31.
A Kunhegyesi Vízügyi Igazgatóság Munkástanácsának követelései

1956. október 29.

Jegyzőkönyv

Készült Kunhegyesen, 1956 október 29-én a községi tanács hivatalos helyiségében a Kunhegyesi Vízügyi Igazgatóság Munkástanácsának küldöttei által előadott kérelmekről:

1./ Az Orosz emlékműveket a helyéről távolítsák el az anyag megvédése mellett és a halottak földi maradványai a tanács által kijelölt temetőbe helyezzék el.

2./A jelenlegi Szabadság tér nevét változtassák meg és javasoljuk helyette a „Kossuth tér” elnevezést.

3./ A 2-es alapszervezetből a Rákosi és a Sztálin festményeket azonnal tüntessék el és a felelős vezető párttitkár adjon tudomást mikrofonon keresztül annak megszüntetéséről.

4./ Azokat a lakásokat, melyeket állami szerv és pártvezetők vettek lakás céljára igénybe és annak gazdáit kirakatták sokszor nem egészséges lakásokba /Utcára/ most a lehetőség szerint adják vissza jogos tulajdonosának /cseréljék fel/.

5./ Az államosított házak lakói haladéktalanul az elhanyagolást hozzák helyre épp úgy, mint azt a magánlakás tulajdonosai teszik.

6./ A megválasztott tanácstagoknak, akik jelenleg is körzetükben dolgoznak a számukra kiadott bélyegzőt a forradalmi tanács azonnal vonja vissza.

7./ Azoktól a személyektől a fegyvertartási engedélyt vonják be, akiket a jelenlegi átalakulás következtében munkahelyükről eltávolítottak.

K. m. f.

Forrás: SZML XXXV. 61. f. VII. fcs. 1956. 1. ő. e. 16. p.

32.
Részletek a Kunszentmártoni Községi Forradalmi Tanács jegyzőkönyvéből

1956. október 29-30.

Jegyzőkönyv.

Készült Kunszentmárton Község Forradalmi Tanácsának 1956. okt. 29. napján tartott kibővített üléséről.

Az ülés helye: Kunszentmárton, községi tanácsterem.

Jelen vannak: Forradalmi tanács tagjai: üzemek, vállalatok kiküldöttei, iparosok, magán gazdálkodók, tsz-ek, állami gazdaságok.

Tárgy:

Herczegh Mihály, Kunszentmárton és a Kunszentmártoni járás élelmiszer ellátásáról tájékoztatta a forradalmi tanács tagjait. A húsellátás biztosítását elsősorban a Rákóczi Tsz-nél már régebben kiselejtezett 20 db vágómarhával kívánja megoldani. – Javasolja, hogy a központi Földmívesszövetkezeti Húscsarnok tehermenetesítése céljából a Kiss József és Gulyás-féle volt hentesüzleteket ki kell nyitni a földművesszövetkezet kezelésében. A felvetett kérdéshez Somodi Mihály, a helyi fmsz ügyvezetője szólt hozzá. Előadásában vázolta azokat a készleteket amelyek rendelkezésre állanak, továbbá azt, hogy főleg ruhaneműből nagyobb forgalom volt az átlagnál, de pánikszerű felvásárlásról nem kell tartani. – Az főleg élelmiszerekre vonatkozik. A szövetkezet még a mai nap folyamán felveszi a kapcsolatot a megyei központtal az iparcikkek folyamatos biztosításával kapcsolatban.

1./ Kakuk Mihály: javaslatot tesz, hogy nagyobb üzemek saját részükre biztosíthatnák a húsellátásukat üzemi vágásokkal, ez is nagyban tehermentesítené a központi húsellátást.

Kiss Béla tájékoztatta a tanácsot arról, hogy a helyben megállapított sertések húsa és szalonnája itt marad. – Kérte, hogy hatalmazza meg a tanács a földmívesszövetkezetet amennyiben az ellátás megkívánja sertések vásárlására.

Berend Lajos: a dohányelosztó vezetője kérte, hogy lépjenek összeköttetésbe telefonon Debrecennel és ha a vonatközlekedés nem volna kielégítő tehergépkocsival biztosítsák az ellátást.

