XII. Földtermékek. Ásvány-, növény- s állatok országából.
     A minden hegytől ment, agyagos, homokos róna Jász-föld az ásványországból nem nyújt egyébb terményt, mint az itt ott csekély területen és szinte csekély mennyiségben, a földszinén felvirágzó - másutt meg nehány kissebb tavakban (például Fényszarú, Felső Sz.-György közelében) létező s a nép által mosásra használt sziksót. - A növény országból első helyet foglalnak el a kalászos, lisztes magú növények, jelesen a búza, rozs, árpa; - kevésbé a zab; - szinte bőven termesztetik a kukuricza is; - a burgonyát ellenben a jásznép nem igen rég óta, s nem is mindenik községben termeszti, bár ez jól tenyészik a homokos, száraz talajban, kevésbé már a fekete agyagos földben, hol is igen könnyen rothadozásba indul. Átalán a nép ritkán is szorúl, gabona hiánya miatt, puszta burgonya táplalékra. De ez itt termő burgonya nem is valami izletes, lisztes fajú; a hegyes vidékeken népcsapásként elharapodzó burgonya betegségről mind eddig mentve maradt; rothadozásba is leginkább csak akkor siet, midőn esős őszi napokban ásatván ki, előleges száritás nélkül vermekben halomra hányatik. - Hüvelyes vetemények közöl bab leginkább; - lencse, borsó nem termesztetik; sáfrán, paprika itt ott szenvedélyből, lóhere len vettetik, mák szinte nagyon kevés. - Különös szenvedélylyel viseltetnek a jászok a szőllötőke mivelése iránt, többnyire mindenik község határában találkozhatni kevésbé, többé terjedelmes szőllő kertekkel. E szőllők mindenütt homokos talajba ültetvék, mellyben a tőkék igen jól tenyésznek; s bár az ültetvények fajai fölötte számos változatokat tüntetnek fel, még sem tapasztalhatni: hogy valamellyik község kiválólag, nemesebb bor előállitását tűzné ki czélul; mi által boraiknak valami emlitésre méltó becset sem tulajdonithatni, tartósságuk is nagyon gyenge fokon áll, mihez azon körülmény is járul: hogy czélszerü pinczékkel sem birnak; gazdászati hasznuk azonban ezen ültetvényeknek még abban is áll, hogy általuk a röphomok talaj lerögöztetik s az egyébkint sivatag vidék - az ott szinte szépen tenyésző gyümölcsfák által is - kellemes zöldellő s egyszersmind az egésségre is kedvező befolyásuvá alakittatik át. - A szöllöskertekben termelt Gyümölcs éppen nem nemesitett faju; cseresznye, szilva, őszi és sárga baraczk, dió leginkább található, de egyikük sem kitünő; almák nehány magánosok kertjeiben szépen diszlők. Hogy a nemesebb pomologia e vidéken még inditó vagy előbbremozditó lökést nem kapott, szinte ugy csudálhatni, mint sajnálhatni; mindhogy mind az égallj s rendes időjárat, mind a talaj minősége bármeny nemű s faju gyümölcs termelésére alkalmas volna. - A fontosabb és jövedelmezőbb növények sorában méltó helyet foglal el a Jászságban a dohány termesztése; melly iparág körül legkitünőbben munkálkodnak a Jász-Kis-éri és Dósai; kevésbé a Jász-Berényi tanyai lakosok. A Kiséri határban nagy területen, valamint az ugyancsak Kis-éri lakosok által haszonbérelt Sülyi és Kürthi pusztán nagy tagokban buján zöldellő dohányültetvények átvarázsolják a nézőt a Cúbai vagy Havannai telepitvényekbe. Az évenkint termelt dohány mennyisége változó, legtöbbet nyujt Kis-ér városa, mellynek évi termelése tiz ezer mázsát meghalad; már kevesbet ád Dósa (mintegy 2 ezer mázsát) s még kevesbet Jász-Berény (közel 1 ezer mázsát). E dohány fajták a gyártásban igen kedveltek s jó áron fizettettek; miokból is az elsőbb emlitett városi lakosok legnagyobb részt jó