Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár

XXIX. A Jász-Kúnság alkrészei a jelenlegi politikai felosztás szerint.
I. JÁSZ-BERÉNYI JÁRÁS.
     Áll 3 város-, 5 falu- s 1 pusztából, összes területe 11 17/32 [négyszög] mértföld; - a községeknek úgy a kerületi szék- mint a járási főhelytőli távolságát, min szinte népességét az 1850-dik évi országos összeirás alapján következő táblázat mutatja:

táblázat
Kerületi Szék- s járási Főhely.
Jász-Berény
     I. Jász-Berény városa, régi oklevelekben majd Belén-szállásának, majd Jász-Bewolenszállásának (Zsigmond király 1407 és 1412-ki kiváltságleveleiben,) majd Berén-szállása székének (Sedes Berénszállása) (Corvin Mátyás s Ulászló királyok 1469 s 1492-ki okleveleiben); II. Ferdinánd király által pedig 1625-ben már Jász-Berény mezővárosának iratik (oppidum Jász-Berény); - telepitése idejéről a városnak különben jeles levéltára mit sem tartalmaz; azonban hogy már 1332-ik évben létezék, kitetszik az egyház könyveiből; sőt a magyar Krónika II. része 21-ik lapján 45-ik szám alatt, Szent István királyunk alakitotta vármegyeink sorában Berén vármegye kitétellel olvastatik; ugyan igy a "Corpus Juris"-ban is "in serie Comitatuum" szinte mint "Comitatus Beréniensis" emlittetik. Szinte igy a már felidézett magyar Krónika I. része 110 és 111-ik lapján a bejött magyaroknak Tisza melletti erős palánkjokról ezek olvashatók: "ezen vára Tisza mellett vala, és ottan, hol ott most a Jászság lakik"; továbbá: "Lakott akkor (azaz 790-ik év táján) Theodor az Avaresek Chagánnya egy sánczos palánkban, ottan, holott most Jász-Berény vagyon." Ezen vár - Attila várának - helyeül a mai kolostor tája állittatik; a helyzet csakugyan régi vár formáját mutatja s annak oltalmára készült védhelyeket; - a mint is kelet- s délfelől a Zagyva mély csatornájával, nyugot- s észak felől kettős sánczczal, mellyekbe viz vala ereszthető - ugy bástya alakra felhányott partokkal erősittetnek most is megteszik. - 1692-ik évben nyert I. Leopold királytól három - s Mária Theresiatól kétországos vásár tarthatására kiváltságot. - A törököknek e városbani hosszabb ideig uralkodását, a hazai történet hagyományain felül a város levéltárában létező eredeti levelekből tanuljuk; - ez utóbbiakból hiteles forditásban a következő hatot mutathatjuk fel:
     I. Harmadik Murad. Nagy lelkü kormányzók legfőbbike, hires nagyok közt kitünő hatalmú és tiszteletre méltó, dicső, és tekintélyes, fenséges alaknak kegyeltje, budai kormányzó (tartson örökké szerencséje) és a birák példánya, jelességnek, és beszédnek bányája - Meolana pesti biró - növekedjék jelessége, császári jegyemnek

érkeztével tudva légyen: hogy Jász-Berénynek lakossai kapumhoz jelenleg embert küldvén fel panaszolták, hogy ők császári jobbágyok lévén a kamarának járó illetményt, és adót biztosok, és kormányzóknak szokták lefizetni - még is jelenben a zászló kerületnek