2./ Az elnök ismertette, hogy beadvány érkezett hozzá a Népkör visszaadásáról a dolgozó kisparasztoknak. A beadványt Szakáll Olivér ismertette.

Herczegh Mihály támogatja a kérelmet, mert neki is az a megállapítása, hogy Kunszentmárton dolgozó parasztságának joga van ahhoz, hogy a régebben tulajdonát képező Népkörnek újból ő legyen a gazdája. A beadványhoz Katona Boldizsár hozzászólt s kérte a tanácsot, hogy teljesítse kívánságukat, mert erkölcsileg és jogilag az épület őket illeti meg.

Kiss János hozzászólásában vázolta, hogy jelenleg az épületet a DISZ használja. Véleménye szerint mindketten elférnek s minden remény megvan arra, hogy meg is fognak egyezni.

Kardos Balázs: hozzászólásában támogatta a visszaadást.

3./ Az elnök ismerteti a hozzáérkezett beadványt, melyben a kunszentmártoni üzemek, ktsz-ek, kisiparosok, és kiskereskedők kérik, hogy a volt Iparoskört adják vissza az iparosok tulajdonába. A kérelemhez Szakács János szólt hozzá és kérte, hogy a jelenlegi kultúrházat adják át az ipari szövetkezeteknek az iparosoknak, mert az őket illeti meg. A kérelem elfogadása mellett foglalt állást.

Kollár István: hozzászólásában megállapítja, hogy az az ifjúság aki jelenleg használja a helyiségeket továbbra is ott maradhat, mert van helyiség bőven, elférnek. A kérelemhez Nagy százados, Ádám János Molnár Ferenc hozzászólásaiban kifejezésre juttatták, hogy a kérelmezőknek minden jogi és erkölcsi alapja megvan ahhoz, hogy a kibővített tanács kívánságukat teljesítse.

Kakuk Mihály: annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Iparoskör visszaadásával az iparosok régi fájó sebe hegedne be.

Imre Béla: az ifjúság részéről kérte, hogy az Iparoskör vezetője a nagy értékű ingóságok átvételéről gondoskodjon.

[...]

K. m. f.

---

Határozat

1./ 1956. számú forradalmi tanácshatározat.

1./ Elfogadja Herczegh Mihály javaslatát és utasítja a Kunszentmártoni Földművesszövetkezet Forradalmi Tanácsát, hogy a lakosság ellátását minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítja. – utasítja továbbá a Kiss József és a Gulyás-féle, volt hentesüzletek kinyitására.

Felhatalmazza a helyi földműves szövetkezetet, hogy a lakosság ellátása érdekében saját hatáskörén belül intézkedjen a forradalmi tanács.

Kakuk Mihály javaslatát az üzemek saját részükre történt húsellátásáról elutasítja.

A dohányellátással kapcsolatban, helyt adott Berend Lajos indítványának. A forradalmi tanács megbízta, hogy öntevékenyen intézze a járás dohányellátását.

2./ A tanács magáévá tette a Népkör visszaadásával foglalkozó kérelmet. Tulajdonjogilag a Népkörnek juttatja. – Egyben felhívja az új vezetőséget, hogy a jelenleg használó DISZ szervezettel kössön megállapodást az épület használatával kapcsolatban, amíg a DISZ szóban forgó helyiségében bent akar maradni, megfelelő helyet kell részükre biztosítani.

3./ A kunszentmártoni iparosok, kereskedők, ipari üzemek és szövetkezetek kérelmére az Iparoskört tulajdonjogilag és használatra a kérelmezőknek visszaadja. – Utasítja az iparosság vezetőségét, hogy az épületet jelenleg használó MEDOSZ-nak kötelesek megfelelő helyiséget biztosítani. A nagy értékű ingóságok átvételével kapcsolatban vegye fel az érintkezést a MEDOSZ-szal.

