./ Állami gazdaságokban és tsz-ekben ahol még nincs meg, haladéktalanul alakítsák meg a /munkás-paraszt/ forradalmi tanácsot a dolgozók ügyeit, valamint a szektor közös dolgait a forradalmi tanácsa saját maga intézze, irányítsa, és hozzon döntéseket.

4./ A városi tanács volt személyzeti osztályán lévő valamennyi káderanyagok kiadása egy héten belül történjen meg az érintett illető dolgozónak.

5./ A javasolt Szücs főmérnök állásával való megbízását haladéktalanul tegye meg az intézőbizottság.

6./ A városunk külső szektoraiban, állami gazdaságokban a jelentkezett nemzetőrök kötelesek egy személyt választani, aki szakmai irányítással tartozik feléjük.

7./ Karcagról városunkba küldött honvédek között – kik szolgálatot teljesítenek – nem fogadhatjuk el Nagy Ferenc volt személyzeti előadó fiát, hogy nemzetőri szolgálatot teljesítsen Kisújszálláson.

8./ A javaslat szerint – volt Sztálin utat – Október 23.-a útnak kell elnevezni.

Mivel több javaslat, sem hozzászólás nem volt az elnök az ülést bezárja.

Készült: Kunhegyesen 1956. október 30-án a Községi Forradalmi Tanács ülésében.

Elnök a megjelenteket üdvözli és ismerteti a nap eseményeit. Beszámol arról, hogy a VIII. ker. tanács megkapta a gyűjtött élelmiszert, s azért köszönetüket fejezik ki. A Kunhegyesi Vörös Október Tsz nevét Hunyadi János Tsz-re változtatta, s ugyanakkor ott a munkástanács megalakult.

A Járási Pártbizottság helyiségeit lezárták, s ott semmiféle olyan eszközt nem találtak, amit el kellett volna hozni a káderanyagon kívül.

Balogh György jelenti, hogy a járási pártbizottságtól a káderanyagot behozták, s azt a községi tanácsnak, illetve a forradalmi tanácsnak átadták. A pártvezetőséget ott találták. Tudomása szerint a pártvezetőség hat tagja motorkerékpáron Tiszaörvény felé ment, ahol állítólag ellenforradalmi tevékenység folyik, s feltehető, hogy azokkal keresték a kapcsolatot. Felhívja a forradalmi tanács figyelmét arra, hogy a leszerelt ávósokat megfigyelés alá kellene helyezni, mert feltehető, hogy nincsenek a forradalom mellett.

Gagán kérdezi, hogy vajon honnan szerezték a motorkerékpárokat, amikor minden kerékpár össze van szedve.

A forradalmi tanács a bejelentéseket tudomásul veszi. A leváltott politikai vezetőket állandó megfigyelés alatt kell tartani és legszigorúbban ki kell vizsgálni a vezetők szerepét és azt, hogy mi okból és hova utaztak motorkerékpáron. A leváltott vezetőket társadalmi munkára be kell szervezni, hogy idejüket hasznos munkával töltsék.

A forradalmi tanács megállapítja, hogy Oláh János volt járási párttitkár, országgyűlési képviselő egyetért a párttal. Javasolja, hogy a pártházat össze kell vonni a többi pártszervezettel, s elhelyezni az 1-es alapszervezetbe, a többit pedig lakás céljára kell felhasználni.

A forradalmi tanács a javaslatot elfogadja, s határozatnak kimondja, s elrendeli annak azonnali végrehajtását.

Helyesnek tartja a forradalmi tanács azt is, hogy Imre Lászlótól a politikai könyveket, szemináriumi anyagokat és minden olyan iratot, amelyik ellenkezik forradalmi demokráciánkkal, be kell szállítani.

A Petőfi Kör vezetősége jelenti, hogy a községben a gyűjtés szépen halad, s már szállításra előkészített anyag van.

A forradalmi tanács köszönetét fejezi ki az ifjúságnak, s megbízza, hogy lehetőség szerint autókaravánt állítsanak össze, s menetoszlopban történjen a szállítás a nemzetőrség felügyelete mellett.

Kiss Albert véradásra hívja fel a lakosságot. Javasolja, hogy holnap halottak napján a szabadságharc elesett hőseihez méltó gyászünnepség megtartását javasolja.

A forradalmi tanács a javaslatot elfogadja és a gyászbeszéd megtartására F. Tóth Sándor református lelkészt, a forradalmi tanács tagját kéri fel.

Szabó Károly javasolja, hogy a rehabilitáltak felkutatásával és az akció megindításával a forradalmi tanács az ifjúságot, illetve a Petőfi Kört bízza meg, aki ezt a munkát azonnal meg fogja kezdeni.

Készült Túrkevén, 1956. október 30-án, a forradalmi munkástanács elnökségi üléséről.

Jelen voltak a nép által megválasztott forradalmi munkástanács elnökségének tagjai: Dr. Ábrahám Sándor, Balogh István fhdgy., Papp József r. fhdgy., Madarász Sándor, Acsádi Lajos, Szabó Gyula, Ercsi Antal, id. Sallai Károly, Herc János, Orsi János, ifj. Varga Mihály, Szepesy József, F. Tóth István, Gyarmati István, Vajda Ferenc, Nagy István.

