KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE.

I. Elneveztetése.
     Elneveztetése felől elágazók a nézetek. Némellyek onnan indúlnak ki: hogy valamint hazánk számos vármegyéi a váraikat épitők neveitől nyerték elneveztetésüket, akként a Szolnoki vár is; - az ős évlapok tudatják ugyan is: miként a hét ősvezér egyikének: Uszubunak első hadnagya Zolok vagy Zolouc avagy Zoloucu volt légyen, s a régi - alább is felemlitendő okiratokban Szolnok vármegye hajdan, még a XIII-dik században is "Zounuk"-nak neveztetett. Miután a l betü nagyon könnyen cseréltethetett fel n betüvel, nem épen lehetetlen: hogy Szolnok vármegye az emlitett Zolouc vagy Zoloucu hadnagytól nyerhette Zonouk-i elneveztetését. - Mások szerint a hely, mellyen Szolnok fekszik, Árpádnak ideérkezése előtt bolgároktól biratott, kiknek nyelvén a Za-unuch vagy Zaunuk annyit tesz, mint a deák pronepos-unokának unokája; Zo-unuk pedig szinte bolgárul annyit jelent, mint Connepos; - miután a legrégibb oklevelekben Szólnok vármegye legelsőbben Zaunuch vármegyének neveztetik, e nézet mellett vitatkozók vajmi lehetőnek hiszik: hogy a z betü sz-vel cseréltetett fel; minthogy a régi imakönyvekben is a "szent" szó "Zent"-nek iratott. - A tót szó származtatók Szolnok elneveztetését is saját nyelvükből akarják származtatni. Szerintök a tót "szol" szó annyit tévén mint só; s ehez "nick" végezetet adva - mi berakást jelent,- a Szolnik nevezet só lerakó helyet jelentene, mint a mi Szolnok már az ős korkorban is az volt. - Végre vannak, kik eme régi közmondás alapján: "Szolnokba megszólnak" a "szónok" (orator) szótól akarják Szolnok elneveztetését származtatni; - de e bátran alaptalannak bélyegezhető szó származtatás ellenében elég leend megjegyezni: miként Geiza fejedelemtől kezdve 400 éven át ezen várnak s vármegyének neve nem Szólnok, hanem miként a fentebbiekben érinténk, Zaunuch és Zounuk vala.
     Ennyit a Szolnok név eredete felől; a mi neveztetéséhez adott "külső" előnevét illeti: alább előadandóinkból megértendjük: miként Szolnok vármegye főispánjai 150 éven át folytonosan egyszersmind Erdélyi Vajdák is valának, kik Erdély beljében lakván, a tőlök messzebb esett magyarországi Szolnok vármegyét, megkülönböztetésül is az Erdélyben és a Szilágyságban helyezett más két Szolnok vármegyétől, Külső Szolnok vármegyének nevezék el, mig az erdélyi belső- és az e kettő között fekvő Szilágysági Szolnok vármegye közép Szolnok vármegyének lön elnevezve. - Meg kelletik azonban e helyt jegyezni: miként a XV-dik századbeli minden oklevélben az erdélyi két Szolnok vármegye Zolnok - a magyarországi pedig Zonuk-nak iratott légyen.
     De hogy maga ezen vármegye igen régen viseli a külső Szolnok nevezetet, tanusitja IV. László királyunknak 1279-ik évben kelt pecsétes levele, melly által az akkoron külső Szolnok vármegyében kebelezett (az okirat határozottan "Zonuk exterioris" kitétellel él) Zarvad helységet visszaadta gróf Hegunnak ; - Zarvad vagy Szarvad nevü hely ugyan sem külső Szolnok, sem az ezzel egyitve volt Heves vármegye területében nem létezik; hacsak a Békés vármegyebeli Szarvas várost nem kellene érteni. - Azonban hogy már a XIII-dik évszázadban neveztethetett Szolnok vármegye külső-nek, a fentebb mondattakhoz képest eleggé igazolható az által: hogy 1252-dik évben már erdélyi Wajda viselte a Zónuki főispánságot; és igy a Wajdai hivatalnál fogva Erdélyben tartozkodott főispánra nézve a tőle távol s tartományán kivül eső megyéje Külső Zonuk-nak mindjárt akkoriban nem alaptalanúl - kezdett hivattatni.