Török-Szent-Miklós
     II. Török-Szent-Miklós város; a már 311 lapon előadottak nyomán előkorunkban Balla-Szent-Miklósnak - s minthogy várában csaknem annyi ideig tanyázott volt a török mint Szolnokban, ennek belőle kiköltözte után neveztetett Török-Sz.-Miklósnak. - -Hajdani vára azon helyen feküdt, hol most a r. kath. szentegyház s a lelkészi lak az átellenben lévő iskola épülettel, az úgynevezett Tintoka folyó partján. A lelkészi lak megett árkának egy része, mellybe, árviz idején főleg, viz bocsáttatott, most is meglátszik, s földbástyái 100 év előtt még szinte - habár szakadozva - léteztek. A várkastélyba létezik egy kápolna Szent Miklós tiszteletére, mellytől a község nevezetét nyerte. Okiratainkban "Fanum Sancti Nicolai" nevezettel emlittetik. Balla folyónak semmi nyoma és a határban is csak egy tó vagyon, melly mindenkor Decsének hivatott. Annyi azonban bizonyos: miként Szent Miklósnak határa észak felől a Tisza partján fekvő Bala pusztáig terjed, és Balla-Sz.-Miklósi régibb nevezetét onnan kölcsönözte. -Jelenleg Török-Sz.-Miklós csinosan rendezett mezőváros, mellytől nevezteti magát az Almássy család, mint a mellynek uradalmát képezi. A határához kebelezett puszták s azok birtokosai ezek; Kengyel Almássy Edv. id. gr. Almássy György, Almássy Józef csődtömege, gr. Almássy Ernesztnő, született Ebenberger Matild, Almássy Zsigmond és Vincze, Koppély Fülöp, Blaskovits Bertalan - Szent-Tamás gr. Almásy György, Almásy Károly örökösei, gr. Batthány Imréné, gr. Majláth Erzsébet. Tenyő Almásy Edv., gr. Almásy Kálmán és Dénes, Blaskovits Bertalan. - Szakállas Irsay, Magyari örökösök, Borbély Mihály tömege, Szilassy Istvánné, Kormos Sándor. - Balla a kir. kincstáré.
     Fekszik a Tiszától délre 1/2 órai távolra, ennek Tinoka nevü kiszakadása mellett; Szolnokhoz 3 mtfd. a Pest-Debreczeni országutban.
     Területe hatósági kimutatás szerint 21408 s a hozzá tartozó puszták: Kengyel 16330, Szent-Tamás 10791, Tenyő 11527, Szakállas 3450, Balla 4109, összegen 104615 hold.
     Az adósorozati adatok következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		21453	1425	4	28	95780	39
Rét s kert		5198	370	2	35	13475	14
Szöllö		257	1044	2	40	687	4
Legelő		13968	1200	1	37	22482	19
Erdő		-	-	-	-	-	-
Nádas		30	-	-	39	19	30
Egészb.	termény erő	40908	839	3	14	132444	46
	terméketlen	6245	924
összesen		103154	163

     Földe kevés szikkel vegyitett és észak keletről igen csekély homokot kivéve, átallában gazdag aczélos fekete föld, melly hires tiszta buzát, kétszerest, árpát, zabot, repczét, kölest, tengerit, erős dohányt terem, de burgonyát nem; s rozs nem is vettetik. Legelője a szárazon szikes, a tiszai részen posványos, és árvizzel szokott elöntetni. - 1851-52-ben 57 gazda 253700 [négyszög] öllnyi téren termesztett dohányt.
     Népessége az 1827-ki országos összeirás szerint 3029 r. kath., 52 görög n. e., 6011 protest., 9 zsidó = 9101 lélek. - 1837-ben 3150 r.-kath., 4405 reform, 3 evang., 31 gör. n. e. 6 zsidó = 7595 lélek. - 1850/1-ben családfő 1994, lélekszám 8644; ebből férfi 4315, nő 4379 = 8644
     Magyar 8489, német 3, czigány 67, zsidó 135 = 8644.
     R.-kathol. 4259, gör. n. e 29, evang. 58, helv. 4214, zsidó 135 = 8644.
     Nőtlen 2299, hajadon 2078, nős 1910, férjes 1918, özv. fi 106, özv. nő 383 = 8644.
     A községből távol van 85. - A községben tartózkodik idegen 173.
     Foglalkozása a lakosoknak földmivelés, s főleg marhatenyésztés; melly uttóbbira vonatkozólag az 1850-ki orsz. összeirás szerint volt 192 egy, 69 két, 17 három éves csikó, 43 csődör, 988 kancza, 1033 herélt, összesen 2341 ló; 26 öszvér s szamár, 679 ökör s bika, 1315 tehén, s 11656 juh.
     Iparüzök: csizmadia 37, kereskedő 9, szücs s takács 18, molnár 8, kovács, asztalos s kerekgyártó 20, szappanfőzö 1 czipész 3, szabó 8.
     Ház 1827-ben 1162; 1850/1 ben 1362, ebből urasági 148, telkes 391, ker. zsellér 804; zs. zs. 3, lelkész s tanitó lak 11, község ház 5.
     Telek 213 3/4; ebből 4 2/4 telkes 1, 2 1/2 telkes 2, 2 1/4 telkes 1, 2 telkes 2, 1 3/4 telkes 2, 1 1/2 telkes 5, 1 1/4 telkes 1, 1 telkes 29, 3/4 telkes 32, 1/2 telkes 215, 1/4 telkes 101.
     Adó-ügy: 1849/50-dik évbeni adóilletéke felől l. a 342-47 lapon. - 1850/1-dik évben: Adó illeték: személyes s földadó 18048 ft. 26 kr; - házadó 567 ft. 15 kr.; - községadó 3082 ft. 23 1/2 kr.; összesen 21698 ft. 4 1/2 kr. - Ebből lerovott 6903 ft. 12 20/40 kr. - 1851/2-re hátra maradt 14795 ft. 52 kr.
     Fogyasztási adója 1851-ben 1000 ft. s 1852-ben 1500 ft.
     A nagy állodalmi költsönre 162,000 ftot irt alá.
     Községi pénztár: A) Bevétel: 1) köztelkekből 568 ft. 57 20/40 kr. 2) korcsmáltatásból 348 ft. - Kiadásai: 7393 ft. 4 kr. Községi elöljáróság évi illetéke 1270 ft.
     Egyház-ügy: Sz. Lélek tiszteletére emelt szentegyháza már 1332-ben anya községgel birt; - 1740-be lön visszaállitva s azóta anyakönyvei. - A Kálvária kápolna Kristus kinszenvedése tiszteletére. A lelkész 1 segéddel az egri érsek lelki kormánya alatt működik. Egyházvédő nincs.
     Fiókhelyek: Kengyel puszta 1 1/2 - Szakállos puszta 1/4 - Szent-Tamás puszta 2 1/2 - Tenyő puszta 1/2 - Surjány major 1/2 - Gát csárda 2 órára.
     A helvét vallásuaknak a Tiszántúli egyház kerület kormánya alatt anyaegyházuk van, mellynek fiokhelye: Szakállos.
     A görög nem egyesültek az aradi püspök lelki kormánya alatt a Karczagi anyaegyházhoz - ettől 3 órányira - tartoznak.
     Tanoda állapot: a két vallás felekezetüek IV. osztályú tanodájában 6 tanitó alatt 285 fi, 236 leány, összesen 521 tanuló; - a tanoda épület jó karban.
     Árvaügy: 171 atyától 264 árva vagyonértéke 33936 ft. 33 kr. v. cz.
     Csendőr 8 lovas.