Jász-Miháltelek
     III. Jász-Miháltelek falu; ujonnan telepittetett 1680-k év körül; - előbb e falu "Füged-halma" nevezet alatt határa közepén egy kerekded halmon - melly mai napig is Füged halmának hivatik, állott; hol közelebbi években történt kút ásás alkalmával is különféle réz edények és egyházi füstölő eszközök ásattak ki. E helység is, mint számtalan falvak és városok, a hazánk-történet lapjaiból ismeretes háború-viszontagságos időkben ellenséges kéz által elpusztittatott, s lakói elszéledtek, kik közöl némellyek utóbb tüzhelyeikhez visszatértek, mások pedig a Tarna folyó mellé költöztek, hol kebelükbeli Bakk Mihály nevü halász lakott, ki kúnyhója körül a folyam mellett kis telket felfogván, azt müvelgeté; őt az elpusztult faluból időnkint többen is követék, s az emlitett Mihály halász telke mellett részenkint több telket felfogva letelepedtek, s ekként mindnyájan Mihály telke mellé átköltözködtek; - innen neveztetett azután a helység is "Mihálytelkének" vagy is "Mihályteleknek." - Levéltárából a következő okiratot közöljük:
     "Mi Komjáti Ábrahám, Nográd vármegyének hites Notáriusa, Zolnai Gombkötő János a Jászságnak s Kúnságnak gondviselő Ispánya, és Fülekben egyik lovas hadnagy, Bono János megirt Nográd vármegyének egyik szolgabirája, és Rofi Márton deák azon vármegyének Esküttje, itt Füleki Praesidiumban Nográd vármegyében, Anno praesente 1644, die 27. Januarii az alább megirt dolognak revidealására convocatus személyek lévén, és leülvén, minekelőtte itt azon dologban való deliberationkat leirnánk, szükséges volt, hogy azon dolog végett szedetett bizonyságokat az alább megirt pörösöknek jövendőbeli akár mi módon következhető, és egymás között leendő veszekedések eltávoztatására rendszerint beiratnánk, és ugy adatnánk ki mind az két félnek. Mellynek módja ekképpen kővetkezik: Mink Mihálytelkén lakozó lakos személyek nevezet szerint: Takács Lörincz, és azon esztendőbeli eskütt biró Toth Albert, Nyájas Berta, Toth Márton, Haskó András, Turuppai Gáspár, Turuppai István Pete Mihály s a többi, az mi szomszédságunkban lévő határos falubeli személyekkel, úgymint a Szent-Györgyiekkel minémű határunk között lévő rész darab földön sok idő ólta egyenetlenségben lévén, háborgottunk, mellyet mink is miénknek tartván, ő kegyelmek is övéknek fogván, az kétfelé való kivánása miatt az földnek gyakorta csak nem nagy veszedelem is történt köztünk; melly veszekedésnek, hogy jövendőbéli nagyobb veszedelemnek nemző okai eltávoztassanak közülünk, tehát kénszeritetünk olly böcsületes személyeknek tanúságokhoz folyamodni, mellyeknek hitszerint való vallások által az felül megirt rész darab földön való határ igazán kimutattatnék, hogy igy az megjelentett háborúság is közülünk eltávoztatnék, melly által a régi mód szerént való egyes békességünk ismét helyrehozattatnék. Melly dolgot in Anno 1643 nona die Decembris igy vittük végbe, tudni illik: Elsőben Kisiren lakozó Tömösvári Gergely, 76 esztendős ember lévén, erős hittel megvallatott, de határit bizonyosan mondani meg nem tudja, de mindazonáltal az Fügedi teleket mindétig Mihálytelkiekének hallotta. 2-dus. Apátin lakozó Varga Gergely 75 esztendős ember lévén, ez is erős hittel megvallatott, bizonyos határát ő is mondani nem tud, de mindazonáltal az Fügedi teleket örökké Mihálytelkiekének hallotta. 3-tius. Szaboltski István, 60 esztendős ember lévén, erős hittel megvallatott de bizonyos határt mondani nem tud, hanem az Fügedi teleket mind lapossával együtt örökké Mihálytelkiekének hallotta, és más bizonyos urát is soha nem tudta. 4-tus. Ugyanazon Apátin lakozó Kemenczey György is, 40 esztendős ember lévén, erős hittel megesküttetett, és azt vallotta, hogy Mihálytelkén két esztendeig lakván, mind a két esztendőben az határokat megújjitották, és senki sem ellenzette, és azon kivül azt is mondja, hogy az gazdájától hallotta volna, hogy az derék határon kivül volna még egy határ, de bizonyosan nem tudja (úgy mond) hol légyen. 5-tus. Kisiren lakozó Dobrai Bálint 80 esztendős lévén, erős hittel megvallatott, de mindazonáltal bizonyos határát szintén hol légyen nem tudja, de azért a Fügedi teleket örökké még az attyától is Mihálytelkiekének hallotta. 