VII. Föld-termékei. Ásvány-, növény- s állatok országából.
     Ásványok országából mit sem mutathatván fel
     Növények országából terem igen sok és szép tiszta buza, kétszeres, árpa, zab, kukuricza, köles és repcze; azonban rozs és burgonya kevés. Vannak határok, mellyekben trágyázás nélkül egyszeri szántás után néha egy szem huszonhat szemet is ad. A gabonát nyomtatják s vermekben tartják. Nagy mennyiségü dohány és szép magas, vastag szálú kender leginkább a Tisza környékén, különösen Kis-Köre tájékán termesztetik; ázalék középszerüen, de bor, melly nem állandó, elegendő mennyiségben terem; gyümölcse kevés, de rétje s legelője bőven van, nagy részben a Tisza folytonos árjainak kitéve. Gyékény, sás, nád felesleges a Tisza mocsáraiban. - És ha bár hegyek nem léteznek is e megye területében, vannak azonban rónáin kissebb nagyobb berkek szöllökkel elhintve; ezek közöl a jobb termők: a Csépai, Várkonyi, Szelevényi, kissebb kiterjedésüek ugyan, de bőven termők.
     A megyebeli termelő föld mennyiségét az adósorozati munkálatok alapján következő számadatokban mutathatjuk fel:

táblázat
     A rétek, miként e rovatok mutatják, nagy kiterjedésüek, nem csak sokat, de jót is termők, a laposabbak kétszer kaszáltatnak.
     Az évenkint termeszteni szokott dohány mennyisége felöl csak némi tájékozásul szolgáland, az e részben 1849, 1850 s 1851-dik évről nyert következő termelési kimutatás, minthogy a dohány termelésnek jelenlegi magasabb beváltási ára folytán maga a termelés mennyisége is tetemesen növekedett.

táblázat
     A 326-327 lapon kitett termelőföld mennyiségből, Ur-béri kézen 1847-ik év végével lévö birtok mennyiséget előnkbe tüntetik a megye hatóság részéről 1852-ik évi martius 10-én legfelsőbb helyre felmutatott következő rovatszerü számadatok:

táblázat
     Egész jobbágytelek után járó szántóföld s rétek menynyisége:

1770 ki octob. 6-kán kelt l. f. kir. parancso- latnál fogva	Szántó-földek					Rétek
	Helység osztálya szerint					Rét oszt. szerint
	I.	II.	III.	IV.	V.	I.	II.	III.
	Hold					kaszálló
	26	28	30	32	-	8	10	12

     Állatok országából. Állat tenyésztés virágzó állapotban; a Tisza melléki pusztákat gulyák lepik el; a Mezö-Túron tartatni szokott baromvásárok ország szerte hiresek, mellynek környéke épen ezért hajdan az ugynevezett szegény legényeknek is főszínhelye volt. - Szép szarvas marhát Kürt, Szelevény; sertést T. Püspöki, - birkát pedig Mező-Túr, Kürt, Szent-Imre és Szelevény termesztenek leginkább. A gazdák között legtöbb juhot tenyészt Mező-Túr városa, még pedig részint birkát, részint hosszú gyapjas magyarfajt s innen sajttal is nem csekély kereskedést üz. - Sertés is olly bőven tenyésztetik, hogy a tetemes belső szükségen kivül még több ezer darab adathatik el idegen megyebelieknek. - Méhészettel kevesen foglalkoznak; - a gazdaasszonyok sok apró marhát nevelnek; mert az ezekkel s tojássali kereskedés számos magyar gazdaasszonynak fő jövedelmét teszi. - A mocsárokban ezrenkint találtató vad-récze, szárcsa, buvár és szalonka, s a kengyeli pusztán némelly télen hattyúk is tanyáznak. - Farkas kevés, de nyúl felette sok. - A mocsárok csikban, a a Tisza halakban gazdag; kecsege, viza, tok, csuka, ponty, szüllő, harcsa s egyéb apró halaiért Europában leggazdagabb folyónak tartatik; egyedül Vezsenyben 80 halász foglalkozik e keresettel. Sőt Szolnok mellett, s a Berettyó és Körös vizeiben teknős-béka olly böven halásztatik, hogy már a mult század közepe táján Hollandiába és angol országba mint jelentékeny kereskedelmi czikk, nagyban szállittatott.
     S ha bár a megye területében lótenyésztést nemesitő közintézet nincsen is, nehány év előtt még is Török-Sz.-Miklóson lófuttattási társulat keletkezék; melly azonban az 1848-ki forradalom kezdetén végét találta. Jobb fajú községi csödörök Mező-Túron találhatók, mellyek a gr. Szapáry-féle Fegyverneki vagy a Mezőhegyesi ménesből szereztetnek. - A megyebeli birtokosok közöl többen nevezetesebb számu méneseket tartanak, folytonos szorgalommal, tetemes költséggel lovaik nemesitésén törekszenek; ezek legnagyobbika a b. Podmaniczky Jánosé puszta Martfűn 400, - továbbá a gr. Szapáry Jósefé Fegyverneken 100, - gr. Tiedge Lajosé Kürthön 70, - Sréter Mihályé Szent-Imrén 60, - Zuberé Kengyelen 40, - Papszász Ignáczé Igaron 40, - Jalsoviczky Mihályé Martfün 20 ménlóval, a kissebb 10-15 darabból álló méneseket fel sem emlitve. - Ujabb időkorunk rovására tartozunk felemliteni, miként a lótenyésztés e megye területében nem csupán nemesebb fajok szerzése - hanem a cs. k. katonaság részére gyakori vásárlások által tetemes előhaladásnak örvend.
     Epreskert csupán Abád-Szalókon van, mintegy 300 fával bövelkedő. Egyébkint a Selemtenyésztés mindeddig elő nem haladtának okául főleg az emlittetik: hogy a kik mivelték is, részvétlenség miatt azzal felhagyni kényszeritettek; - továbbá szakértő ismeret hiány s positiv felsőbb rendelkezések,- közgyámolitás, - czélszerü épületek- s egyéb eszközök hiánya.
     Számmenyiségét illetőleg a megye területében találtató barmoknak, tájékozásul szolgálhatnak e részben az 1850-ik évi országos összeirás következő adatai:

táblázat
     Az 1851-ik évben országszerte uralkodott marhavész pusztitása felöl a következő hivatalos adatokat mutatjuk fel: 21 községben dühöngött a marhavész; és pedig a marhavész kiütésekor összesen létezett 21734 darab közöl 10689 betegedett meg; e közöl 7120 kigyógyittatott; 3568 elesett; s 1 kivégeztetett; - e szerint összesen elveszett 3569; beteg egy sem maradt - s épen maradt 18165.