környékükre jövő, náluk le telepedő, és ott folyvást lakó vajdái a fenn emlitett jobbágyok közül minden nap két embert ingyen szolgálatra használván - azon kivül tölök élelmet elvevén őket mindenképpen sanyargatják. - Ezért parancsolom: hogy magos itéletem meg érkezvén - ha tettleg vizsgálat esetében a magán javadalmú városnak jobbágyai a kamarának járó illetményt, és adót biztosok, és kormányzóknak le szokták fizetni, és még is a Zászló kerületnek emberei, csendőrei, és vajdái rájok ütvén, városukban laknak, és naponta az emlitett Jobbágyok kettejét saját szolgálatukra használják, és tőlök élelmet ingyen elvevén felöttök ennyie kegyetlenkednek - ezt meggátolván a szolgálatot meg ne engedjétek és szükség esetében kivánt élelmet pénzen vásároltassatok el annyira, hogy valakinek a törvény meg szegésre semmi szin alatt sem adjatok alkalmat, és a jobbágyokat új panasszali jövetelre ne kénszeritsétek - Igy tudjátok, magas jegyemnek higyetek. Sevval 22. 986. - 1578-ki novemberben Konstantinápolyban.
     II. Harmadik Murad. - Biráknak és itélőknek példánya, jelességnek és beszédnek bányája, Meolana pestnek birája, növekedjék jelessége.
     A császári jegynek megérkeztével tudva legyen, hogy Jász-Berény városnak lakossai kapumhoz embert küldvén felterjeszték, hogy biztossaik az illetményeket és adót pontosan és törvényszerüleg nem szedvén, törvény és jegyző könyvnek ellenére több pénzt hajtanak be, és őket ingyeni vetés, aratás, fa-szálitás, és bérnélküli széna behordásra szoritván, és maguk szolgálatára használván, különféle zsarnokságot visznek véghez. Ez okbúl parancsolom: hogy magos itéletemnek megérkeztével, ha a dolognak miben létte úgy van, a biztosokat feddje meg, hogy a jobbágyokat ezentúl illy zsarnoksággal ne illessék, és ön illetni ne hagyja. Az illetményeket pedig és az adót a jegyző könyv, és törvény szerint szedesse be s azon felül egy fillért se, és őket törvény ellenére ingyen szolgálatra használtatni, és rajtok zsarnokságot űzni ne engedje. Ha pedig felterjesztésre leend szükség, mindent velünk tudasson. Ekként tudja, a magas jegynek higyen. Muhattem ho 29-ik napján 988-ik évben - 1580-iki Marczius közepe táján. Konstantinapolyban. 59. sz.
     III. Ezen igaz beszedü iratnak oka: hogy a Hatvani kerületben kebelezett Jász-Berényben lakó gaz keresztyének, és alá való istentelenek (átkozza őket Allah, a sújtó király egész az állapodás napjáig, szüntelen) az igazságos törvényszék, és a törvényes vallás gyülés előtt (áldja Allak szerzőjét) megjelenvén, czéljok, és szándékok magyarázatában előadák: hogy a fennirt város közelében fekvő keresztyén köznép, és istentelen csoport, hiába való szokásuk, és balgatag Tanaik szerinti gaz imádásuknak helye lévő "N. Boldogasszony" nevü szerencsétlen egyháznak haszontalan fedél, és fal részei romlásnak indúlván, szertartás, és csalódás nyakasság és kárhozás (!) idejében összegyülekezvén, nyugtalankodástul őrizkedve, megujitás, és erősitésére, az egyenes (!) törvénytül engedelmet kérnek. A Mozlim igaz - és egy Istent hivök közül Mumika kamarás, és Mimi kamarás, a dicséretes tulajdonú profetának törvénye részérül a történtek körülményeiről tudomást szerzendők, elküldetvén s a fentirt egyházat jól megtekintvén a nevezett keresztyéneknek (száradjon rájok a tüz és vas büntetés) gaz feleletét beszédökhöz illőnek, és csúf megszóllitásukat előbb mondott szavaikhoz megfelelőnek találták. Végre a tapaszttitle versek, és eszmék felől tudositást adván, e szilárd beszédnek erejénél (rájok utalva) a fentirt egyháznak elmozdúlt, és felfordúlt részeinek alapnál kezdendő megerősitése, és újitása a keresztyének törvényszékileg megengedtetett. - Melly eset a kérelem folytán feljegyeztetvén, kezeikbe adatott, hogy szükség esetében az illőrül inthessenek (lehet olvasni intethessenek is) 1033-iki Moharrem 3-ikán 1623-ki october 16-kán. - Tanúk: Mohammed Szipák (lovag vagy hübértelkes) Szinán aga, Ibrahim lovag s többen. - Felül: Mi alólirva van megerősitetik Ahmedban Mustafa, Hatvani kádi - emberek legszegényebbike által (kinek megbocsáson Allah). 34. sz.