6-tus. Alattyánon lakozó Kún Gergely 60 esztendős lévén, erős hittel megvallatott, de azt vallotta, hogy az Füged lapossát még az attyától is mindétig Mihálytelkinek hallotta, és az Mihálytelkiektől követték meg is, de bizonyos határát nem tudja. 7-us. Ugyan Alattyánon lakozó Szabó István, 50 esztendős ember lévén, erős hittel megvallatott, de azt vallya: hogy bizonyos határt egyebet azonkivül soha nem tud, a mellyek most fel vannak hányva, az Fügedi teleket pedig mindétig Mihálytelekinek hallotta. Annak felette azt is vallya, hogy az minémű határra a Sz.-Györgyiek kötötték volt magokat, tehát hallotta, hogy az disznópásztorok hányták volna azt. 8-vus. Ugyan Alattyánon lakozó másik Szabó István az is 50 esztendős lévén, erős hittel megvallatott, de ez egyebet nem tud, hanem azon pörös földön az Mihálytelkiektől követett fűvet, és senki sem ellenzette. 9-nus. Ugyan Alattyánon lakozó Geszese János, 40 esztendős ember lévén, megvallatott, és azt vallotta, hogy bizonyos határát semmit nem tud, de az Fügedi teleket Mihálytelkieknek hallotta, és ugyan azoktul követték meg is, az mellyen most pörlenek, és senki nem ellenzette. 10-mus. Ugyan Alattyánon lakozó Meleg Gáspár 40 esztendős lévén, megvallatott, de bizonyos határt semmit nem tud, hanem a Füged lapossát Mihálytelekinek hallotta lenni, és azoktul követték meg is. 11-mus. Dósán lakozó Csató György 30 esztendős lévén, megvallatott, és azt vallotta, hogy hallotta a báttyától Csató Jósától, hogy a három határig mindetig Mihálteleki volt volna, és az Fügeditelek az hol vagyon, hát elein az falu is ott volt volna, de egy Mihálynevű gazdag ember, az viznek fogyatkozása miatt kényszeritetett volt, az mostani falu helyre menni. Mellyre idővel a többi is kimenvén, arrul a Mihály nevü emberrül (ki az előtt oda kiment volt) neveztik Mihálytelekének; azt is vallotta, hogy még régen is az Alattyaniak követvén, élték az a földet. 12-mus. Misén lakozó Köszögi Mátyás, 40 esztendős ember lévén, megvallatott, de egyebet bizonyosan mondani nem tud, hanem azt mondja: egyszer Göblyös voltam, és a Kürti Kiss Gergelytől hallottam, hogy szintén a Kisiriekkel volna együtt a határjok az Mihálytelkieknek. Ezek azért, mellyeket az Mihályteleki uraim mostan esküttettek, melly esküttetés illy böcsületes személyek előtt lett, Kisirrül jelen volt Ivó István, Tömösvári Gergely, Tőmösvári Imre, Kiss Tamás György az Eskütt birájok, és Dobrai Balint, Apati megint Varga Gergely, Szabolcski István és Kemenczei György, Berényből megint két emberséges eskütt ember. Melly megirt bizonyságoknak rendiből világosan kitetszik, hogy az felül megnevezett Füged lapossa nevü föld, melyen a Sz.-Györgyiek, és Mihálytelkiek most veszekednek, ennek előtte veszekedésben sem volt, hanem mindenkor békességesen az Mihálytelkiek élték, és mások is ő tülök követték. Annak okáért ezen bizonyságoknak vilagos tettzéséből az mi törvényünk az megnevezett Füged lapossa nevü földet itilte az Mihálytelekieknek, mind addig békességesen, és szabadossan birni, és másoknak is élő földét eladni, valamig ezeknél az bizonyságoknál jobbat, és világosabbat, akár levélbeli igazsággal, akár élő emberek vallásával nem bizonyitnak a Sz.-Györgyiek. Hogy ha pedig az Mihálytelekiekeket, a Sz.-Györgyiek törvény utja kivül azon Füged lapossa nevű földön, magok, avagy szolgáik személyében fenyegetnék, megfognák, és marháikban megkárositanák, avagy ha csak akarnák is cselekedni, valahányszor azt cselekednék, mind annyiszor száz száz magyar forintokon elmaradgyonak a Sz.-Györgyiek; kinek executora az Kúnságnak, és az Jászságnak ura, vagy annak Ispánnya, avagy egyik gondviselőjök lehessen. Kinek erősségére és bizonyságára adtuk ezen pecsétes kezünk irásával megerősitett levelünket. Datum die, anno, et loco suprascriptis. Komjati Abrahám m. p. (L. S.) Bonó János m p. (L. S.) Gömbkötő János m. p, Füleki hadnagy, (L. S.) Márton Deák m. p. (L. S.)" Az eredetivel egyezőleg kiadta Sipos János, jegyző.
     Fekszik a Zagyva és Tarna összefolyása szomszédságában Jász-Berénytől 1 - s Jász-Apátitól 1 2/4 [négyszög] mértföldre.
