VI. Folyóvizek, tavak, mocsárok.
     1) A Tisza, a megye határában Tisza-Füred - és Heves megyebeli Poroszló között tör be, és 25 mértföldnyi csavargós folyása után Csépánál Csongrád megyébe lép, szélessége 80-120 öl, mélysége pedig 1 1/2-2 1/2 öl, sőt néhol több is, partjai elég magasak, de medrei igen tekervényesek; hajókázható lévén a kereskedést tetemesen előmozditja, számos malmot forgat, halakban bővelkedik, azonban gyakori kiöntéseivel szerfeletti károkat okoz.
     2) Zagyva, Nográd megyei Zagyva helység közelében, a Mátra hegyből eredvén, a Jászságon át haladva miután Mihályteleknél a Tarna folyót magába fogadja, Szolnokhoz siet, hol is a vár közelében a Tiszába ömlik; azonban ennek áradásakor folyásában akadályoztatván a felsőbb vidékieknek sok kárt okoz.
     3) A Berettyó Mező-Túrnál lép a határba és a Túrtői dombnál egybeszakad a Körössel.
     4) A Körös a megyének Békés megyével határos széléni folytában hasonlóul gyakran elszokta tavaszszal a vidéket önteni.
     Tava a Fényes-tó, melly Tószeg határában 200 holdnyi területet foglal el.
     Mocsárai azonban igen sok földet gátolnak a müvelhetésben, s majd mindenik határban találhatók; nevezetesebbek: az inokai, 883 holdat foglal el, Boda, homorszegi lapály, Gyöngyere, Gondér, - továbbá: Igari, Derzsi, Sz.-Imrei, Szöllősi, T.-Füredi, Burai, Roffi, T.-Beői, Kürüi stb. mocsárok.
     Vizekről szóllva mint e részbeni nevezetességét kell felemliteni e megyének, a XVII-dik század másod felében készült Mirhógátat T.-Szalóknál, melly a Nagy-Kúnságon keresztül 17 óra járásnyira termérdek földet ment meg a Tiszaárjától; hossza 720°, magassága 2-3 1/2°, szélessége alján 20°, tetején pedig 7-8°.
     Ásvány- s gyógyforrásai nincsenek e megyének.