     IV. Hatvani törvényszék alá tartozó Berény városában négy boszorkány elfogatván megöletésükre a lakosok engedelmet kértek, mit Mustafa pasa egri kormányzó azon tekintetből, hogy a városbeliek a négynek ártalmátul megmentessenek, rendeletében megengedvén - erejénél ama rendeletnek, a négy boszorkány megöletése után, kerelmökre, hogy undok testöket eláshassák, szennyes testök künn feküvése utálatos lévén, nekiek erre is engedelem adatott s e jegy iratott 1064-1653-ben Aodallah fakir Hatvani kádi. 37. sz.
     V. Oka ezen iratnak: hogy a cs. magán javadalmú Berény városnak lakosai négy boszorkányt elfogván, azok kivégeztethetése eránt folyamodtak. - Az egri Mustafa kormányzókul e tekintetben kiadott m. rendeletnek következtében - kérelmük, és kivánatuk e részrül kihalgattatván - arra engedelem adatott. - Azon négy boszorkánynak szokások szerénti kivégeztetésére kerökbe ime bizonvitványt kapták, millyet szükség idején előmutathassanak 1064-1653. Haszan Hatvani miriliva. 36. sz. l. a 19. sz.
     VI. Nagylelkü kormányzók példánya, Hatvani kerületnek igazgatója (t. d.) tudomásul végye: hogy ez előtt Berény városnak lakosai ide jövén felpanaszoltak - miszerint némelly boszorkányok, és jobbágyok miatt kárt vallanak, kik megbüntethetésére részünkről engedelem, és kezökbe irat adatott. - Jelenleg négy boszorkányt elfogván - megöllettetésökre ezen rendeletet a fentirt városbelieknek kézbesitetett, s azért hogy e féle károknak véget vessünk, bolond szokásuk szerént hadd üssék őket agyon, minél fogva kártékonyságukat megakasztván bántalmaiktul békében legyenek, s mire nézve tőlünk engedelmet nyertek, s igy a jobbágyokat ezentul a fentirt ügyben ne akadályozza, s tőlök egy fillért se kivánván, egyszersmind ne engedje, hogy az ön, és Hatvani biztosok részéről bántassanak. - E rendelet értelmében cselekedjék. Költ 1064-1653 vagy 4-ben Egerben. 19. szám.
     VII. Providi. Agiles et Strenui Fideles nobis dilecti - Salutem et Gratiae nostrae Ducalis propensionem. - Noha tudva vagyon hűségteknél a természet szerint való ellenségünk ellen előbbeni dütsösséges szabadságunk megnyerésére czélozó fegyverünk előmenetelére az mostani gyülésünknek alkalmatosságával minemű subsidiomot rendeltünk vele köz is egyenlő akarattal; mind azon által hogy annak igazságos Repartitiója annyival és inkább Hűségteknek bizonyossabbá lehessen - ezen includált extractusbul bővebb informatiot vehet. - Nem is kéttyük hogy vélünk együtt megegyező jó szándékát, késedelem nélkül cselekedetével is úgy contestallya - hogy annak örvendetes gyümölcsét maradékiban is dicsiretesé tegye. Caeterum fidelitates vestras bene valere desiderans - Datum in Castris nostris ad Sajó Köröm positis die 3-a Julii 1707. F. P. Rákótzy mp. Stephanus Sennyey mp. Stephanus Krrebay mp.
     Kivülről: Providis, Agilibius ac Strenuis - Vice-Capitaneo Ductoribus, coeterisque. Jazygibus, nec non Majoris ac Minoris Cumaniae incolis fidelibus, et nobis dilectis.
     Mindezen okiratokat az eredetivel egyezőleg kiadta Jász-Berény 1852, majus 24-én. Elefanty Sándor, főjegyző.
     Fekszik a Zagyva folyó mindkét partján, Pest, Vácz, és Eger városoktól 7, Kecskeméttől 8, Gyöngyös és Szolnoktól 4, Árokszállás és Apátitól 2 mértföldnyire; a keleti hosszúság 37°35', és északi szélesség 47°30' alatt.
     Egésségi tekintetből keleti s északi része relativ legegésségesebb, endemice nyugot déli része legegésségtelenebb; honosak a különböző typusú és,jellemü váltólázak; egésségesek a betegekhez mint 1:4, a többi felmerülő kórok közt uralkodók a csorvás epeláz - csúzos hurutos bántalmak, (szemgyuladások), máj-lépdugulások, vizkórok; némelly időben nyáron a pokolvar; 1:2-3.
     Határ területe 5 4/32 [négyszög] mértföld 46,000 hold; ebből szántóföld 20066 533/1600 hold, kaszálló és legelő 14987 1403/.... hold, szőllő 1577 1309/.... hold. - - Birtok rész: 1/3 rész ugar kihagyásával: 21006 hold. A határterület hossza és széle észak felől 1, délről 3, keletről 1 s nyugotról 2 mértföldre nyúlik.
     Az adósorozati Bizottmány munkálata szerint mint teljesen hiteles adatokat mutatjuk fel:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
		Térmérték		általában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllre vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		20961	1049	3	40	76386	18
Rét s kert		10028	780	3	32	35494	34
Szöllö		1432	1565	6	55	9752	17
Legelő		9438	1036	1	34	14790	1
Erdő		1792	1387	5	10	9263	9
Nádas		397	1132	3	30	1391	59
Egészb.	termény erő	44052	549	3	20	147078	18
Egészb.	terméketlen	1859	1575	3	20	147078	18
Összesen		45912	524

