Jánoshida
     II. Jánoshida falu Pest-Pilis megye területéből 1854-dik évben kebeleztetett át. Nevét Bél Mátyás a Zagyva folyó itteni hidjától hiszi eredettnek; "Possidetur a PP. Premonstratensibus, qui vicum, Praeposituram de ponte Johannis, (János-hidja) vocant"; e felhivott szavak eléggé mutatják: miként e község hajdan óta, a premontrei prépostság birtoka, mellyhez Alattyán község 1/4-dén kivül, továbbá Tót-kér és Mizse puszták is tartoztak. Sőt hajdan Tóth - Almás és Szászberek községek, - Abony (akkoriban még puszta) és Félegyháza jász puszta. - E kiterjedett birtokot tekintve, a Jánoshidai prépostság egyik a legjövedelmezőbb prépostságok egyike volt; mellynek ugy keletkeztét meg nem határozhatni, mint szinte azt sem: valjon a mohácsi vészkor avagy a bekövetkezett belhoni viszályok korában enyészett-e el? Layeruelius csupán azt emliti: miként a jászói prépostsághoz tartozott légyen; Pázmán Péternek a prépostságokról szerkezett sorjegyzékébe szinte benfogltitleatik, s I. Leopold 1685-dik évben Meyners Kazmér prémontrei kanonok- s hosszabb ideig tábori papnak ebbeli szolgálatai jutalmául adományozá. Ki is e prépostsággal a lőcsei lelkészséget is elnyeré, s mint illy irt Alattyáni alattvalóihoz, őket a király- s magának tartozó hüség megőrzésére felhiván. Utóbb - 1688-ik évben - ugyancsak Leopold király rolsbergi b. Pfendler Miksa - zabrdovici apát és morva országi főpapnak adományozá; ki is Jánoshidát ugyan szerencsésen birtokába vevé, de a Podmaniczkiak által bitorolt Aszodi szent kereszthez czimzett prépostság birtokolásától erőszakkal kizáratott. Ekkor lön Jánoshida a premontreieknek folytonos sajátja, kik alatt szent czélú épitkezésekkel olly annyira gyarapitva lön, hogy csak hamar a premontreiek rendes zárdájuk is keletkezék benne. Azonban II. Jósef 1785-ki martius 15-kén a prépostságot is megszüntetvén, javait a vallás alaphoz csatolá; mig elvégre 1802-ik évben a premontreieknek visszaállitásával ismét azok maiglani birtokává és a Csornai prépostsággal egyitve lön; mellyhez Mizse puszta mintegy 4000 holddal és Alattyán helység 3/4 része tartozik.
     Fekszik: a Zagyva és Tarna egyesült folyók közelében lapály rónaságon, erős töltések által védve az árvizek ellen, melly folyón kivül van egy tava kereksás, és egy mocsára: telek-ér.
     Szomszédai: Alsó Szent-György, Jász-Berény és Alattyán.
     Határa 6336 hold, sipakas ritka, fekete föld; mellyet száraz időben alig lehet szántani hasadékossá lett keménysége miatt, - holott esős időben felette ragadós; minden terményre alkalmas, s évenkint összesen 16000 posonyi mérőnyit ad. Jelesen szántóföld 1806 h., rét 1330 h., legelő 2815 h., beltelek 108 h., kenderföld 50 h., utak s folyók 227 h.; ebből első osztálybeli úrbéri telek 70 h., község földe 35 h., urasági szántóföld 70 h., kaszálló 490 h., parochialis 21 h. Ellenben az adósorozati munkálatok hiteles adatai következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öl.	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		2375	393	3	52	9190	55
Rét s kert		1052	479 1/2	2	-	2112	-
Szöllö		-	-	-	-	-	-
Legelő		1824	855	2	15	4112	31
Erdő		60	1000	3	40	222	18
Nádas		1	600	2	-	2	45
Egészb.	termény erő	5314	127 1/2	2	56	15640	29
	terméketlen	709	731
összesen		6023	858 1/2

     Földbirtokos 420; helyrajzi szám 2793.
     Népessége: 1851-ik évben családfő 609, lélekszám 2423; ebből Férfi 1197, nő 1226 = 2423.
     Magyar 2392, czigány 18, zsidó 13 = 2423.
     R.-Kathol. 2406, reform. 1, evang. 3, zsidó 13 = 2423.
     Nőtlen 661, hajadon 601, nős 503, férjes 508, özvegy férfi 33, özvegy nő 117 = 2423.
     A községből távol van 6, ellenben a községben tartozkodik 15 idegen.
     Főfoglalkozása a lakosoknak földmivelés.
     Ház: összesen 433; ebből urasági 12, telkes 184, keresztény zsellér 226, zsidó zsellér 2, tanitói 2, községháza 4, egy telken két ház 3.
     Telek összesen 70; ebből 1 1/4 telkes 1, egész telek 7, 3/4 telkes 3, 2/4 telkes 69, 1/4 telkes 100.
     Adó ügy: 1849/50-ik év előtti adó hátralék, jelesen hadi adó 651 ft. 53 34/40 kr., házi adó 169 ft. 54 14/40 kr., összesen 821 ft. 48 8/40 kr. - 1851-dik évben személyes kereseti s föld adó 2798 ft. 39 20/40 kr.; - b) ház adó 220 ft. 20 kr.; - c) községi adó 1036 ft. 36 kr., összesen 4055 ft. 35 10/40 kr. Ebből év közben 1000 frtot leróván, hátraléka maradt 3035 ft. 35 20/40 kr.
     Községi pénztár: a) Bevétel 1850/1-ik évre kivettetett 1351 ft. 51 33/40 kr.; b) 1/4 évi korcsmáltatásból 60 ft., összesen 1411 ft. 51 33/40 kr.
     Egyház ügy: Keresztelő szent Jánost védszentül tisztelő anyaegyháza igen régi; lelkészsége 1670-ik évben keletkezett; anyakönyvei 1711 óta. Egyház védlő: a premontrei prépost; a lelkész egy segéddel teljesiti hivatását a váczi püspök egyház kormánya alatt.
     Tanoda állapot: A földes uraság s község által külön ápolt két osztályú iskolában 2 tanitó alatt 122 fi s 120 leány, összesen 242 tanuló; - a tanoda épület használható jó karban.
     Árva ügy: 23 atyától származott 26 árvának összes vagyonértéke 1359 ft. 10 2/4 kr.
     Sem országos sem heti vásárai.
     Katonaság s csendőrség a községben nem szállásol.
     Utolsó postája: Jász-Apáti.