módban vannak, s anyagi jólét szülte körülményeiknél fogva szellemileg is a Jászságban kitünők. - Ezen kivül még a minden emberi szorgalom és hozzájárulás nélkül, a mezőken mindenütt majd nem bőven termő, épen az emberek betegségei ellen olly sokszor használt gyógynövény a közönséges Székfü (fl. Chamomill vulg.) méltán emlitendő, mellyet legkülönösebben Jász-Berény városában több ezzel foglalkozó szegényebb nők, gyermekek évenkint nagy mennyiségben szednek; s több kereskedők, gyógyszerészek, egyes polgárok kereskedésbe bocsátnak. Az évenkint száritott székfü mennyiségét mintegy 300 mázsára tehetni. Szikes talajon, gabona földek szélein terem ez leginkább; az 1851. év gazdag aratást eredményezett. Egyébbiránt szedésének tisztasága, vele való kellő bánás, száritásához megkivántató padlások terjedelmes és szellős alkotása képezvén jóságának főtényezőit: magából értetődik, hogy nem minden székfű, melly innét kereskedésbe megy, jeles; - a legtisztább, legszebben száritott minden esetre a gyógyszerészek kezeiből kerül ki. - Majd nem hasonló bőségben terem és szedetik a pipacsvirág (fl. papaveris rhaeados) mellytől a gabona földek kellemes piroszöld szönyeghez hasonlitnak. - Találtatnak még részint vadon termő részint kertekben növelt más gyógynövények és virágok is e kerületben, mellyek azonban már kereskedelmi czikkekké nem igen válnak, minthogy egyebütt is elég bőségben feltaláltathatók. Emlittendők többi közt: az Althea off. fl. Cyani, Sambuc, Calendul, off. Calcatripp, Cicut, Hyosc., Malv., Melilot., Verbasc., Millefol., Mazzubii peregrin, Tarax, Urtic., Meliss, Serpyll., Centaur. min., Cardui bened., Onon spin., Chelid maj. sat. sat. - és a füvészre nézve igen érdekes mocsárnövények serege. - Gaszdászati haszonra a Zagyva és Tarna mentében bőséges nád terem, melly a házak födésére fordittatik s az épületeknek úgy diszes, miként tartós tetőt nyújt. - Továbbá a homokbutykák lerögzése végett bölcs kiszámitással ültetett nyárfa erdők (pagonyok) az épitészethez s apróbb házi szükségletekre kellő fát szolgáltatnak; tüzelésre már nem elégségesek és erre nem is fordittatnak; miokból a vagyonosb nép osztály drága <pénzen vesz tüzifát a szomszédos Pest vagy Heves vármegyéből; a köznép pedig konyha s téli füttésre marha-trágya s szalmából gyurt, száritott tőzeget éget, mellynek kellemetlen szaga és fölöttébb sok hamuja, szemetje azt valóban czéleránytalanná s alkalmatlanná bélyegzi; nem is tekintve azon nagy direct pazarlást, miszerint a szántóföldektől elvont trágya inkább elégettetik. Az épületekhez szükséges nagyobb szálfákat azonban e pagonyok nem képesek szolgáltatni; mellyeket tehát nagy fáradsággal s költséggel Szolnokból szoktak a Jász-községekbe vontatni. E homokos talajban igen jól tenyészne e Szederjfa (eperfa) is, mellynek ültetése egészen el van hanyagolva, bár keménységénél fogva különféle eszközökhez czélszerüleg használtathatik; másfelől a meginditásra váró Selyemtenyésztés - az éghajlat is alkalmas levén reá - nem csak több ezer szegény embernek nyújtana kenyérkeresetet; s egy nem megvetendő jövedelmi forrást nyitna meg a népnek; hanem erkölcsi szempontból is, sokkal üdvösebb volna, ha a nehezebb munkát kerülő nők, a helyett hogy Pestről dajkálásba lelencz gyermekeket hoznak ki, kik kezeik közt csak elnyomorodnak s halál martalékivá lesznek, inkább selyembogár tenyésztéssel foglalkoznának; mind maguknak, mind az összves államnak nagyobb és szebb hasznára válandván.
