D) Gyöngyösi közkórház.

     A gyöngyösi kórház 1838. évben könyöradományokból keletkezvén, mint magánkórház Heves megye pártfogása alá helyeztetett; 1856. évben, midőn az irgalmas szüzek vették át a betegápolást városi kórházzá alakittatott; 1857-ben a kormány által nyilvános és közkórházzá emeltetett.
     A gyöngyösi kórház keletkezését a hasonszenv barátainak köszöni Vezekényi István hasonszenvi orvos gyógykezelése mellett.
     A kórházi betegek 1849. évben 1853 évig (bezárólag) allopathice gyógykezeltettek, jelenleg azonban ismét Vezekény i István hasonszenvi gyógykezelése mellett ápoltatnak.
     Az emeletes épület jelenleg 10 betegszobát tartalmaz; most épitetik egyik szárnyában az elmebetegek számára is egy, a kor igényeinek megfelelő helyiség.
     Ezen kórház csinra és a betegek ápolására nézve megyénkben a kitünőbbek egyike.
     Az igazgató főorvos Vezekényi István úr egyike megyénk azon jelesbjeinek, kik hivatásukat a szenvedő emberiség körül nemes odaadó tudományossággal tudják párosítani.
     A gyógykezelés hasonszenvi, de nem a dilutiók potentiájában, hanem csak alakra nézve és a tekintetben, hogy az intézet részére gazdálkodás történjék.
     A sebészi esetek a városi sebész segédkezése mellett, épen ugy kezeltetnek, mint az allopatha kezelésénél a baj követeli.
     Következő kímutatás tanuskodik az intézetben kezelt betegek száma- és a betegség minőségéről:

Rovatos kimutatása az 1867-ik orvosolt betegségeknek.

[táblázat]

     Az ápolási napok összes száma tészen 19,229, melyből esik egy betegre 32 ápolási nap.
     Részint halva, részint haldokló állapotban behozatott a közkórházba ez év lefolytán 23 egyén.
     Ezen átalános kimutatás után a részleteket ezekben tüntetjük elé: A betegek összes száma volt ez évben 598. Ezek között volt férfi 331, nő 267. - Rkath. 535, helvét 16, ágostai 3, görög egyesült 3, görög nem egyes. 1, izraelita 20. - Ingyenes 494, önkénytesen fizető 67, alapitványi 5, czéhbeli 38.
     Származásra nézve: gyöngyösi 220, vídéki 378.
     Nemzetiséget illetőleg: magyarországi 569, csehországi 8, galicziai 13, felső austriai 1, bukovinai 1, morvaországi 3, slavoniai 1, steierorsz. 1, szileziai 1.
     Korukat tekintve: 10 éven alól 21, 10-20 évig 137, 20 -30 évig 140, 30-40 évig 105, 40-50 évig 68, 50-60 évig 71, 60-70 évig 43, 70-80 évig 10, 80-90 évig 1.
     Foglalkozásra nézve: asztalos 10, asztalos tanuló 2, czipész 25, czipésznő 3, czipész tanuló 2, csizmadia 10, szabó 8, szabó tanuló 1, molnár 5, kovács 9, kovácsnő 1, lakatos 2, kerékgyártó 5, kőmives 4, kőmivesnő 4, pék 3, szűcs 1, órás 1, csapó 2, csapónő 1, bodnár 3, takács 1, timár 5, ács 5, pinczér 4, kertész 2, erdész 3, mérnök 1, csapláros 1, kocsis 2, nyerges 1, lovász 1, kalapos 3, gépésznő 1, jegyzősegéd 1, földmives 27, szőllőmives 17, árva 15, varrónő 2, koldus 55, kiszolgált katona 2, rab 1, czigány 4, szülői mellett 34, intézeti szegény 1, kéjhölgy 13, csavargó 15, cseléd 103, magányzó 3, napszámos 145, hivatali szolga 1, borbély 2, kárpitos 2, kefekötő 1, mészáros 2, posta-kiadó 1, köteles 6, tanuló 4, szinész 1, kofa 2, toloncz 7, fazekas 3, kulcsár 1, rongyszedő 1, drótos 2, üveges 1, tanitónő 1, városi cseléd 1, irnok 1, juhász 1.

A betegek szaporulását tekintve:

Január hóban felv. beteg	58	Julius hóban felv. beteg	34
Február ’’ ’’ ’’	38	August. ’’ ’’ ’’	44
Marczius ’’ ’’ ’’	51	Septemb. ’’ ’’ ’’	46
Aprilis ’’ ’’ ’’	40	October ’’ ’’ ’’	42
Május ’’ ’’ ’’	48	Novemb. ’’ ’’ ’’	50
Junius ’’ ’’ ’’	36	Decemb. ’’ ’’ ’’	55

     Legnépesebb volt eszerint a beteg mozgalom januárban, legcsekélyebb juliusban.

Meghaltak:

Január hóban	2	Julius hóban	7
Február ’’	1	August. ’’	2
Marczius ’’	7	Septemb.	1
Aprilis ’’	9	October ’’	4
Május ’’	7	Novemb. ’’	1
Junius ’’	4	Decemb. ’’	3

     Legsürűbb halálozás volt tehát aprilisben, legkisebb február, september és novemberben.
     A kórjellem kiválólag csorvás hurutosnak lenni tapasztaltatott.
     Tekintve a gyógyeredményt: az 598 beteg közűl meggyógyult 440, javult 16, javulás nélkül elment 28, meghalt 48, felmarad a jövő évre 66.
     A gyógyulási arány ekként volt 74%, a halálozási arány 8%.
     A gyógyszerekre forditott kiadás tészen ez évben 259 frt 97 krt, került eszerint egy beteg gyógyszerelése 43 krba.
     Az élelmezésre (ide értve az ápoló és szolgaszemélyzetet) kiadott ez évben 3806 frt 54 kr, melyből esik egy betegre 6 frt 50 kr.
     Személyes fizetésekre, épületre,tűzifa s egyéb aprólékos kiadásokra forditatott ez évben 2941 frt 30 kr, melyből jut egy betegre 5 frt.
     Az egész évi kiadásból esik e szerint egy betegre 11 frt 93 kr. Egy ápolási napra 36 1/2 kr. o. ért.
     1838- egész 1848-ig hasonszenvileg gyógykezeltettek a betegek.
     1849-1853. allopathice gyógykezeltettek.
     1853-1867. ismét hasonszenvileg kezeltetvén ezen arány állott elő:<>

Hasonszenvi gyógykezelés mellett 25 év alatt gyógykezeltetett összesen	7768
Ezek közül meghalt	647
Allopathice gyógykezeltetett öt év alatt összesen	624
Ezek közül meghalt	89

     A körülmények és viszonyok mindkét gyógykezelési módnál ismeretlenek.
     Vagyon még Gyöngyösön: