III. Polgári szerkezet. Hajdani szabadságaik; belkormányzás, s tisztviselők.
     A fentebb előadott számos kir. kiváltság levelekben tartalmazott szabadságaik a jász-kúnoknak következőkben pontosulának: 1) az ország vármegyéitől teljesen különített törvényhatósággal birtak; - 2) az országbeli egyéb akár világi akár egyházi biróság alá nem tartoztak, hanem csak az ország nádora, s tulajdon kapitánjaik vagy grófjaik valának itélő biráikúl. - E kapitánjaikat Ulászló III. végzem: XLVII. s az 1485:XI. tanúsitása szerint szabadon választhaták; - 3) az egész országban nemeseknek tartattak, s együtt véve "közön-ség" (Universitas) kitétel alatt emlitettek; a király részére sem köteleztetvén egyébbre, mint a nemesekkel együtt a király mellett hadakozni; azonban 4) Zsigmond király alatt e felül ugynevezett pharetralis (zablapénzt) censust a király pénztárába beszolgáltatni köteleztetvén, ezt magok szedték be s szolgáltatták a királyi kincstárba, Corvin Mátyás királytól 1469 és 1473 - ugy Ulászló királytól 1492 és 1503-ik évben nyert kiváltság leveleknél fogva a kamara nyereség s minden egyébb adófizetéstől mentesek; - 5) Béla, I. Ferdinánd királyok kiváltságlevele s Ulászló király III. végz. XLVIII. czikke nyomán saját személyükben s saját nevök alatt akárki ellen pert indithattak; - 6) tizedet vagy kilenczedet nem fizettek; - 7) Zsigmond király által 1407 - s az ország rendei által 1446-ik évben kiadott kiváltságlevelek s számos nádori oltalmi levelek szerint javaiktól a harminczadokon s réveken nem fizettek; - 8) Ulászló kiralynak 1512-ik évi majus 22-kén kelt kiváltságánál fogva egyház védői joggal birtak; - 9) II. Ferdinánd királynak 1625-ik évben kiadott oklevele alapján a bormérés szabad használatában voltak; - 10) Ulászló királynak VII végz. 3. czikke szerint földes uri hatóság alá soha sem tartoztak. - Miként erősitettek meg e szabadságaik Mária Theresia királynénknak több rendbeli kiváltságlevelei által? a 20-24. lapokon már előadottak tanusitják.
     A belkormányzást illetőleg már Róbert Károly királyunk idejében a jász-kúnok kapitányaik által igazgattak; mi onnan kitetszik: hogy a kúnokkal rokon jászoknál 1323-ik évben "8-a idus Martii" azt rendelé: miként kapitányt vagy birót magok közöl választhassanak nála teendő bejelentés mellett, - I. Lajos, Zsigmond, Albert s II. Lajos királyaink uralkodása alatt pedig, s ugy a XIV., XV., XVI. századokban, az erdélyi Székelyek példájára hatósági "szék"-ekre (sedes jurisdictionales) valának felosztva. Eleinte négy illyetén székeik olvastatnak kiváltságleveleikben, u. m. a Missei, Kecskeméti, Kolbászi és halasi; - és mindenik székhez több szállások (descensus) tartoztak. Corvin Mátyás és Ulászló királyaink alatt már Berény is széknek iratott. Volt pedig mindenig széknek saját külön kapitánja, kitől a székhez tartozott szállások kapitánjai függöttek. A székek kapitánjai a szállások kapitánjaitóli különböztetés végett, az oklevelekben gróf, biró (comes) névvel is emlittetnek. - A székek grófjai, kapitánjai összeülvén törvényszéket tartani szoktak. - A Halasi szék iránt marczali vajdának fia, János, Somogy és Zala vármegyéknek s a királyi kúnoknak grófja, kaskantyú szállási Szili Benedek kúnnak, s az emlitett székhez tartozott kúnok kérésére 1456-ik évben, Boldogságos Szüz Mária Menybemenetele napján kiadott levelében azt rendeli: hogy a kúnok magok közöl hites kapitányt válaszszanak, egyet t. i. a földmivelő kúnok, másikat pedig azoknak kapitánjaik; - ezekhez ugyancsak a földmivelö kúnok magok közöl nevezzenek 12 táblabirót, kikkel a választott két kapitány a kúnok minden ügyeit végezhesse, akként: hogy előbb minden ügyet a helység kapitánjai vegyenek fel, s elitéljenek; és ha valaki ezek itéletén meg nem nyugodna, ekkoron a fellebezés az emlitett 2 választott kapitány s 12 táblabirók székére engedtessék meg. - Ezen két kapitány s 12 táblabiró tartozott mind a király- mind a kúngróf jövedelmét elintézni, beszedni, s illető helyre beszolgáltatni, - végre a kúnok közigazgatási ügyeit elintézni. - Ugyan e rendelést Mátyás király is 1469-ki Sz. Margit szüz ünnepét követő napon megerősité.
     A Kecskeméti szék igazgatása II. Ulászló király alatt különös grófra volt bizva, a kitől függöttek a kapitányok - mit a nevezett királynak 1491-ki Sz. Mátyás apostol ünnepe utáni napon kelt kiváltságlevele tanusit; - azonban hogy az ide tartozott kúnok is, mint a Mizsei székhez tartozottak, majd grófjok majd kapitánjaik által kormányoztattak; mutatja II. Ferdinánd királynak 1631-ki Sz. Mihály hava 20-kán kelt kiváltságlevele, mellyből kitetszik: miszerint a kiskúnok szinte azon kiváltságokkal éltek, minők a jászoknak s a Kolbász székhez tartozott nagykúnoknak Mátyás, Ulászló, János, és I. Ferdinánd királyaink által engedtettek; és igy ezeknél mint amazoknál, megszüntetvén a királyi birák vagy grófok, - a kapitányok kormányzása és birósága vissza állittatott.
     A Kolbász székhez tartozott nagykúnoknak hasonlóan IV. László királyunk ideje után kapitányok valának igazgatóikúl; később nálok is királyi grófok, vagy birák rendeltettek, mig utóbb a kapitányok biráskodása ismét visszaállittatott; - Corvin Mátyás királyunknak 1461-ik évben Szüz Mária látogatása ünnepén kiadott oklevele ugyan is megengedi a kúnoknak: hogy magok választhassanak tisztviselőket és birákat; s többé a grófok- vagy királyi biráknak köztök mint tisztviselőknek helye ne legyen; hanem csak azok, kiket magok választanak, legyenek minden ügyeikben törvényes tiszteik és biráik; - ugyan igy az 1467-ki Sarlós Boldog asszony napján (jul. 2.) kelt kiváltságlevelében megerősitvén az előbbit, világosabban kiteszi: hogy az országbeli egyébb biróságok alól kivétetnek, és csak saját kapitánjaiknak birósága alatt, mint régentén voltak, hagyattak, ezektől a fellebezés a királyi Curiára történvén. - János király alatt - a mint ennek 1536-ik évben kelt kiváltságlevele mutatja - mind grófjuk mind kapitánjaik valának s ezek által igazgattattak Rudolf király idejéig, a ki 1583-ik pünköst hava 11-kén megerősitvén Mátyás királynak fentebb érintett 1467-ki kiváltságlevelét, az ország minden más biráinak itélete alól feloldozván a kúnokat, egyedül saját kapitánjaik birósága alá visszahelyezte.
     A Berényi székhez tartozott jász-kúnok szinte mint a nagy- s kiskúnsági kúnok eleinte kapitánjaik által kormányoztattak, időközben ezek között is gróf vagy királyi biró volt a fő, mig végre a nádor- és kapitánjaiknak birósága alá visszatétettek.
     Mindezek mellett megjegyzendő: miszerint IV. László királyunk idejétől fogva az ország nádora lévén a kúnok főbirája, az rendelt közzéjök kapitányokat; - s e rendszer csak Zsigmond király alatt jött változás alá; - a nádori főbirósághoz, ugy a kún grófok s kapitányok hivatalához bizonyos jövedelem volt kapcsolva; igy Holló Mátyás királyunk a nádort rendelvén a kúnok grófjául évi fizetése iránt ekként intézkedett: "Habet Palatinus ex officio judicare totam Cumaniam, et est semper Comes, et Judex Cumanorum, a quibus pro hujusmodi officio et labore debet habere quoad annum 3000 aureorum." - Ez idő ota a nádorok a kúnok ügyeit fellebezés útján végezték; - nádor nem léte esetében pedig a királyi Curiára fellebeztettek. - I. Leopold királyunk ideje óta a nádorok czimébe a jászok is befogltitleattak eképen: "Comes et Judex Jazygum et Cumanorum", s ez a legutóbbi időkig megtartatott. S ugyan csak I. Leopold király idejétől kezdve a nádori szék üresülte esetében a királyi helytartókra bizatott a jászkúnok főbirósága is. Ez óta tehát
     A jászkún kerületek belső ügyeinek kormányzása egészen a nádort mint főbirájukat s grófjukat illeté, fenmaradván a királyi helytartótanácsnak az ország szerkezetével összefüggött törvényes hatósága.
     S a nádor főkormányzása alatt állott tisztviselők háromfélék valának t. i. közönségesek azaz: az összes 3 kerületé; ezek a közpénztárból - vagy kerületiek azaz: az egyes kerületeké; s ezek az illető kerület pénztárából fizetettek; vagy végre községbeliek azaz: az egyes községeké. A nádori fő- s alkapitányt törvény alapján; - ugy a nádori táblabirákat s számvevőt szokásból a nádor nevezé ki életfogytiglan; - a többi köz- s kerületi tisztviselők minden 3-ik évben tisztújitás alá estek akként: hogy minden egyes község minden tiszti helyre szavazatát a közgyülésnek beadván, e szavazatok a nádor elé terjesztettek, ki osztán a kijelelést megtevén a választást közgyülés elébe bocsátá. - A községekben biró, másodbiró, s többi tisztviselők, egy a főkapitány által e végre kinevezett egyén elnöksége alatt minden évben mindenszentek napján a birtokos lakosok által választattak. A tanácsnokok hivatalaikban halálukig megmaradtak. - A községi adó szedőt, árvák atyját, s községi szolgákat maga a tanács nevezte ki. A köz- s kerületi tisztviselők rendszeres fizetéseiken felül birtokaiktól adót nem fizettek.
     A közönséges tisztikar következőleg volt rendszeresitve:
     a) Tisztikar: A nádori főkapitány 1200 - nádori alkapitány 800 - főjegyző 600 - első aljegyző 300 - másod aljegyző 250 - főügyész 300 - első alügyész 250 - másod alügyész 200 - hadi pénztárnok 500 - házi pénztárnok 350 - aladószedő 250 - számvevő 350 - levéltárnok 200 - irnokkiadó 130 - 3 irnok (egy 120 fval) 360 - összesen 6040 forint.
     b) Szegődöttek: főorvos 150 - várnagy 40 - 5 pandur (egy 80 fval) 400 - 4 lovas hajdú (egy 60 fval) 240 - 2 pénztár őrhajdú (egy 60 fval) 120 - 2 kéményseprő (egy 14 és egy 12 fval) 26 - összesen 976 ft.

A közönséges tisztikar évi illetősége	6040 ft.
S szegödöttek évi bére	976 ft.
összesen	7016 ft.

     A kerületi tiszti személyzet következő volt:
     A Jászsági kerületben: a) tisztikar: kerületi kapitány 400 - két nádori ülnök (350 ftval) 700 - 3 esküdt (egy 200 ftval) 600 - 3 biztos (egy 180 ftval) 540 - összesen 2240 forint.
     b) Szegődöttek: orvos 300 - sebész 200 - bába 100 - mérnök 200 - várnagy 60 - erdő s selyem felügyelő 60 - bátor biztos 150 - 5 pandúr (egy 60 ftval) 300 - kerületi kapitány katonája 60 - tömlöcz őr 70 - 5 hajdú (egy 60 ftval 300 - kéményseprő 4 - összesen 1804 ft.

A Jász kerületi tisztikar évi illetősége	2240 ft.
S szegődöttek évi bére	1804 ft.
összesen	4044 ft.

     B) Nagy-Kunságban: a) tisztikar: kerületi kapitány 400 - nádori ülnök 350 - esküdt 200 - 2 biztos (egy 180 ftval) 360 - összesen 1310 ft.
     b) Szegődöttek: orvos 300 - sebész 200 - mérnök 200 - várnagy 80 - bába 100 - erdő és selyem felügyelő 60 - út s hidakra felügyelő 60 - bátor biztos 120 - 6 pandúr (egy 60 ftval) 360 - kerületi kapitány katonája 60 - tömlöczőr 70 - hat hajdú (egy 60 ftval) 360 - kéményseprő 40 - összesen 2010 ft.

A Nagy-Kúnság tisztikara évi illetősége	1310 ft.
S szegődöttek évi bére	2010 ft
összesen	3320 ft.

     C) Kis-Kúnságban: a) tisztikar: kerületi kapitány 400 - 2 nádori ülnök (egy 350 ftval) 700 - alügyész 200 - 2 esküdt (egy 200 ftval) 400 - 2 biztos (egy 180 ftval) 360 - összesen 2060 ft.
     b) Szegődöttek: orvos 300 - sebész 200 - bába 100 - mérnök 200 - várnagy 80 - 2 út s hidakra felügyelő 80 - erdő s selyem felügyelő 60 - 2 bátor biztos (egy 120 ftval) 240 - 10 pandúr (egy 60 ftval) 600 - tömlöczőr 70 - 2 hajdú (egy 60 ftval) 120 - kerületi kapitány katonája 60 - kéményseprő 12 - összesen 2122 ft.

A Kis-Kúnság tisztikara évi illetősége	2060 ft.
Szegődöttek évi bére	2122 ft.
összesen	4182 ft.

     Együtt:

a) A közönséges	tisztikar s szegődöttek évi illetősége	7016 ft.
b) A Jászsági		4044 ft.
c) Nagy-Kúnsági		3320 ft.
d) Kis-Kúnsági		4182 ft.
	tett	18562 ft.

     Egyébbiránt az egész közigazgatási gépely a Jász-Berényben tartatni szokott közgyülések által tartatott mozgásban. Elnöke ezeknek a nádori főkapitány vagy ennek távollétében az alkapitány volt. Korábban a főkapitány maga levelezett a kerületek nevében mind a nádorral, mind a kir. helytartótanácscsal, ugy a törvényhatóságokkal is; de az 1836:XXII. t. cz. következtén a jász-kúnkerületek a kormányszékekkel, s törvényhatóságokkali levelezéseiket a kerületek neve aláirása s pecséte alatt gyakorolták; ugy viszont a hazai kormányszékek s törvényhatóságok intézvényeik- s levelezéseiket közvetlen a kerületek czime alatt, magokhoz a kerületekhez utasiták. A közgyülés végzései a kerületi s községi tisztviselőknek adattak ki végrehajtás végett, minélfogva mind a kerületi tisztviselők, mind a községek pontos jegyzőkönyvet tartoztak vezetni, az egész tisztikarral felügylet a nádori főkapitányt illetvén. E közgyülésen tartattak a tisztújitások, választattak országgyülési követek, s adattak utasitások. Üléseik nyilvánosak valának ugyan, de szavazattal csak a 25 község küldöttei s a köz- és kerületi tisztviselők birtak. - Minden egyes községben volt egy törvényszék, a község lakosai - vagy a határbeli földek iránti perekben legelső biró; a felvitel innen a kerületi kapitányi - majd a hármas kerületi törvényszékre végre a nádor eleibe történt. Fenyitő ügyekben az egyes kerületi kapitányi törvényszék volt az első biróság, s innen a per nem a hármas kerületi, hanem a legfőbb nádori székre vitetett fel.
     E kiváltságos polgári szerkezetük a bekövetkezett új szervezet következtében megszünt, s jelenleg úgy közigazgatási, mint törvénykezési tekintetben a hármas kerület is a megyékkel egyenlővé tétetett; a kapitányi név azonban tisztviselőik számára fentartatott. A közigazgatási tisztikar a cs. kir. főkapitány kormánya alatt járási cs. kir. kapitányokból, s a szükséges segédszemélyzetből áll.