     Az állatországból a hasznos házi állatokon kivül - melylyek közt a szarvas marha, juh, sertvés tenyésztés első helyen áll s legnagyobb terjedelemben s bőségben a Jász-pusztákon üzetik; legnyomorultabb fokon pedig a lótenyésztés pang s a tengő számos méneses lovak majd mindenütt évenkint kiujjoló rühben sinlődnek - feltünnek a róna mezőkön egész nyáron által csoportosan tanyázó, deli termetű túzokok és darvak seregei, mellyek gyakran a kalászos vetésekben nagy pusztitásokat visznek véghez; - a vizenyős erekben és nádasokban el vannak szaporodva a vizi madarak fajai, gólyák, gémek, bibiczek, vadkácsák és ludak, szárcsák stb.; - a Zagyva és Tarna halai között leginkább a nagy pontyok tünnek ki a többi halak közöl; a Zagyva partos oldalai a rákászok türelmét bőven jutalmazzák. A Zagyva nádasaiban és mocsáraiban számos békák, csekélyebb Coluber natrix-okon kivül még csíkok, legfőkép pedig nagy mennyiségü nadályok (hirudo medic.) találtatnak, s az utóbbiak, jelesül a Felső Sz.-Györgyi szegényebb lakosok s nehezebb munkatehetetlen asszonyoknak, jövedelmező foglalkozást nyújtanak. E nadályok a reájuk már leskelödő zsidók által a fővárosba szállittatnak, s a legközelebbi gyógyszerészek alig juthatnak belőlük nehány darabhoz. - Körösbogarak (Lytta vesic.) több helyütt találkozó körösfákról évenkint szinte szedetnek. Cserebogarak (meloe proscaral) némelly években pusztitó ellenségkint rongálják meg a kertek reményeit. - A méhtenyésztés nehány községekben egyesek által üzetik, de csak középszerű eredménynyel. Selyembogarakkal az egész kerületben egy községben sem foglalkoznak bár epres kertek itt ott léteznek.
     A két Kúnságot illetőleg az ásványok országából szinte mit sem emlithetünk fel egyebet: mint a kis-Kúnság számos tavai kiszáradt helyein nagy mennyiségben gyüjtött sziksót, s azon daráskövet vagy mint itt nevezik terméskövet, melly némelly tavak partjain egy két ásó nyom után, egész rétegekben találtatik. E kő lyukacsos, sárgás, kemény, néha csiga hajakkal kevert, épületek alapközeibe, sőt téglák közzé a falakba is, haszonnal rakatik, s belőle mész is égethető. Ásattatnak Majsa mellett a Szíktó partján, Ferenczszállásán, Jakabszállásán szinte a tavak mellékén. - Növények országából a Nagy-Kúnságban igen szép s nagymennyiségü tiszta buza terem, melly aczélosságaért, sikerességeért a debreczeni sütönők által nagyon kerestetik; - A kis-Kúnságban azonban kevés buza terem, mert itt főleg, rozs termesztetik, s tavaszi gabonából zab és kukuricza. - Árpa a Nagy-Kúnságban több terem mint zab. - A kása kedves eledele lévén a köznépnek, köles bőven vettetik. - Kerti vetemény s zöldség elég; s nagy jó izü spárgák a mezőkön vadon teremnek. Gyümölcsből sárga és görög dinye nagy bőséggel, s kivált a Kis-Ujszállási és Karczagi görög dinye a magyarországi leghiresebb dinyékkel vetekedik. - Szöllőskert kissebb nagyobb mértékben majd mindenik kún községi határban miveltetik; jóság tekintetben a halasi- s karczagiak dicsértetnek. - Állatok országából a szarvasmarhatartás főleg a