Tekintettel, hogy a gyűlés elnöki megbeszélésekből állt, sem jegyzőkönyvvezetőt, sem hitelesítőket nem jelölt ki. Így a jegyzőkönyvet csak az elnök és a két társelnök írja alá.

Dr. Ábrahám Sándor elnök üdvözli a megjelenteket és előterjeszti a következő javaslatokat:

1./ Bejelenti, hogy távirat érkezett a szolnoki forradalmi munkástanácstól, hogy megalakul és kéri Túrkeve város forradalmi tanácsát, hogy 2 megyei forradalmi tanácstagot delegáljon be.

2./ Bejelenti az elnök, hogy a volt MDP részéről felkeresték a munkástanácsot és az MDP csoport volt titkára Vad András, és Szabó István a forradalmi tanácsnak bejelentéseket akar tenni. A pártbizottság titkára előadta, hogy szeretnének közösen dolgozni a helyi városi forradalmi tanáccsal, és ezért kéri, hogy a tanácsba az MDP részéről tanácstagokat delegálhasson. Erre az ő általuk javasoltak névsorát az elnöknek átadta.

3./ Gyarmati tagtárs kérte az elnökséget, hogy ne csak az elnökség ülésezzen, hanem a már kiegészített forradalmi tanácsot hívjuk össze.

4./ A kenyér és szalonnavivők megérkeztek Budapestről, és ifj. Varga Mihály az elnökség kérésére elmeséli a Pesten látottakat, és bejelentette, Túrkeve város ajándékát a pesti kórház részére hiánytalanul átadták.

5./ Hercz János tanácstag sürgette, hogy minden szerv küldje be a forradalmi munkástanácsba az ő általuk választott tanácstagjaikat, hogy a kibővített forradalmi tanácsot össze lehessen hívni.

6./ Szepesy József tanácstag felterjesztéssel élt az elnökségéhez és kérte hogy városunk területén felhívással forduljon a város lakosaihoz, Budapest dolgozóinak és harcosainak anyagi megsegítésére.

7./ Az elnök indítványozza, hogy az összegyűjtött élelmi cikkek stb. gyűjtését a földmívesszövetkezettel kérjük elvégeztetni, ahol egy tanácstag a gyűjtést ellenőrizze.

8./ Az elnökség kérte Papp József fhdgy-ot, hogy futárt küldjön Szolnokra, a lőfegyver lajstrom megszerzése végett.

9./ F. Tóth István tagtárs kérte, hogy ő helyesebbnek látná, ha a pártvezetőség titkárát és a MÖHOSZ titkárát behívnánk, és megkérdeznénk tőle, hogy van-e náluk birtokukban fegyver?

10./ Az elnök bejelenti, hogy a tanács dolgozói részéről és a volt tanácstagok részéről kérelem érkezett, hogy ők is tanácstagokat küldhessenek be a forradalmi munkástanácsba.

11./ A helybeli gépállomástól küldöttség érkezett, mely fegyvert kért a forradalmi tanácstól, hogy Kisújszálláson átvonuló orosz harckocsikat Pestre való felvonulásukban megakadályozza.

1./ Az első pontra a forradalmi tanács elnöksége Szepesy Józsefet és Ercsi Antalt, valamint Nagy István tanácstagokat delegálta a megyei forradalmi tanácshoz, akiket utasított, hogy október 31-én reggel 9 órakor jelentkezzenek a megyei forradalmi tanács megalakulásán és képviseljék Túrkeve város lakosságát.

2./ A második pontban az elnökség átvette Vad Andrástól a névsort, és az elnök úgy döntött, hogy kérelmüket megvitatás végett a forradalmi tanácsnak terjeszti be jóváhagyás végett.

3./ A harmadik pontra az elnök az indítványt helyesli, de kijelenti, hogy amíg mindenhonnan a delegáltak névsorát meg nem kapja, a város forradalmi nagy tanácsát összehívni nem tudja.

4./ A hatodik pont javaslatát az elnökség magáévá tette és a hetedik ponttal egyetértve felhívást intéz gyűjtés végett, valamint az összegyűjtött anyagot a földmívesszövetkezet fogja tárolni, és Budapestre eljuttatni.

5./ A 9-ik pontot az elnökség elfogadta és úgy a párttitkárát, valamint a MÖHOSZ-titkárt telefonon behívták, és elbeszélgettek velük, majd megkérdezték felelősségük teljes tudatában mondják meg, van-e náluk fegyver. Ők kijelentették, hogy a legjobb tudomása szerint birtokukban nincs, a pártfunkcionáriusoktól már két éve a fegyvertartási engedélyt megvonták.

6./ A 10-ik pont értelmében a kérést meghallgatták és javasolta, hogy a küldöttek névsorát a város forradalmi tanácsához továbbítja, jóváhagyás végett.