Földbirtokos van a községben 3991; és a helyirati szám 38770-re terjed.
A város birtokához tartozik, Kecskemét, Nagy-Körös, Tatár Szent György és Örkény helységek határai között elnyuló három puszta: Lajos, Mizse és Bene

(ez utóbbinak fele a Jász-Ladányiaké); mellyek bár Jász-Berény városától 7-8 mértföldnyire fekszenek, magok a lakosok által miveltetnek. Mind három puszta területén szét szórt halom dombok csúcsán régi puszta templom-romok láthatók. A Lajos puszta Földeáknak is neveztetik, s a Pest-Szegedi országútban helyeztetett nagy vendégfogadója mellett posta állomással is ellátva van.
     Terem határa tiszta,- és kétszeres buzát, rozsot, árpát, zabot és kukuriczát.
     Folyóvizei: a Zagyva, Tarna és Tápio, A Zagyva folyó két szigetet képez, melly fákkal beültetve nyári élvezetet nyújt; egyik Leopold, másik József szigetének neveztetik; e nevü néhai nádorok itt mulatása emlékeül igy neveztetvén; az utóbbiban emelt oszlop s felirata felől már a 31-dik lapon emlékezénk. - Tavai: a Hajta, és Hegyes halom.
     Házak. 1801-dik évben 2000 volt; 1826-ban 2862; jelenleg a városban 3540, tanyákon s szőllőkben 334, s a pusztán 298; - telkes ház van 3535, - lelkész s tanitói lak 3, község ház 1, kerületi közház 1, egy funduson két ház 11.
     Népessége: 1801-ben 12000, ebből 600 reform. s 49 görög n. e. - 1826-ban család 3359, öszszves lélek szám 15086 volt; ebből férfi 7496, nő 7590; - hivatalnok s honoratior 50, polgár s mesterember 2181, különféle életpályán lévő 771. - Reformatus volt 900, a többi r. katholikus-, kik közöl ugyan azon évben született 776, meghtitle 621, s igy szaporodás 155. - 1852-ről a népesség következő számadatokat mutat fel: családfő 2956, lélekszám 16873; ebből férfi 7931, nő 8942 = 16873.
     Magyar 16684, czigány 120, héber 69 = 16873.
     R. Katholikus 15838, reformatus 912, evangelikus 14, görög n. e. 40, héber 69 = 16873.
     Nőtlen 4647, hajadon 4344, nős 3408 férjes 3408, özvegy férfi 196, özvegy nő 870 = 16873.
     A férfiak közöl 107 - 17 éves; 129 - 18 éves; 57 - 19 éves; 119 - 20 éves; 51 - 21 éves; 98 - 22 éves; 106 23 éves; 96 - 24 éves; 158 - 25 éves; 87 - 26 éves.
     Főiparága a lakosságnak: mezei gazdaság, szőllőmivelés, s kissebb iparüzlet; jelesen
     Iparüzőinek száma: 1826-ban volt ács mester 3, asztalos 9, bába 9, bádogos 1, bodnár 10, kereskedő 12, borbély 2, csizmadia 130, esztergályos 2, faragó 52, fazekas 1, magyar szabó 22, német szabó 8, festő 2, fésüs 2, gombkötő 3, kalapos 5, kávés 1, kéményseprő 1, képiró 1, korcsmáros 6, kovács 29, kőmives 3, könyvkötő 1, kötélverő 3, lakatos 6, mészáros 5, vizimolnár 2, nyerges 1, órás 1, orvos 4, ötvös 2, pék 1, pintér 2, posztós kereskedő 3, puskamives 1, rostás 1, serföző 1, szijgyártó 5, szitás 1, magyar szücs 129, német szücs 2, szappanos 1, szögcsináló 1, szűrszabó 5, takács 60, téglavető 3, timár 2, varga 25, vasáros 2, vendégfogadós 1, üveges 1; - 1852-dik évben pedig sütő 3, bodnár 2, könyvkötő 2, csizmadia 166, timár 18, aranymives 2, üveges, lakatos, asztalos 26, kereskedő 15, kalapos 5, szücs 173, szijgyártó 3, szabó 33, gombkötő 4, csipész 5, kötélgyártó 5, órás 1, takács 46, kerekgyártó és kovács 40; összesen 549.
     A marhatenyésztést illetőleg: lovak: 132 egy, 63 két, 26 három éves csikó, 39 mén, 1081 kancza, 1289 herélt; összesen 2630 ló; 66 öszvér és szamár, 701 ökör és bika, 1386 tehen, s 18566 júh.
     Adóügy: 1847/8-ik évre havi adó fejében 8 ft. 2 krral számitott 1107 egész s 5/8 rovás után fizetett 8897 ft. 55 2/. krt., házi adó fejében pedig ugyan annyi rovás után 2658 ft. 18 krt. összesen 11556 ft. 13 2/. krt.
     1849/50-ik évben adó hátraléka 480 ft. 58 kr. volt.
     1850/1-ki közigazgatási évben adó illetéke s ebbőli lerovása következő volt:

	Föld- adó		Személy kereseti		Ház- adó		Jövedelmi adó		Összesen
	ft.	kr.	ft.	kr.	ft.	kr.	ft.	kr.	ft.	kr.
Ado illeték	19569	4	6121	20	1925	50	1411	-	29117	14
Ebből lerovatott	2323	10 ¹/₄	357	1	272	37 ²/₄	567	10	3519	58 ³/₄
Beszedetlen maradt	7335	53 ³/₄	5764	19	1653	12 ²/₄	843	50	25597	15 ¹/₄

     Községi pénztár:
     A) Jövedelem. Korcsmákból 8956 ft. - Malmokból készpénzre véve 10875 ft. - Város földjeiből készpénzre véve 3540 ft. - A búzák között árverés utján eladott kaszálokból 600 ft. - Összesen 23971 ft.
     B) Kiadásai. Szalmaért 400 ft. Lovak-bikákért 900 ft. Fenyőfa deszkáért 1680 ft. Kőmészért 700 ft. Város adója 205 ft. 12 kr. Kamatra 575 ft. Irószerekre 260 ft. Hivatalnokok és szolgák fizetése 9858 Ft, Épitésekre 1600 ft. Uti költségek 700 ft. Napidijak 1400 ft. Különféle 2000 ft. Mesterembereknek 1200 ft. Becslőmunkák körül alkalmazottaknak 1600 ft. Összesen 23078 ft. 12 kr.
     A bevételi 23971 ftból levonván a kiadást 23078 ft. 12 krt. pénztári maradvány 892 ft. 48
     Egyház-ügy a r. katholikusok egyháza 1332-ik évben keletkezék; anya könyvei még is 1772-ik évtől kezdődnek.
     A városnak többnyire kisded s alacsony házai között kegyelet gerjesztő méltósággal emelkedik a mai roppant parochialis szentegyház, melly a lakosság szaporodtával, a hajdani templomból, a Zagyva keleti oldalán épittetvén 1782-ki julius 18-kán gr. Eszterházy Károly egri püspök által a magyarok védasszonya, a bold. Szüz menybemenése tiszteletére felszenteltetett. Diszitik e szentegyházat a több szentek szobraival ékitett kőkerités, s annak déli oldalán sz. Rosalia tiszteletére szép góth munkával épült kápolnácska; - és a templomnak bőven megaranyozott magas rezes tornya.- Egyház védjoggal a városi község bir. - Az egri érsek lelki kormánya alatt a Plebánoson kivül 3 segédlelkész teljesiti a hivek lelki szolgálatát.
     A város középtáján, a Zagyva partján, emelkedik szent-Ferencz szerzeteseinek kolostora s egyháza; ezen kolostor helyén keresik némellyek - mint fentebb előadtuk - Attilának ékes várát. A szerzet itteni megtelepedésének története következő: a jászoknak igaz hitre téritése körül a Sz.-Ferencz szerzetesek különösen Igal Fábian provincialis, és Zarnast Gergely atya leginkább fáradoztak; miért is Corvin Mátyás királyunk közbenvetésére IV. Sixtus pápa 1472-ki majus 17-kén kelt Diplomájában megengedte: hogy egyházat s kolostort épitsenek, mit is a régi vár helyén Mária nevére csak hamar fel is épitvén 1583-ikig birtak, de ekkor Istvánffy szerint a törökök által kiüzettetvén, kolostorukat Mustafa budai pasa kastély formára erősitette meg. - Azonban 1594-ben, midőn Tieffenbach cs. tábornok, a Hatvan táján vivott győzelem után, a Jász-Berényi kastélyt is a török kezéből kiragadni igyekezett, ide érkezte előtt a török az egész kastélyt felgyújtotta. Romokba maradt a kolostor 1694-ikig, mikor is az a szerzeteseknek visszaadatván, ezek előbb residentiat s sz. László király nevére kis-Kápolnát épitették, s ebbe végezték az isteni szolgálatot. 1698-ban még csak 1 Praesidens, 1 Pater s 1 Frater, kik a puszta templomot ez évben már fedél alá juttatták; 1730-ba már a régi kolostor is felépült, s a teljesen elkészült szentegyház üdvezitőnk szentséges nevére fel is szenteltetett. Jelenleg a szerzet tagjainak száma 15, kik a középtanodai ifjúság tanitásán felül, a vidéki egri s váczi egyház megyei lelkészek segéllésében fáradoznak.
     Ékiti még e várost a bold. Szüz tiszteletére épitett Kápolna is, melly különben Szentkúti kápolnának hivatik; ennek körében hajdan - 1700-ik évig, - sz. Klára Apáczáinak volt zárdája, kiknek a sz. Ferencz szerzetesek régi jegyzőkönyve szerint, 1533-ba Clemens Abony atya volt gyontatójuk.
     A kerületi házban is, a rabok lelki használatára, szinte van egy Kápolna a sz.-Kereszt tiszteletére.
     A helvét hitvallásnak Eklézsiája már a XVI-ik század végén fenállott; az isteni tisztelet több izben megszüntetett; végre 1784-ik évben alapittatott; de anyakönyvei 1783.ik évben kezdődnek. - Fiók községei Tapio- Szele s Lajos.
     Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi fizetésére, dijazására évenkint kiadatik 184 kila tiszta buza, 444 kila kétszeres, 115 kila árpa, 650 font hús, 280 fadgyú, 457 font só, 64 4/8 öl tüzifa, 5373 ft. 57 kr. készpénz.
     Tanodai állapot. Vannak e városban r. kath. és reformata vallás felekezeteknek saját iskoláik.