4./ A kibővített forradalmi tanács elhatározta a helyi karhatalom megerősítésére nemzetőrség felállítását. A nemzetőrség megszervezésével Nagy László századost, Szabó Ferenc rend. törzsőrm., Kiss Imre rend. törzsőrm. bízta meg a tanács. – A nemzetőrségben csak azok vehetnek részt, akiknek a forradalmi tanács elnökének és rendőri biztosának aláírásával ellátott meghatalmazásuk van. – A nemzetőrök tevékenységét és magatartását, amíg szolgálatban vannak a rendőrség szolgálati szabályzata határozza meg. – A forradalmi tanács utasítást adott a rendőri biztosnak, hogy a nemzetőrséggel megerősített helyi karhatalom szervezzen járőrszolgálatot, úgy a község belterületén, mint a község határában. Különös figyelemmel a tsz-ekre, állami gazdaságra, ipari üzemekre és szövetkezetekre. – A forradalmi tanács felhívja a helyi pénzügyőri szakaszt, mint fegyveres karhatalmat, hogy kövesse a községi forradalmi tanács a rendőri és katonai biztosának utasításait.

5. A tanács az erdőgazdaság fegyvertartását elutasítja.

A 6-ik pont végrehajtása a rendőri biztosra tartozik.

7./ A forradalmi tanács elítéli a meggondolatlan és felelőtlen hangadókat és utasítja Hercegh Mihály elnököt, hogy sürgesse a járási forradalmi tanács megalakulását.

8./ A kibővített forradalmi tanács követelésének helyt ad a községi forradalmi tanács és felhatalmazza az elnököt, hogy intézkedjen Csík Róza járási ügyész azonnali leváltásáról.

9./ Hegedüs Imre panaszával kapcsolatban utasítja Szakáll Olivér mezőgazdasági biztost, hogy a szóban forgó tenyészállattal kapcsolatban, saját hatáskörében intézkedjen. –

Kunszentmárton, 1956. okt. 30.

Forrás: PML XXV. 2/b. B. 1148/1957.

33.
A tiszafüredi gazdák követelése a beszolgáltatott gabona visszaadása iránt

1956. október 29.

Tisztelt Forradalmi Tanács!

Mindazok a dolgozó parasztok követeljük, illetőleg kérjük, hogy akiktől illetőleg dolgozó parasztoktól az 1956-os évben transzferálás útján a búzáját a sehonnai intézkedések folytán elvitték, haladéktalanul adják vissza.

Indoklás

Fenti követelésünket illetőleg kérésünket elsősorban az amúgy is agyongyötört dolgozó parasztok, másodszor a magyar nép érdeke legjobban megkívánja, hogy a jövő évi kenyér biztosítva legyen úgy, a dolgozó parasztnak mint a dolgozó magyar nép minden egyes tagjának, mert az egyén eltűnik, de a nemzet mindörökké megmarad.

Adja meg a teremtő Úristen, hogy úgy legyen. Ámen.

Tiszafüred 1956. október 29.

Indoklás kiegészítéséül:

Azt követeljük, illetőleg kérjük, hogy jól szívleljék meg követelésünket, illetőleg kérésünket, nehogy kérésünk meghallgatás és intézkedés nélkül a szemétkosárba kerüljön.

Tisztelettel:

Forrás: SZML XXXV. 61. f. VII. fcs. 1956. 1. ő. e. 21. p.

34.
A Tiszaörsi Községi Forradalmi Tanács ülésének jegyzőkönyve

1956. október 29.

JEGYZŐKÖNYV.

Készült: Tiszaörs Községi Tanács VB. hivatalos helyiségében az 1956 október 29-én megtartott forradalmi tanácsülésén.

Tanácsülés helye: Községi Tanács VB-elnöki szoba.

Jelen vannak: Wener Sándor, a forradalmi tanács elnöke, Szabó Gyula elnökhelyettes, Nagy Rudolf, Nagy Géza, Gál Lajos, Tóth Béla, Lengyel György, Tasi Imre, Jobbágy Ignác, Lengyel Boldizsár, György József, Sági Gyula, forradalmi tanács tagjai és Pokorádi Dániel vb-titkár, Jónás Imre forradalmi tanács tagja.

A forradalmi tanács elnöke bejelenti a napirendi pontokat:

1./ A tanács apparátus dolgozóinak felülvizsgálata.
2./ Bejelentések megtárgyalása.