7./ A 11-ik pontra a tanács elnöksége meghallgatva a gépállomás dolgozóinak kérését megnyugtatás végett négy elnökségi tagot küldött ÁMG dolgozók megnyugtatására, megmagyarázván azt, hogy harckocsik ellen golyós fegyverekkel szinte lehetetlen harcolni, s ez csak azt eredményezné, hogy eredménytelenül hiába omlana ismét a drága magyar vér, anélkül hogy a harcban eredményt érnének el.

Forrás: SZML XXIII. 652. A Túrkevei Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve 1956.

Városi Forradalmi Munkástanács Elnökségétől, Túrkeve, Petőfi tér 1. szám.

A Városi Forradalmi Munkástanács Elnöksége határozatot hozott arról, hogy Túrkeve város hazafiasan érző lakossága is további anyagi támogatásban részesítse Budapest főváros éhező lakosságát. –

Erre való tekintettel felkérjük a város minden polgárát, hogy anyagi erejéhez mérten ennek a határozatnak a végrehajtását mozdítsa elő. –

A Túrkevei Földművesszövetkezet vezetősége magáévá tette ennek a nemes gondolatnak a kivitelezését oly módon, miszerint hazafiú kötelességből vállalta azt, hogy a lakosság adományait összegyűjti és a munkástanács rendelkezésének megfelelően az arra illetékes helyre juttatja. –

A határozat szerint pénzbeli és természetbeni adományokkal /: liszt, zsír, szalonna, rizs, tojás, méz, mák, bab, borsó, búza, árpa, tengeri stb. :/ lehet a főváros lakosságának az anyagi támogatásához hozzájárulni. Az adományokat a Földmívesszövetkezet központi irodájában /: Kossuth Lajos utca 16. sz. :/ lehet befizetni, illetve leadni. Könnyen romlandó élelmiszerek és élő állatok szállítási nehézségek miatt nem továbbíthatók.

Bízva bízik a munkástanács elnöksége abban, hogy városunk minden polgárát a nemzeti összefogás és a hazafiú szeretet szelleme hatja át és ennek megfelelően fog cselekedni. –

A forradalmi munkástanács
elnöksége

Dancsi József: Szeretettel üdvözöllek benneteket a megyei forradalmi tanács nevében. Ti a nép jóvoltából ültök itt. Arra hívom fel a figyelmet, hogy amikor a nép megbíz bennünket azt jelenti, hogy óriási kötelességet vállaltunk mindannyian. Az, hogy meddig fogja a bizalmat megtartani az a mi munkánktól függ elsősorban. Ha jó munkát végzünk, akkor meglesz a bizalom továbbra is. Ha rossz munkát végzünk, úgy gondolom el kell bírni azt, amit a nép felénk fog irányítani. Hiszem, hogy a nép továbbra is a döntő bírónk lesz. Ha a népnek, akaratát, szolgálatát látjuk el, akkor elmondhatjuk, hogy teljesítettük kötelességünket. Ma olyan forradalmi időket élünk, amikor az ígérgetéseknek nincs itt az ideje. Itt ma a legnagyobb összefogásnak kell lenni. A megyében megalakultak a forradalmi tanácsok. Ti a járásotokból küldöttek vagytok. Lássátok el a feladatokat és ha mi ezt megtettük, akkor méltók vagyunk a bizalmára. Nem könnyű a feladat ezt meg kell mondani. Mi, akik itt vagyunk ezt látjuk otthon kicsibe. Követeléseknek a százaival találkozunk. Ha megnézzük, látjuk, hogy bizony jogosak a követelések. De nekünk az egyéni szemponton felül az ország szempontját kell nézni. Ezért említette, hogy vigyázzunk az ígérgetésekkel. Nehogy az történjen, hogy ígérgetünk, mert nincs itt a rendőrség, vagy az ÁVÓ, aki védene. Aki becsületes magyar ember vállalta, intézze a dolgát nyíltan a nép színe előtt. Tudja a magyar nép, hogy mit lehet ma megvalósítani. A követeléseket elfogadtuk. Tudjuk, hogy az ország milyen szerencsétlen körülmények között van. Árvíz volt, földrengés. Ha azt akarjuk, hogy ott most rendesen meginduljon az élet, akkor a legsürgősebb dolgokat kell végrehajtani. A vetés a legfontosabb, hogy biztosítsuk az élethez az első feltételt. Fontos, hogy az anya a gyerekének kenyeret tudjon adni, mert ha nem lesz, akkor mi elvesztettük a csatát. Arra kérlek a megyei forradalmi tanács nevében, értsétek meg, hogy mi az elsődleges feladat. Első feladatnak teszem, hogy haladéktalanul meglegyen a vetés, hogy földbe legyen a búza. A másik kérdés, hogy a tsz-ekkel mi lesz. Ez szintén tisztázásra vár, de ez nem akadályozhatja meg a vetést, mert ha decemberben hozzuk meg a döntést, akkor már nem kezdhetünk vetéshez. Az önkéntesség szigorú betartásával lehet tsz-t fenntartani és alakítani.

Jegyzet: Az ülésjegyzőkönyvből csupán a fenti részlet, az elnök köszöntő beszéde maradt fenn.