C) Az egri irgalmas szerzet kórháza.
Ezen szerzet a hazai hasonnemű szerzetek közt a Szepesváraljai és pozsonyi után egyike a legrégiebbeknek. Alapitója gróf Erdődy Gábor püspök volt, ki alapitó levelében emberbaráti szeretetének fényes tanubizonyitékát adta akkor, midőn az Eger és környékén levő falvak szegény sorsú betegeinek orvosi segélynélküli elhagyatottságát figyelembe vévén, elhatározá az "Istenes Jánosról" nevezett irgalmas testvéreknek Egerbe hozatalát. Ezen testvéreknek hivatásuk, s szerzetesi fogadalmuk az alapitó levél szavai szerint: a kórházakban levő szegény betegeket ápolni, étellel itallal ellátni, s a betegség minősége szerint orvosságot nyujtani.
Az irgalmas szerzet intézete az alapitó püspök felterjesztése folytán 1727. május 29-én nyert megerősitést VI-ik Károly császár által, kinek egy ritka műbecscsel biró arczképe maiglan is a szerzet 16-ik számú szobájában látható.
Alapkövét maga a püspök tevé le ugyanazon év april 20-án fényes egyházi szertartás mellett, mely alkalommal, - mint a kolostor birtokában levő régibb évkönyv tanusitja, - a püspök adakozó készsége a szegényebb sorsu nép között 10 akó bort és 2000 kenyér részletet osztatott ki.
Az emlitett évkönyv tanusitása szerint a nagylelkü alapitó a kolostor kiépüléséig nemcsak a szerzeteseket fogadta saját palotájába, hanem ott 4 ágyra egy kisszerü kórodát is allitatott, ellátva a szükséghez mért gyógyszertárral.
Az alapitó püspök szeretetének e kis mustárja gyorsan növekedett a szenvedő emberiség helyzetét felismerő felebaráti szivekben. Ugyanis 1727. év september 6-án Handler Miklós kanonok 1, oktober 8-án gróf Pálffy Miklós nádor szintén 1 betegágyra tevének alapitványt 1000-1000 forinttal, 1728. január 16-án Mikusovics tárkányi lelkész egy, gróf Károlyi István országbiró pedig ugyanazon év január 19-én 3 betegágygyal szaporiták a kórházat, minden ágyat 1000 frtnyi tőke alapitványnyal ellátva. 1731. évben már 13 betegágy volt a szerzet kezelése alatt.
Az 1744-ki év september 26-ika gróf Erdődy Gábor püspök fáradhatlan buzgalmú jótevőt sirba szállitá; azonban az utókor hálás elismerését kiérdemlő nagy férfiu elhunyta nem gátolá az intézet növekedését, sőt a nemes tett több buzgó követőt, több lelkes utódot talált, kik a szenvedő emberiség érdekében jelentékeny áldozatokat hoztak annyira: hogy az intézet felügyelete alatt jelenleg már 28 betegágy van és pedig 14 mint alapitott, és 14 minthogy az intézet 1811-iki pénzváltozás miatt nagy veszteséget szenvedett, régibb alapitványok maradványaiból és könyöradományokból tartatik fel.
A gróf Erdődy által épitetett kolostor és ápolda mostanáig tetemes alaki változáson ment keresztül: ugyanis a kolostornak nem lévén temploma; e czélra a pár lépésnyire fekvő szent József tiszteletére szolgáló egykori török mecset használtatott.
Ezen keresztény templommá alakított mecset azonban később térnyerés tekintetéből lebontatván; a szerzet perjele Jekkel Gordián seborvosi működése által összegyüjtött s a szerzet által örökölt jelentékeny keresményéből, továbbá boldogúlt Pyrker patriarcha egri érsek, úgy a főkáptalan példás bőkezüségükből nyert adakozás utján felépült a jelenlegi kolostor és csinos kis egyház, mely Kovács Mátyás egri prépost által 1843. évben fel is szenteltetett; a most is fenálló minaret (török torony) pedig Pyrker János László egri érsek költségén bádog kúppal, s a félhold fölé emelkedő kereszttel láttatott el, a pogányok járma alól felszabadult elődeink győzelme jeléül.
Hogy a vallásos kegyelet, és jótékony kezek által gyámolitott irgalmasrend mennyire felelt meg szent kötelességének, szolgáljon olvasóinknak rövid áttekintésül az ide mellékelt kimutatás.
Kimutatása
az egri irgalmasrend kórházában 1863. év j an. 1-től egész 1867. decz. utoljáig gyógykezelt betegségeknek.
[táblázat]
Az elmebetegek számára vagyon egy külön épület 12 szobával ellátva, jelenleg (1868) ápoltatik itt 17 elmebeteg, évenként közöp számmal, mintegy 28-30 elmebeteg gyógykezeltetik, részint magány fizetés mellett, részént állam költségen; megjegyzendő, hogy ezen kórházban csak férfi betegek vétetnek fel.