Kamarás József telekkönyvvezető * 1895. Eperjes. Szakvizsgát 1928-ban tett Bpesten. Bírósági iroda s. tiszt, majd az igazságügyi minisztériumban irodatiszt volt; 1929 óta telekkönyvvezető. A Telekkönyvvezetők szöv., a NEP tagja. - Felesége: Peukert Dóra.

Karátsonyi Mihály hengermalom. Tel. 46. Vágó Gábor alapította 1912-ben, 1927 óta K. Mihály tulajdona. 1928-ban teljesen modernizálta. Vám- és keresk. őrléssel foglalkozik. Napi teljesítménye 168 q búza, 96 q rozs és 240 q darálás. Fel van szerelve olajmalommal is. Átlag 12 embert foglalkoztat.

Karátsonyi Mihály, szászlónai, malomtulajdonos * 1888. Jószáshely. Keresk. érettségit tett Aradon 1906-ban. Nagykőrösön volt malomtulajdonos, jelenlegi malmát 1927-ben vette meg s azóta önállóan vezeti. - 1914-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez, harcolt a szerb és orosz fronton. 1915-ben orosz fogságba esett, 1918-ban hazaszökött. SL (a kardokkal) tulajd. 1918-ban mint tart. főhdgy szerelt le.

Katona Antal darálómalom. Alapította 1928-ban Dósa Dezső. A malmot 30 HP szívógázmotor hajtja, darálással és olajütéssel foglalkozik.

Katona Antal, szathmári, okl. gazda * 1903. Bpest. Középiskoláit Vácott, a mezőgazd. akadémiát Magyaróvárott végezte. Működését a győrmegyei Héderváry-uradalomban kezdte mint s. tiszt, 1928-tól Nötincs községben mint urad. ellenőr, 1930-tól mint urad. intéző működött, 1933-ban átvette a Dósa-féle ősi birtok vezetését Jászapátiban. Az országos gazdatiszti egylet tagja.

Kientzl József vas- és gépkeresk. * 1871. Jászapáti. Szaktudását a bpesti Heinrich cégnél szerezte, majd 20 évet Amerikában töltött különféle keresk. vállalatoknál. Az üzletet nagyatyja K. Mátyás alapította 1818-ban, azután édesatyja K. József vezette, majd 1923-ban ő vette át. (Az üzlet, alapítása óta az ősi családi házban van, az ország legrégibb vaskereskedése.) - A községi képv. test. egyh. védnökség tagja és több helyi egy. alapító tagja; a Jászapáti kereskedők egyesülete elnöke.

Khindl Barna dr. járási tiszti orvos * 1870. Jászapáti. Orvosi okl. 1895-ben Bpesten szerezte. Félévet a pozsonyi kórházban töltött, 1895-től a debreceni városi közkórházban volt alorvos. 1898-tól Jászapátiban magánorvos, majd Jászszentandráson h. közs. orvos, 1920 óta járási tiszti orvos. Volt tart. s. orvos. A vöröskereszt érdemkereszt tulajd. A Kaszinó elnöke, várm. thb. és közs. képv. test. tag. - Felesége: Mécsey Mária, 8 gyermeke van.

Khindl Ferenc szolgabíró * 1900. Jászapáti. Régi Jászapáti orvosi család sarja. A bpesti hadapródisk. elvégzése után a Ludovica Akadémia növ. volt. Résztvett az 1919. júliusi ellenforradalomban. A közigazg. egyetemet 1926-ban Bpesten végezte. 1926-tól tb. szolgabíró Tiszaföldváron, 1929-től várm. aljző Szolnokon, 1932 óta szolgabíró Jászapátiban. A PLE ü. v. elnöke, több egyesület vezető tagja.

Khindl Imre dr. közs. orvos * 1901. Jászapáti. Oklevelét 1927-ben a bpesti egyetemen szerezte. Működését a bpesti Szt Rókus kórházban kezdte, 1928-től a sátoraljaújhelyi, 1929 óta a szolnoki Ferenc József közkórház segédorvosa, 1930. óta közs. orvos jászapátiban. Az OTI körzeti kez. orvosa, az Orsz. orvosszöv., a Move s számos helyi egyesület tagja, a "Csaba" bajtársi egyesület dominusa.

Kiss Antal közs. főjegyző * 1888. Ujszász. Középiskoláit 1907-ben Jászberényben, a közig. tanfolyamot és az egyetemet 1913, ill. 1914-ben Bpesten végezte. 1910-től Újszászon, 1913-tól Abonyban s. jegyző, 1924-től a ü., 1932 óta főjegyő Jászapátiban. A helyi egyesületek és intézmények vezetőségi tagja.