     Éghajlati tekintetben, s a felmerülő kórokra nézve mint Árokszállás (l. a 130 lapon.)
     Területe (20/32 [négyszög] mértföld) vagy is a község bevallása szerint 5210 hold; ebből szántóföld 3010-, kaszáló 682-, legelő 1055-, szöllő 21-, erdő 42 hold; a belterület, Tarna folyó, ország és dülő utak 400 holdat foglalnak.
     Ellenben az adó sorozati munkálatok hiteles adatai következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				általában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		2693	1066	3	14	8714	13
Rét s kert		763	337	3	36	2749	-
Szöllö		19	292	3	40	70	20
Legelő		1059	624	2	40	2827	57
Erdő		43	114	3	10	157	56
Nádas		-	-	-	-	-	-
Egészb.	termény erő	4578	833	3	10	14519	26
	terméketlen	639	1359
összesen		5218	592

     Földbirtokos 462; helyrajzi szám 9348
     Folyói: Tarna és Zagyva; a Tarna kiöntései ellen 1371 öl gátak léteznek. Tava: Füged lapos, s mocsára: Gyór.
     Népessége: családfő 518, lélekszám 1962; ebből
     Férfi 970, nő 992 = 1962.
     Magyar 1897, czigány 61, héber 4 = 1962.
     R.-Katholikus 1958, héber 4 = 1962.
     Nőtlen 508, hajadon 493, nős 412, férjes 423, özvegy férfi 39, özvegy nő 87 = 1962.
     A községből távol van 25; ellenben a községben tartozkodik idegen 6.
     Főiparága a lakosságnak földmivelés, marhatenyésztés, és csekély iparüzlet.
     Termeszt tiszta- és kétszeres buzát, zabot, árpát és kukuriczát.
     Marhatenyésztése: lovak: 76 egy, 25 két, 22 három éves csikó, 7 mén, 248 kancza, 121 paripa, összesen 499 ló; 4 öszvér s szamár, 358 ökör és bika, 585 tehén, 2866 júh.
     Iparüzők: Csizmadia 15, szücs 10, kovács 6, szabó 1, kerekgyártó 3, takács 9.
     Ház: összesen 420; ebből birtokos háza 273, birtoktalané 135, községház 6. Egy funduson két ház 6.
     Adó ügy: 1847/8-ik évi hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 135 2/8 rovás után 1086 ft. 30 4/. kr., házi adója pedig ugyan annyi rovás után 324 ft. 36 kr., összesen 1411 ft. 6 4/. kr.
     1849/50-ik évben adóhátraléka nem volt.
     1850/1-ik közigazgatási évben föld adója 2305 ft. 39 kr., ház adó 113 ft. 30 kr., személykereseti adó 593 ft. - Jövedelmi adó 105 ft. 56 kr., összesen 3118 ft. 5 kr., mi is a mondott év végeig tisztán lefizettetett.
     Községi pénztár:
     A) Jövedelem. Kir. kissebb haszonvételekből 1000 ft. Malom vám keresetből 1672 ft. Különfélékből 1082 ft. Összesen 3754 ft. pp.
     B) Kiadás. Hivatalnokok s szolgák fizetésére 782 ft. Napidijakra 220 ft. Majorkodásra 980 ft. Különfélékre 814 ft. Összesen 2796 ft. pp.
     Jövedelem 3754 ft. Kiadás 2796 ft. Pénztári maradvány 958 ft. pp.
     Egyház ügy: A Sz. Márton püspököt védszentül tisztelő anyaegyház 1742-ik évben keletkezék, de anyakönyvei 1701-dik év óta léteznek. - Egyház-védő a község. - A lelkész az egri érsek egyház-kormánya alatt teljesiti hivatását. - Létezik egy kápolna is a község határában havazó Boldogságos Szüz tiszteletére.
     Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátásához ad 27 kila tiszta s 63 kétszeres buzát, 100 font hust, 160 font sót, 16 öl tűzifát, 220 mázsa szénát, 25 iccze vajat, 1290 ft. 30 krt. v. cz.
     Tanoda állapot: r.-katholikusoknak 2 osztályú elemi tanodájában 2 tanitó alatt tanulók összes száma (fiu 135, leány 113) 248. A tanoda épület cserép zsindelyre van, teteje jó, vályog fala azonban gyengesége miatt észrevehetőleg száll.
     Árva ügy: 6 atyától származott 9 árvának összes vagyonértéke 1413 ft. 38 kr. pp.
     Kórházának 1166 ft. 42 50/100 kr. tőke utáni kamat s egyébb évi jövedelme 66 ft.; ebből 1851-ben 3 egyén ápolására 60 ftot adott.
     Sem országos sem heti vásárai.
     Tüzoltó eszközök. 8 kézi vizi puska, 4 bör rocska, 3 csáklya és 2 létra.
     Gazdasági szerek. 3 hámos- 3 ménló, 6 bika, 4 kan- 2 kocza sertés, 2 kocsi és 1 szán.
     Katonaság a községben nem szállásol.
     Utolsó posta: Jász-Berény.