A forradalmi tanács elnöke ismerteti a tanács dolgozóinak a névsorát és felkéri a tanácstagokat, hogy bírálják el, hogy a jelenleg alkalmazásban lévő tanácsdolgozók közül kik maradhatnak meg beosztásukban, illetve kiknek kell felmondani. Felkéri a vb-titkárt, hogy egyenként ismertesse a munkaköröket és arra a munkakörre beosztott dolgozókat. A forradalmi tanács vb-titkár ismertetése alapján elbírálta az egyes munkaköröket, illetve az oda beosztott dolgozókat.

A forradalmi tanács tagjai a vb-apparátus dolgozóit, akik jelenleg is a munka helyükön vannak, a beosztásukban továbbra is megtartani javasolják.

Azokat a dolgozókat, akik munkahelyüket elhagyták vagy más ok miatt munkahelyükön megjelenni nem tudnak, beosztásukból a forradalmi tanács felmenti.

A fentiek alapján a forradalmi tanács az alábbi határozatot hozta:

1./ 1956. számú forradalmi tanácsülés határozata: A forradalmi tanács felülvizsgálta a vb. függetlenített dolgozóinak munka-viszonyát a megtárgyalás alapján.

Pokorádi Dániel vb-titkárt, Szanyi András agronómust, György Veronika gazd. előadót, Császár Ida adminisztrátort és Lendvai János hivatalsegédet, az eddigi beosztásukban megtartja.

Orosz János vb-elnököt mivel munkahelyét elhagyta beosztása alól felmenti és helyette Szabó Gyulát bízza meg a vb-elnöki feladatok ellátásával.

Gyulai Sándor hivatalsegéd felmondását a forradalmi tanács elfogadja, mivel egészségi állapota miatt a feladatát ellátni nem tudja.

A forradalmi tanács elnöke bejelenti, hogy a felsőbb rendelkezés értelmében a szesztilalmat a községünkben is el kell rendelni, Kéri a tanácstagság megbízását, hogy a szesztilalom betartására a földmívesszövetkezeti italbolt vezetőit utasíthassa.

A tanácsülés az elnököt a szesztilalom elrendelésével megbízta.

A forradalmi tanács elnöke javasolja a tanácsülésnek, hogy hozzon döntést arra vonatkozóan, hogy az iskolában bevezessék a fakultatív vallásoktatást, és a katolikus vallásban előforduló ünnepnapok megünneplését tanítási szünettel.

A forradalmi tanács a javaslatot megtárgyalta és elfogadta a forradalmi tanács elnökének a javaslatát és utasítja Gál Lajos forradalmi tanácstagot mint pedagógust, hogy gondoskodjon arról., hogy meglegyen a lehetősége annak, hogy azok az iskolás gyermekek, akik a vallás oktatásban részt akarnak venni, hogy minden akadály nélkül eljárhassanak vallásórára. Egyben gondoskodni kell arról, hogy a jövőben mivel a község túlnyomó része katolikus vallású, a katolikus vallás által ünneppé nyilvánított napok tanítási szünettel és munkaszünettel legyenek megünnepelve.

A forradalmi tanács elnöke bejelenti, hogy többen felkeresték olyan panasszal, hogy az elmúlt időben a lakásukból ki lettek lakoltatva jelenleg nem megfelelő helyen laknak és kérik vissza a tulajdonukat képező lakóházakat.

A forradalmi tanács a bejelentést megtárgyalta, utasította a végrehajtó bizottság elnökét, hogy a községi tanács által igénybevett lakóházakat vizsgálják felül és a lehetőség szerint juttassák vissza jogos tulajdonosaiknak.

A jelenleg bentlakókat ezekből az épületekből át kell költöztetni az üresen álló rendőrség épületébe vagy más lakásokba, ha ez nem lehetséges legalább az épület egy részét nyolc-tíz napon belül a tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani.

A forradalmi tanács utasítsa a tanács elnökét, hogy a járási begyűjtési hivatallal tisztázza a begyűjtés jelenlegi helyzetét, a zsír beadás eltörlését, a vágási engedélyek megszüntetését.