Koczka Andor könyv-, papír- és vegyeskeresk * 1886. Jászapáti. Ősei Gömörmegyéből származtak a községbe és mind tekintélyes polgárok voltak, apja ismételten közs. főbíró. A község egyetlen papíráru kereskedését 1911-ben alapította. A világháborúban végig résztvett.

Kovács György máv kalauz * 1888. Kúnszentmárton. 1912-től kisegítő fékező, 1917-től fékező, 1928 óta kalauz. Jászapátiban 1930 óta szolgál. 1920-ban hazafias magatartása miatt a románok Petrozsényből kiutasították. A Máv önképzőkör alelnöke.

Körtvélyessy Lajos faiskolája. Létesült 1927-ben 5000 -öl területen a vámosgyőr-újszászi vasútvonal mellett. A faiskola annak figyelembevételével van berendezve, hogy ez a terület az országnak csapadékban legszegényebb része s így csak különleges gyümölcsfajok termelésére alkalmas. Különlegessége a "Jászvadóka" vagy barátalma, mely a következő év augusztusáig is eláll. A faiskola üres részei a burgonyatermelés mintatelepéül szolgálnak.

Körtvélyessy Lajos rk. elemi isk. és gazd. isk. tanító * 1887. Ada. A tanítóképzőt 1906-ban Temesvárott, a gazd. tanfolyamot 1907-ben Adán végezte. 1906 óta működik jelenlegi állomásán. 1927-ben faiskolát létesített. A Jászapáti hitelszöv. és Hangya igazg., az összes helyi egy. tagja. - Bevonult 1914-ben a 6. gy. e.-hez, harcolt a szerb, orosz és olasz fronton. I.-II. o. ez., bronz. vit. érem és a K. cs. k. tulajd. Leszerelt 1918-ban mint tartalékos hadnagy.

Közs. gazdasági továbbképző népiskola. Előbb mint ált. ismétlő isk. működött, továbbképzővé 1912-ben alakult. Teljesen osztott 3 fiú és 3 leányosztálya van. Gyak. területe 1600 -öl. Növendékek létszáma 128 fiú és 185 leány. Igazgató: Ficza Gyula.

Lévay Imre dr. ügyvéd * 1890. Eperjes. 1913-ban végezte a kolozsvári egyetemet, ügyvédi vizsgát 1920-ban tett, azóta Jászapátiban ügyvédi gyakorlatot folytat. Az Iparos dalkör, a Tesz helyi csoport elnöke, a Kaszinó igazgatója. - Felesége: Pataky Katalin, gyermekei: Imre, Klára és Terézia.

Lóczy Gergely, lóczi, közs. s. jző * 1900. Jászapáti. Ősi jászapáti nemesi családból származik. A középiskolát 1920-ban Jászapátiban, a közig. tanfolyamot 1929-ben Egerben végezte. 1921-től irodatiszt, 1929-től h. s. jző. 1933 óta s. jző Jászapátiban. Több helyi egyesület tagja.

Papp Kálmán bőrkereskedő * 1896. Jászapáti. 1912-ben szabadult fel, gyakorlatot Bpesten és helyben folytatott. Önálló 1920 óta. - 1916-ban bevonult a 29. h. gy. e.-hez, harcolt a román fronton, 2 bronz vit. érem, K. cs. k. és háb. eml. érem tulajd. - A Kath. legény egy., az Ipartest., a Frontharcos szöv., a Keresk. egy. tagja. - Felesége: Glonek Margit, gyermekei: Kálmán és Imre.

Papp Lajos fűszer- és bőrkeresk. * 1908. Jászapáti. Középiskoláit u. i. végezte, 1926-ban szabadult fel, 3 évig volt segéd Bpesten. 1932-ben vette át atyja üzletét, mely modern berendezéssel és dús áruraktárral minden igényt kielégít.

Plank Ferenc ny. kir. telekkönyvvezető. * 1874. Bpest. Iglón tett érettségit 1896-ban. 1897-től a váczi kir. jb.-nál, majd Marosludason, 1900-tól Ipolyságon, 1914-től Tiszafüreden, 1916-tól Jászapátiban működött nyugdíjaztatásig, 1928-ig. - Felesége: Varga Margit, gyermekei: dr. Pálmai Tibor (ügyv. jel.) és Irénke.

Prókay Sándor vaskeresk. * 1888. Jászszentandrás. 1905-ben szabadult fel, szaktudását, Heves, Hajdunánás és Szekszárdon gyarapította. 1912 óta önálló. A Keresk. egyes., az Uri kaszinó, az Ipartest. tagja. - Felesége: tarcsai Majdik Erzsébet, gyermekei: Magda és József.

