OROSZLÁNKETREC

Személyek: igazgató, főetető, etető.
A háttérben egy ketrec rácsai látszanak. A nézőtérről a ketrec üresnek tűnik. A rácson, egész magasan egy tábla, rajta felirat: Oroszlán. Alatta jóval nagyobb betűkkel:

SZERETETT POLGÁRMESTERÜNK AJÁNDÉKA
Az Állatkert megnyitása előtt. Kora reggel.
IGAZGATÓ Mióta szeretett polgármesterünket választottuk városunk élére, soha nem látott fejlődés tanúi lehetünk. A közgazdászok kiszámították, hogy városunk ipara évenként 6-7 százalékkal, mezőgazdasága 4 százalékkal fejlődik. Termékeink az ország minden részébe eljutnak, és sehol sem vallunk szégyent velük. Bízvást mondhatjuk, hogy megközelítik, sőt némely területen meg is haladják az országos színvonalat.
ETETŐ Jaj, de szépen tetszik beszélni az igazgató úrnak!
IGAZGATÓ (egyre lelkesebben) Eme gyors, ámde megalapozott fejlődés következtében városunk méltán tarthatott igényt egy állatkertre. Az igény reális volt, és íme, rövid idő alatt meg is valósult. Maga is örül neki, ugye?
ETETŐ Örülök bizony. Szép nagy állatkertet kapott a városunk.
IGAZGATÓ Összeszedtünk mindenféle állatot, csak oroszlán hiányzott. Mondja meg, mit ér egy állatkert oroszlán nélkül?
ETETŐ Semmit, igazgató úr. Egy állatkert nem is állatkert, ha nincs benne oroszlán. Merthogy az az állatok királya, ugye?
IGAZGATÓ Szeretett polgármesterünk azonban most is, mint annyiszor, a segítségünkre sietett. Egy oroszlánt, egy igazi oroszlánt ajándékozott az állatkertnek!
ETETŐ Honnan volt neki oroszlánja?
IGAZGATÓ Nem a mi dolgunk ezen gondolkozni. Inkább örüljünk ...
ETETŐ Igazgató úr! Üres a ketrec! Megszökött az oroszlán!
IGAZGATÓ Ne üvöltsön barátom, nézze ...
ETETŐ Megszökött az oroszlán!
IGAZGATÓ Hagyja már abba! Micsoda etető maga? Megijed az oroszlántól! Még ha valóban megszökött volna, bizonyos szempontból megérteném a nyugtalanságát, de ha jobban körülnézne, látná, hogy az oroszlán nem szökött meg.
ETETŐ Akkor hol van?
IGAZGATÓ Nézze meg jobban! Mit lát? ... Ott hátul ... ott ni!
ETETŐ Az? (Kirobban belőle a röhögés.)
IGAZGATÓ Mit nevet?
ETETŐ Az ... még hogy oroszlán ... jaj, de viccesnek tetszik lenni az igazgató úrnak ... Ha én ezt elmesélem otthon ... a feleségem bepisil a nevetéstől ... hogy oroszlán ... jaj, de jó!
IGAZGATÓ Látott már maga oroszlánt?
ETETŐ Nem ... igazgató úr ... én még soha nem láttam oroszlánt ...
IGAZGATÓ Akkor miből gondolja, hogy az az oroszlán nem oroszlán?
ETETŐ Abból gondolom, hogy az az ... izé nem oroszlán, mert az egy ... macska ...
IGAZGATÓ Biztos ebben?
ETETŐ De mennyire!
IGAZGATÓ Ha még nem látott oroszlánt, akkor az ott bent, bár maga szerint macska, lehet oroszlán is.
ETETŐ Nem lehet oroszlán, mert az egy macska.
IGAZGATÓ Miből gondolja?
ETETŐ Hát ... abból is, hogy ... kicsi.
IGAZGATÓ Hány osztályt járt maga?
ETETŐ Hatot.
IGAZGATÓ Tanult állattant?
ETETŐ Már nem emlékszem.
IGAZGATÓ Na látja! Állattant sem tanult, de vitatkozik. Ha nem tudná, az oroszlán a macskafélék családjába tartozik. Tehát az oroszlán tulajdonképpen macska.
ETETŐ De az oroszlán embert is eszik, meg sokkal nagyobb ...
IGAZGATÓ Maga talán ilyen nagynak született? Ez egy kis oroszlán.
ETETŐ Cic ... cic ... Igazgató úr, ez nem kis oroszlán, ez egy nagy macska.
IGAZGATÓ Csuda makacs ember maga. Nem is makacs, hanem csökönyös.
ETETŐ De igazgató úr ...
IGAZGATÓ Egyszerűen nem értem, hogy miért olyan fontos magának, hogy ez az oroszlán oroszlán-e vagy macska.
ETETŐ Hát azért, mert ez ...
IGAZGATÓ Elismerem, hogy ez az oroszlán bizonyos szempontból macskának látszik, de nem szabad, hogy a látszat megtévesszen bennünket. Ismernünk kell a mélyebb összefüggéseket. Bonyolult dolog ez, barátom, nagyon bonyolult!
ETETŐ Én ebben nem látok semmi bonyolultat. Ez macska, és ...
IGAZGATÓ Tételezzük fel, maga nem hiszi, hogy ez oroszlán. Jól van. Fenntartásai vannak. Helyes. Egyelőre még nem ismerte fel az igazságot. Ezért maga még lehet nagyon rendes ember. De addig is, amíg felismeri, hogy ez oroszlán, miért kell hangoztatni, hogy nem az?
ETETŐ Hogy érti ezt, igazgató úr?
IGAZGATÓ Maga belül hiheti, hogy ez az oroszlán macska, de ne hangoztassa. Ha más kérdezi, mondja azt, hogy oroszlán.
ETETŐ De hát nem az!
IGAZGATÓ Na jól van, ne is mondja, csak némán mutasson a táblára. Oda.
ETETŐ De oda az van írva, hogy oroszlán.
IGAZGATÓ Éppen azért.
ETETŐ De ez egy macska.
IGAZGATÓ Nem macska! Oroszlán! Megértette?! ... Na látja, kihozza az embert a béketűrésből ezzel a makacskodással ... Érdemes is magával vesződni! Írásbeli utasításba is adhatnám, hogy ez oroszlán, de én nem szeretem a parancsolgatást. Azt akarom, hogy a beosztottaim ne vakon hajtsák végre az utasításaimat, hanem értsék is, hogy miről van szó. Érti?
ETETŐ Nem ... vagyis igen ...
IGAZGATÓ Na, figyeljen ide! Tudja maga, hogy mennyit eszik naponta egy oroszlán?
ETETŐ Gondolom, megeszik vagy húsz kiló húst.
IGAZGATÓ És mit gondol, egy ilyen kis oroszlán, mint ez, mennyit eszik?
ETETŐ Egy ilyen macska? Nem eszik ez egy kilót se.
IGAZGATÓ Ha ez oroszlán, akkor húsz kiló húst utalunk ki neki.
ETETŐ De csak egyet eszik meg.
IGAZGATÓ Nem tehetünk róla, ha kis étkű. Megmarad tehát naponta tizenkilenc kiló hús. Érti?
ETETŐ Értem.
IGAZGATÓ (a vállára csap) Okos ember maga. Miért nem mondta rögtön, hogy erre gondolt?
ETETŐ Mire?
IGAZGATÓ Ne adja még most is az ártatlant!
ETETŐ Én nem adom az ártatlant, én tényleg nem tudom, hogy mit akar ezzel mondani az igazgató úr.
IGAZGATÓ Maga rafináltabb, mint gondoltam. Na, nem baj. Ha hallani akarja, hát elmondom. Mit gondol, hová tehetnénk azt a tizenkilenc kiló húst?
ETETŐ Nem tudom. Esetleg szétoszthatnánk a többi állat között ...
IGAZGATÓ Azoknak megvan a napi adagjuk. El se tehetjük, mert megromlik. Na?
ETETŐ (vállat von)
IGAZGATÓ Egyszerűen nem lehet mást tenni, hazavisszük. Én kilenc kilót, a főetető úr hatot, maga négyet. Ha eladja, szép summa jön ki belőle. Ha oroszlán, akkor van hús, ha macska, akkor nincs. Egy macskának mégsem utaltathatok ki naponta húsz kiló húst.
ETETŐ Mégis egy macskának tetszik kiutaltatni.
IGAZGATÓ Oroszlánnak!
ETETŐ Már megbocsásson, igazgató úr, de ...
IGAZGATÓ Oroszlánnak! Vegye tudomásul, hogy ezt az oroszlánt maga a polgármester úr ajándékozta az állatkertnek! Ha pedig ő azt mondja, hogy ez oroszlán, akkor oroszlán, ha a fene fenét eszik is! Mit képzel maga? Hogy meri kétségbe vonni, amit a polgármester úr állít? Ha majd maga is polgármester lesz, akkor vitatkozhat, de maga most egy etető, és ha sokat okoskodik, úgy kirúgom, hogy a lába se éri a földet!
ETETŐ Én nem akarok vitatkozni a polgármester úrral, csak azt látom, hogy ...
IGAZGATÓ Mit lát? Na, ki vele!
ETETŐ Azt látom, hogy ...
IGAZGATÓ (közbevág) Na mondja csak! Mondja nyugodtan!
ETETŐ Azt látom, hogy ...