     I. R.-Katholikusoknak: a) IV. osztályú kissebb tanodája 6 tanitóval. A fegyver forgatásban olly igen vitéz jász-kún fiak a tudományok ápolásáról sem feledkezének meg; csak hamar a váltsági roppant pénzösszeg egybegyüjtése után, 1767-ik évben két elemi osztályt, s 1768-ik évben pedig két nyelvészeti osztályt nyitván meg Jász-Apáthi városában; Dósa Pál akkori jászkapitány tevé le ennek alapját; s a hármas kerület messzire nyuló téreiről egybesereglett tanuló ifjúságnak vezetését alapitványilag a Jász-Apáthi segédlelkészekre bizta, kik közöl egyiknek vagyonából 100, a másiknak pedig 80 pf-tot adományozott, és a helybeli lelkésznek tartásaért 50 pft., egyébb élelmi szereket akkoriban a város bőkezüleg szolgáltatván; mindazáltal a tanoda csak 1776-ik évben soroztatott a királyi Gymnasiumok közzé a magyar királyi helytartótanács által. Csak hamar azonban - 1779/80-ik évben - e kir. középtanoda Jász-Apáthiból a Jász-Kúnság székvárosába, Jász-Berénybe tétetett át, Maria Theresia királynénak 1779-ki augustus 16-kán kelt rendelete által; - melly a mindig nagyobbra törekvő jász-kún nemzet által 1789-ik évben a humanitási két osztálylyal szaporittatott, s 1795-ik évben királyilag szentesittetett; a részint szerzetes atyák, részint világiak alakitotta tanári személyzet fizetését az országos tan alapból nyerte, mihez a jászkerület 1795-ik évtől kezdve a már korább letett 1000 ft. kamatain túl évenkint 800 ft. segedelemmel járult. - Ezen állapotban maradt e Gymnasium egész 1806-ik évig, midőn is az épen behozott uj tanrendszer értelmében a Jász-Berényi Gymnasium is némi változásokat szenvedett; nevezetesen a 3-ik elemi iskola az V. osztályú Gymnasiumhoz kapcsoltatott, és a szónoklati VI-ik osztály V-ik-, az V-ik költészeti osztály hatodik osztálylyá alakittatott; a tanárok fizetéseiket szinte az országos tanalapból, és a jász-kerület évenkinti adományozásából nyerték, kivéve az első osztályi tanárt, kit a város termesztmény s pénzbeli fizetéssel látott el. - 1822-ik évben a m. kir. helytartótanács kijelentvén: miszerint az országos tanalapból a Jász-Berényi Gymnasium többé fenn nem tartható; a jász-kerület pedig annak léteztét a tudomány érdekében szükségesnek tartván, 1832-ik évben, - miután be. I. Ferencz apostoli királyunk az 1825/7-ki országgyülésen megengedte: hogy a jász-kerületnek elengedett adója, számszerint 16731 ft. 58 kr. pp. a Gymnasium alaptőkéjének gyarapitására fordittassék; - a jász-kerület közönségei ezen összeget egyenlő akarattal a Gymnasium alaptőkéjének szaporitására áldozák, s ekként ez alaptőke, egyesek nagylelkü adakozásaival is gyarapittatva, akkoron 20268 ft. 33 kr. összegből állott. - 1831-ik évben e középtanoda igazgatójává kinevezett helybeli lelkipásztor s apát Stipula Jósef (jelenleg egri kanonok) a nevelési s tanulmányi ügyek szeretetétől ösztönöztetve igazgatói állásához kötött évenkinti 300 pft. fizetését az iskola alapitvány tőkéjének gyarapitására szentelé, s igy igazgatói állomásában eltöltött 20 év leforgása alatt az iskolai alapnak több mint 6000 pft. hasznot hajtott; ugyan ez idő alatt a vallás s jó erkölcsben magokat kitüntető jászfiak részére 100 pft. ösztöndij alapitványt is tévén; hasonló ösztöndijjakat alapitott Kelemen Ferencz Jász-Mihálytelki születésü, görbedi lelkész, s Harsányi Jósef erki lelkész; az előbbi 100 - az utóbbi 20 pft. tőke összeget tevén le olly kikötéssel: hogy azok kamatai, a vallás- s erkölcsben legkitünőbb ifjak között évenkint kiosztassanak. - Az iskola ügy egyébbiránt a legutóbbi időkig semmi változáson sem ment keresztül, mig 1849-ben a cs. kir. közoktatási ministeriumnak "Entwurf der Organisation des Gymnasiums und der Realschulen in Oesterreich" közrebocsátott tervezete szerint, minthogy az alaptőke, melly bár most 27827 ft. 11 1/8 krra gyarapodott, a VIII. osztályú Gymnasium fentartására elégtelen, s Jász-Berényi VI. osztályú Gymnasium 1851/2-ik évben négy osztályú titleanodává alakittatott s az osztály tanitás helyébe a szaktanitás hozatott be, - és azon évi october 1-sőjén kegyúrilag 3 pft. tandij megalapitása mellett meg is nyittatott. - A mind ott, hol a fejedelem s haza egyitett érdekei szükségelék, nemes áldozat készségben senki által magokat felülhaladni nem engedő jász-kúnok felől nem hihetjük: hogy messze nyuló területükön létező ez egyetlen tanintézetüknek mielőbb VIII. osztályúvá alakitásával késedelmeskedni fognak.
     Száma az ezen VI. osztályú Gymnasiumban oktatást nyert ifjúságnak az utolsó tiz év alatt, jelesen 1842/3-tól 1850/1-kig évenkint következő volt: 1842/3-ba 139 s 2 magán tanuló = 141; - 1843/4-be 141 s 1 magántanuló = 142; - 1844/5-be 149 s 7 magántanuló = 156; - 1845/6-ba 154 s 6 magántanuló = 160; - 1846/7-be 178 s 9 magántanuló = 187; - 1847/8-ba 185 s 5 magántaló = 190; - 1858/9-be 126 s 8 magántanuló = 134; - 1849/50-be 113 s 7 magántanuló = 120; - 1850/1-be 113 s 7 magántanuló = 120; - négy osztályú tanodává alakittatása óta: 1851/2-ik évben I. oszt. 23, II. oszt. 28, III. oszt. 8; IV. oszt. 13; összesen 72.
     b) Létezik ezenkivül egy II. osztályú elemi tanoda 2 tanitóval; - c) egy külön leány tanoda 1 tanitóval; - d) III. vegyes fi- és nő fiók tanoda 3 tanitóval. - Az ezekbeni tanuló növendékek összes száma 1243, ezek közöl fi 701, leány 542. A tanoda épületek közép karban tartatnak.
     II. A reformatusok fiók vegyes tanodájában 1 tanitó alatt tanulók összes száma 83, ezek közöl fi 50, leány 33, a tanoda épület szinte középkarban.
     Egy alsó real tanoda alapitása épen most terveztetik.
     Van ezenfelül két kis leány magány növelde 20-30 között változó számú leány növendékkel.
     Árva ügy: 14 atyától származott 14 árvának összes vagyonértéke 4138 ft. 6 kr. v. cz. kötelezvényekben.
     Kórházának 40468 ft. v. cz. tőke utáni kamat s egyébb