kis-Kúnságban nagyban üzetik. A messze terülő homok s szíkes pusztákon ezrenkint legelnek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek, s vannak gazdák, kik tavaszszal 2-300 darab ökröt a vásárokban összeszedvén, azokat a nyári legelőkön meghizlalják, s öszszel vagy helyben, vagy a hires Székes-Fehérvári vásáron jó nyereséggel eladják; - hasonlólag nagy terjedésben üzetik a júhtenyésztés is. Sertés annyi termesztetik, hogy a tetemes belső fogyasztáson kivül eladásra is jut. - A lótenyésztés nem annyira számra, mint minőségre nézve sok kivánni valót hagy hátra; "mert idő előtt befogott, apró elcsigázott lovakat, ha csak egy párt is, majd mindenik földes gazda tart; de magas erős; s hadi szolgálatra alkalmas lovat ritkaság látni, mit Fényeskint a nemes szivű katonának termett kúnoknak, kiknek öseik, mint hires könnyű lovagok s ellenség előtt rettentő bajnokok valának ismeretesek, - megbocsátani egyátallában nem lehet." S innen lehet következtetni csak: hogy a jász-kún kerületekben lótenyésztés nemesitésére czélzó közintézet nem létezik. Birtak ugyan a kerületek pákai közpusztájukon egy ménes intézetet, mellyre 1836-ik évtől kezdve 1848-ig kitünő gond fordittatott. Ez időszak alatt a pákai lovak nemesitése olly szépen haladt elő: hogy utóbbi időkben onnan több ló 4-500 pfton is adatott el. Mindemellett is 1848-ik évben belátván a kerületek közgyülése: miként ezen ménes fentartása évenkint a pusztának csak nem egész,jövedelmét felemésztő költséggel jár, azt, eladni rendelte. S épen ezen ménesből több jász-kún község vett nemesebb fajú ménlovakat, mellyek jelenleg is használtatnak. Átalában mindenik község bir, tehetségéhez képest, olcsóbb vagy drágább csődörökkel, melylyek a község közös ménesébe járnak. Magán birtokosoknak nincs a kerületekben figyelmet érdemlő ménese, a legvagyonosabbak is csak 30-40 közönséges lovat birnak. - Ugyanigy van az epres kertekkel is, emlitést érdemlő csupán Fülöpszállásán létezik, ebben mintegy 10,000 darab eperfa tenyésztetik. - Selyembogár az egész kerületben sehol, következőleg selyem termelése sincs s nem is volt; ennek azonban akadályaul nem is annyira mint mellőzése okául az tekinthető: hogy a ,jász-kún lakosság inkább a hivatásának megfelelőbb s jövedelmezőbb mezei gazdálkodással szeret foglalkozni.
     Számmennyiségét illetőleg a Jász-kúnság területében találtató barmoknak, tájékozásul szolgálhatnak e részben az 1850-ik évi országos összeirás következő adatai: lovak: 3500 egy-, 2441 két-, 891 három éves csikó; 458 mén-, 17163 kancza-, 17074 herélt; összesen 41527 ló. - öszvér és szamár: 1130; - ökör, bivaly s bika: 24,209; tehén: 29,479; - juh: 291,631.
     1851-ik évben országszerte uralkodott marhavész pusztitása felől a következő hivatalos adatokat mutatjuk fel: 22 községben dühöngött a marhavész, és pedig a marhavész kiütésekor összesen létezett 59076 darab közöl 13780 betegedett meg; e közöl 8893 kigyógyittatott, 4732 elesett, 25 kivégeztetett; - s e szerint összesen elveszett 4757, beteg maradt 130 s épen maradt 54319.