IGAZGATÓ Tessék! Hallgatom. Nagyon kíváncsi vagyok a véleményére
ETETŐ Azt látom, hogy ...
IGAZGATÓ Miért nem mondja? Vagy talán már nem is olyan biztos benne, hogy ez az oroszlán nem oroszlán?
ETETŐ Igenis, ez nem oroszlán, ez macska.
IGAZGATÓ Főetető úr! Jöjjön ide!
FŐETETŐ (bejön, a kezében vasvilla) Igenis!
IGAZGATÓ Főetető úr, nézze meg, hogy mi van abban a ketrecben!
FŐETETŐ Igazgató úr, kérem, abban a ketrecben oroszlán van. Szeretett polgármesterünk ajándéka.
IGAZGATÓ Miből gondolja?
FŐETETŐ Abból gondolom, hogy ki van írva, és én elolvastam.
IGAZGATÓ Nagyon helyes, hogy elolvasta a táblát. De most nézzen be a ketrecbe, és mondja meg, hogy mit lát!
FŐETETŐ Oroszlánt.
IGAZGATÓ Biztos benne?
FŐETETŐ Biztos vagyok benne.
IGAZGATÓ Hány osztályt járt maga, főetető úr?
FŐETETŐ Kettőt.
IGAZGATÓ Ezelőtt látott már oroszlánt?
FŐETETŐ Ezelőtt nem láttam.
IGAZGATÓ Akkor honnan tudja, hogy ez oroszlán?
FŐETETŐ Tudom, hogy ez oroszlán, mert az igazgató úr íratta a táblát, és az igazgató úr nem hazudik.
IGAZGATÓ Maga nagyon intelligens ember, főetető úr. Mindig a fején találja a szöget. (Az etetőhöz.) Látja, a főetető úr is azonnal észrevette, hogy ez oroszlán. (A főetetőhöz.) Képzelje, főetető úr, ez az ember azt állítja, hogy az oroszlánunk nem oroszlán, hanem macska.
FŐETETŐ Macska?
IGAZGATÓ Macska.
FŐETETŐ Miért pont macska? Ha már nem oroszlán, akkor miért nem ló vagy pacsirta? Na! Erre feleljen!
ETETŐ Azért, mert macska.
FŐETETŐ Szóval macska?
ETETŐ Macska.
FŐETETŐ Nem oroszlán mégis?
ETETŐ Nem.
FŐETETŐ Szóval én hazudok?! Az igazgató úr is hazudik?! A polgármester úr is hazudik?!
ETETŐ Én azt nem mondtam.
FŐETETŐ Márpedig, ha nem oroszlán, akkor mi hazudunk.
ETETŐ Nem hazudnak ... csak esetleg ... tévednek ...
FŐETETŐ Úgy? Tévedünk? Mondja a szemünkbe, hogy hülyék vagyunk! Hogy az igazgató úr, aki elvégezte az állatkerti igazgatóképzőt, még soha nem látott oroszlánt, és nem tudja megkülönböztetni a macskától! Hogy mindenki hülye, csak maga okos! Na mondja! (Dadog a dühtől.) I-i-i-ide m-mondja a sze-sze-szemembe!
IGAZGATÓ Ne izgassa fel magát, főetető úr! Én még most sem hiszem, hogy ez az ember ilyesmit gondol rólunk. Ne legyen elfogult.
FŐETETŐ Én nem vagyok e-e-e ... eredjen a fenébe az ilyen! Ki köll rúgni az ilyet! Ez nem hisz az oroszlánban!
ETETŐ Majd jönnek az emberek, és látják, hogy ez igenis nem oroszlán, hanem macska ...
FŐETETŐ Mert maga majd ideáll, és bedumálja nekik, hogy ez macska? Hallotta, igazgató úr? Ez az ember elhatározta, hogy meghülyíti az egész várost. Mit meghülyíti?! Fellázítja a polgármester úr ellen! Ez egy kártékony elem, ez egy ... (Leüti a villa nyelével.)
IGAZGATÓ (lehajol az etetőhöz) Meghalt. Ejnye, ejnye, főetető úr1 Ezt azért mégsem kellett volna ...
FŐETETŐ Most mi lesz velem, igazgató úr? Én igazán ... én csak azért ... tudja, hogy mindig tiszteltem a fölötteseimet ...
IGAZGATÓ Rögtön nyitják a kaput, és jön a közönség. Fogja meg! (Kezénél-lábánál fogva fölemelik az etetőt.)
FŐETETŐ Most mi lesz?
IGAZGATÓ Majd beesik egy vadállat ketrecébe. Baleset ...
FŐETETŐ Ide az oroszlánhoz?
IGAZGATÓ Marha!
FŐETETŐ Akarom mondani, a tigrishez. Harmadik ketrec balra ... (Kiviszik az etetőt.)

Függöny