Ref. egyház 1930-ban alakult mint a jászkiséri ref. egyh. fiókegyháza. Istentiszteletet kéthetenkint és nemz. ünnepek alkalmával tart. Lélekszáma az evangélikusokkal együtt 132, hozzátartozik Jászszentandrás 12 lélekkel. Lelkésze: Gócza József jászkiséri vez. lelkész, gondnoka: Juhász Gergely p. ü. irodatiszt.

Rk. egyház. Első plebánosa Váraszói Mátyás volt. Anyakönyvet 1698 óta vezetnek.

Rk. el. iskola; a mult század elején létesült, nyilvántartást csak 1877 óta vezetnek. A kíséri uti 1904-ben, a Szt Imre isk. 1930-ban, az I. sz. külterületi 1895-ben, a II. sz. 1925-ben, a III. sz. 1930-ban épült. 1914-ben a belterületen 13, a külterületen 1, ma az előbbiben 22, az utóbbiban 3 tanító működik.

Rusvay Bertalan földbirtokos * 1897. Jászapáti. Ősi örökölt 50 holdas birtokán 1920 óta gazdálkodik önállóan. - 1915-ben bevonult, harcolt orosz, román és olasz fronton. Bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - A közs. képv. test., a villany és testnev. bizottságok tagja, a NEP helyi titkára, a Hangya, a Hitelszöv. igazg. tagja, a Frontharcos szöv. pénztárosa. - Felesége: Horváth Terézia, leányai: Margit és Terézia.

Rusvay Péter közs. főbíró * 1873. Jászapáti. Önálló gazdálkodást 26 éves korában kezdett a 16 holdas öröklött ősi birtokon, melyet szorgalmával 50 holdra növelt. Saját nevelésű fajlovaival számos díjat, aranyérmet, oklevelet nyert. 1925 óta közs. főbíró s e tisztségében már 4 ízben erősítették meg. Működése alatt létesült 2 artézi kút, vill. világítás, új iskolák s levente otthon. - Felesége: Béres Hermina, gyermekei: László és Lajos (jászteleki közs. főjegyző.)

Simon Ignác gimn. igazg. * 1875. Jászapáti. Zalacsány. Oklevelet 1900-ban Bpesten szerzett. Működését a bpesti VII. áll. főgimnáziumban kezdte, 1918-tól a tordai áll., 1917-től a jászapáti kir. kath. gr. Széchenyi István reálgimn. igazgatója. A Közs. isk. szék elnöke, a Kath. iskolaszék tagja, a Jössze sportegy. tb. vál., a testnev. biz. tagja.

Szabari János rk. el. isk. tanító * 1876. Jászapáti. Oklevelét 1898-ban Egerben szerezte. Uradalmi tanító volt Futtakon, 1904 óta jászapáti tanító. - A 29. népf. gy. e. kötelékében harcolt szerb és albán fronton, mint hdgy szerelt le. Több helyi egy. jzője, a Kaszinó könyvtárosa és gazdája.

Szabó Ferenc ny. tanító és a Jászapáti Gőzmalom r. t. ügyvezető könyvelője * 1868. Zalaszegvár. Tanítói oklevelet Léván nyert 1895-ben. Működését Jászapátiban kezdte 1895-ben az elemi és ipartanonciskolában, melynek igazgatója is volt. Az első analfabéta tanfolyam létesítője s vezetője. A Jászsági alsó- és felsőjárás tanítói körének pénztárosa és világi elnöke, több helyi egyesület vezetőségi tagja volt. 1923 óta nyugalomban van. A gőzmalomnál 1896 óta működik, 1931 óta ü. v. könyvelő. Gyermekei: Imre (hősi halált halt) Piroska, Ilonka (polg. isk. tanárok), Pál (okl. gazdász).

Szabó Kálmán reálgimn. tanár * 1892. Cegléd. Oklevelét 1921-ben szerezte Működését a jászapáti kir. kath. reálgimnáziumban, mint h. tanár kezdte, 1921 óta rendes tanár. - A 60. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, orosz, olasz fronton, III. o. katonai érdemkereszt, SL (mindkettő kardokkal), II. o. ez. vit. érem, K. cs. k. tulajd. A "Jász Ujság" szerkesztője, a NEP, a Frontharcos csoport elnöke, a Jössze sport egyesület ü. v. alelnöke, a Kaszinó választm. tagja, a PLE alelnöke, a Tesz és a Várm. testnevelési bizottság, a Frontharcos szöv. tizes vezető-biz. tagja. - Felesége: Radován Erna, leánya: Éva.