évi jövedelme 3653 ft. 3 40/100 kra. megy v. cz. miből 131 egyén ápolására 1851-ik évben 4755 ft. 30 kr. v. cz. adatott ki.
     Vásárok. I. Leopold királynak 1692-ik évben kelt kiváltságlevelénél fogva martius 25, augustus 15 s december 8-kán, továbbá Mária Theresia királynőnek 1779-ik évben kelt kiváltsága folytán october 8-kán, - végre II. Jósefnek 1782-ben kelt kiváltsága folytán majus 19-kén országos vásárok tarthatására jogosittatott. E vásárok két két napig tartanak.
     Heti vásárai kedden és pénteken tartatnak.
     Tüz oltó eszközök: 1 vizi puska, 6 lajt kocsi, 6 hordó, 2 dézsa, 4 rocska, 6 lajtorja, 4 csákány, 6 lámpás, 18 csáklya.
     Gazdasági szerek: 8 hámos paripa, 14 mén csödör, 26 bika, 8 ökör, 1 hintó, 2 kocsi, 2 szekér, 1 szánka; 4 ökörtalyiga.
     Katonaság: 1 lovas század szállásol, s Csendőrségből 1 hadnagy alatt 9 lovas csendőr. Egy nagyszerü lovas katonai laktanya most épül, melly 200,000 pft-ba kerülend.
     Jász-Berényben a város házában őriztetik, a helybeli előljáróság felügylete alatt, a világ-szerte hiressé lett Jász-kürt. S ha bár már Bombardi