K. m. f.

P. H.

Forrás: SZML XXXV. 61. f. VIII. fcs. 1956. 3. ő. e. 36-37. p.

35.
Tiszasülyi tsz-tagok javaslatai a begyűjtési rendszer és a termelőszövetkezetek működtetésének megváltoztatásáról

1956. október 29.

Felterjesztés a Községi Forradalmi Munkás–Paraszt Tanácsnak Tiszasüly

Termelő szövetkezetünk is igen megérezte azt a politikát, amelyet a közelmúltban alkalmaztak egész dolgozó népünkre, különösen a begyűjtés területén, ami vonatkozik az árkülönbözetek, az állam részéről és a megszabott munkadíjak között /szántás, vízdíj és egyéb gépi használatok/.

Ránk erőszakolt adósságok, amit építkezésre és jószágvásárláson elég magas áron bocsájtottak a termelőszövetkezet részére. Ugyan akkor termelvényeik ára nem volt összhangban ezekkel a nekünk fizetett árakkal.

A csoport nem folytathatott önálló gazdálkodást különböző szervek gazdálkodtak és parancsolgattak a termelőszövetkezetnek. A tényleges gazdái nem érezték maguknak a területet. Éket vertek a vezetőség és a tagság között, amit egy pár példával szeretnénk bebizonyítani. Pl. a tagságnak nem szabad lett volna kiadni kölcsön pénzt a sajátjából, mert ezzel pénzügyi fegyelem sértést követünk el szerintünk. Nem lehetett megengedni azt, hogy saját belátás szerint adhattunk volna a tagoknak tejet. Ugyan akkor 70 fillérért kellett beadni a beszolgáltatási tejet, vagy ha birkák vagy bármilyen vágóállatot levágtunk szabad piaci áron kellett a tagság között kiadni, ugyanakkor mitőlünk fillérekért vásárolták meg a beadási állatot. Ez egy pár példa, ami bizonyítja, hogy tagságunk valóban nem érezték maguknak a szövetkezetet. Ez nyilván kihatott a munkára is, hisz úgy a tagság, mint maga a vezetőség nem mondhatott véleményt szabadon, mert akkor mindjárt ÁVÓ-val, vagy ügyészséggel fenyegették, ezek és ehhez hasonló esetek korlátozták a tsz erkölcsi és gazdasági fejlődését.

Ezért úgy határoztunk, hogy javaslatot terjesztünk a községi forradalmi tanács elé, hogy a rend helyre álltával azonnal terjesszék az alábbi javaslatunkat az országos forradalmi tanács elé.

Javaslatok

1./ Azonnal vizsgálják felül a felterjesztésben említett árdifferenciákat és az abból adódó adósságokat töröljék.

2./ Új beadási rendszert dolgozzanak ki és árban annyit fizessenek, ami nekünk az új üzemviteli költségünkben fel van számítva. Hús, baromfi, tojás, tej és zsírdézsma eltörlését követeljük és követeljük azt, hogy a tejet már most is szabad piaci áron fizessék ki.

3./ Vizsgálják felül területi adottságunkat, ennek megfelelően szabják meg a meghagyott beadási terményféleségünket.

4./ Adjanak önállóságot arra, hogy saját magunk válasszuk terményeinket a területünkön és gazdálkodásunkat ne korlátozzák azzal, hogy egyik vagy másik üzemágak kibővítése ne legyen korlátozva.

5./ Szociális juttatás a tsz-ben teljesen az állam juttatása legyen, a tsz által befizetett biztosításból. Állapítsák meg a tsz-ben is a korra és nyugdíjra vonatkozólag úgy a nők, mint a férfiak részére.

6./ Magasabb családi pótlék fizetést biztosítson a termelőszövetkezetben is.

7./ Családi házak építésére hosszú lejáratú kölcsönt adjanak és ne kelljen a negyedrészét előre biztosítani.

Tiszasüly, 1956. évi október hó 29.

Forrás: SZML XXXV. 61. f. I. fcs. 1956. 13. ő. e. 2. p.

{fel}