Szigethy Béla id. földbirtokos, mészáros és téglagyáros * 1874. Jászapáti. Igen képzett szakiparos. 1898 óta önálló mészáros és földbirtokos, 1924 óta téglagyáros. Községi képv. test. tag virilis alapon, a védett birtokok 3-as bizottságának és több helyi egyesületnek tagja. Fiai: Béla (a téglagyár vezetője), Pál (a gazdaság vezetője), Miklós és Kálmán.

Szigethy Béla gőztégla és cserépgyár. Tel. 45. Alapította 1912-ben Ádám Balázs kézi üzemre, 1924-ben Szigethy Béla vette át, újjáalakította s gépüzemre rendezte be. A környék legnagyobb téglagyára. Gyárt fali dísztéglát is. U. itt van üzemben egy sertéshizlaló, melyben állandóan 150-200 db sertés hizik export célokra. Tulajdonosa: id. Szigethy Béla, gyárvezető: ifj. Szigethy Béla.

Szőke Imre dr. vill. üzemi könyvelő * 1901. Jászapáti. Oklevelét 1929-ben Szegeden szerezte. Több évi közs. szolgálat után 1931 óta a vill. üzem könyvelője. Több helyi egyesület tagja.

Takács Sándor rk. el. isk. igazgató * 1895. Szabadka. Oklevelét Kalocsán szerezte. Működését Dunapatajon kezdte, 1916-tól Ókéren működött, innen a szerbek kiüldözték. 1924-ben a jászapáti iskolához került, 1926 óta az itteni el. isk. igazgatója. - A világháborúban résztvett, jelenleg emléklapos hdgy. Az iskolánkívüli népm. biz. ügyvezetője, leventeoktató, a Rk. földmíves ifj. egy. egyik alapítója.

Tápai Károly dr. kir. közjegyző * 1890. Hódmezővásárhely. Oklevelét 1913-ban szerezte a kolozsvári egyetemen, ügyvédi vizsgát 1923-ban tett. Két évig ügyvéd volt. Debrecenben, 1925-től h. közjző Gyulán, Tiszafüreden, Nagykállón, Debrecenben és Mezőcsáton; 1932-től u. itt kir. közjegyző, még azon évben Jászapátiba helyezték át. A világháború alatt bevonult a 46. gy. e.-hez, harcolt orosz, olasz és francia fronton. Szolgált Hindenburg-hadsereg Woyrsch hadcsoportjában. Leszerelt 1918-ban mint tart: fhdgy. Számos kat. kitünt. tulajd., a német frontharcos szöv. tagja.

Teleki Sándor nyomdatulajdonos * 1899. Jászapáti. 1914-ben szabadult fel, segéd volt Bpesten, önálló 1931 óta. - A világháború alatt a 68. gy. e. kötelékében szolgált. A Kereskedők egyesülete s az Izr. hitközség jegyzője, a Frontharcos szöv. tagja. - Felesége: Schulczbeck Margit.

Tóth Sándor ny. középisk. tanár * 1881. Gyergyószárhegy. Az egyetemet 1905-ben Kolozsvárott végezte. Középisk. tanár volt Nagykárolyban, Lugoson, Versecen, Esztergomban és Jászapátiban. Versecen 1921-ben a szerb megszállóknak az esküt megtagadta. Irodalmilag is működik. Legfőbb munkája: "Az élet és annak magyarázata". - Felesége: Wolmann Karolin, gyermekei: Sándor és Edith.

Utassy Farkas Miklós, szenterzsébeti és füleki, földbirtokos * 1902. Jászapáti. Ősrégi nemesi család sarja. Érettségit tett 1922-ben a helyi főgimn.-ban, majd átvette ősi birtokának vezetését. Belterjes gazdálkodást folytat, a fősúlyt az állattenyésztésre helyezi. A közs. képv. test. s több helyi egylet tagja.

Wengritzky Konrád plebános * 1882. Podolin. A hittud. főisk. 1904-ben Szeneshelyen végezte. 16 évig püspöki titkár volt, 1922-től tiszasűlyi plebános. 1916-ban pápai kápláni címet kapott; A bolgár polg. érdemrend tiszti kereszt tulajd. Tiszasülyön a kath. isk. szék, Áll. isk. gondnokság, Ker. szoc. párt, Iparosok és keresk. olvasóköre, a Stefánia szöv. elnöke volt. 1934 óta jászapáti plebános.

Winkler István el. isk. tanító * 1902. Lapáncsa. Oklevelét 1922-ben Pécsett szerezte. Tanított Dunaadonyban, 1923 óta a jászapáti el iskola és az iparostanonciskola tanítója. A Tanoncegylet vezetője, a Kath. legényegylet titkára, a Vöröskereszt fiókegyesület jegyzője, a helyi műkedvelői előadások állandó rendezője.