és Dugonics

tesz felőle emlitést, köz ismeret tárgya csak 1788-ik évben lön Molnár Ferencz egykoron kis-kúnsági kapitánynak Bécsben, két rézbe metszett rajz mellett közrebocsátott értekezése által.

Később Decsi Antal

és Horváth Péter

bővebb, de mindezeknél Jerney

legalaposabb ismertetését adák e jászkürtnek. Nem lesz érdektelen röviden előadni az e kürt felőli különböző nézeteket. Molnár a kürt vastag kerületénél látszó 8, nézete szerint 5 czimert Atila, Bendegucz, Uldin, Charaton, Balember húnvezérek nemzetségi hadi czimereinek véli. A négy egymásutáni emblemát nemzetünk eredete - költözködésére s Pannonia elfoglalására mutató jelekül mondván, a kürtöt drága kövekkel kirakva, Leel ős vezér azon tábori kürtjeül mutatja fel, melylyel Konrád német császárt agyonsújtá. Decsi a kürtöt sem tábori sem vadász kürtnek, annál kevésbé Leel öldöklő eszközének, hanem Griff madár körméből készült szentségtartó pogány ereklyének hiszi; s szerinte a rajta lévő képek Belphegor pogány isten tisztelőit jelentenék.
E kürtöt a hagyomány valóban Leel ősvezér kürtjének tartja, melylyel Thúróczy-

ként a vesztő helyre vezetett Leel Konrád császárt ütötte volna agyon. Konrád ugyan is azt kérdezte volna Leeltől: micsoda halált választ magának, mire ez felelé: adják ide kürtömet hadd kürtöljek egyet utoljára, azután felelek; mihelyt azonban kezébe adták a kürtöt, azonnal Konrádot agyon ütötte, mondván eregy előre te a más világra, hol szolgám leszel." S ha bár a jászkürtön látható csorba s repedés azt látszik mutatni, miszerint azzal nagy csapás tétethetett, minthogy hosszában fél röff 2 újnyi nehézsége 3 1/2 fontnyi föbe ütésre szolgálhatott; - Thuróczy előadása történeti alapon már csak azért sem épül: mivel Leel kivégeztetésekor nem Konrád, hanem Ottó volt a németek császára. Ellenben tudós Jerneynk a jász-kürtnek vadászat ábrázoló képeit az etruski festésekben és faragásokban majd egytől egyig feltalálhatónak mondja, s magát a kürtöt Hetruscusok maradványának, kik a Pelasgusoktól származtak. "Tekintse bár meg - mond ő - akár ki Goriusnál

az Etruskok vallását, szokásait, menyegzői, vendégségi sat. szertartásait ábrázoló festéseket, és tegye hasonlitásba a Jász-kürtön lévő képek metszéseit más Etruscus izlésü munkákkal is, könnyen meg fog győzödni mondásomról." "A Pelasgusok pedig Horvát István

tanja szerint "Jászok, vagy is magyar nyelvünkön beszélő roppant Scytha nemzetnek egy ágazati valának." "Vélekedésem szerint - folytatja Jerneynk: - a kastélyon látszó három rendbeli keresztet, nem mint keresztény jelt, hanem mint ékességet kell tekinteni. Ha a szabad Jász nemzet történetével, s viszontagságaival semmi egybeköttetésben nem volna is ezen kürt, a min sok alapos okoknál fogva kételkední nem lehet, még is mint, a meszszi századok szép müvészségének ritka maradványa és bizonyára fejedelmi eszköze, méltó becsben tartathatik minden időben." "Traditioni cujuscunque gentis in rebus simplicioris Comprehensionis, et memoriae semper aliquid tribuendum", mond ide alkalmazhatólag Jordanus.