VII. Szellemi mivelődésre szolgáló intézetek.

     Ezen fontos szakasz előadásában mindenek fölött sajnálkozásomat kell kifejeznem, hogy a megyénk területén lévő tanintézeteket illetőleg csak a római katholikus iskolákról birtam helyes és biztos adatokat összegyüjteni, a más hitfelekezetűek iskoláira nézve, melyekről adataim nincsenek, úgy hittem biztosan következtethetni, hogy feltettem miszerint minden helységben, melyben az illető hitfelekezetnek temploma vagyon, iskolával is bir.
     Az egri főpásztorok és az egri főmegyei papság az oktatás elősegélő intézetek alapításában elhervadhatlan érdemeket szerze magának. Megemlítsem-e Foglár György néhai egri kanonokot, ki Egerben jogtudományi tanszéket alapított, mely alapítvány az 1741-dik évi országgyűlésen 44. t. czikk alatt a törvénykönyvbe is be lőn iktatva, gróf Barkóczy Ferencz püspököt, ki Egerben a jogiskolát a hit- és bölcsészettani osztályokkal megszaporította s az úgy kiegészitett tanintézetet 1754-ben megnyitotta, vagy a halhatatlan emlékü s nagy nevű gróf Eszterházy Károly egri püspököt, ki saját s püspökségének jövedelmeit a többek közt arra forditá, hogy 2 millió forintnyi költséggel a tudománynak palotát épített Egerben, mely a leggyönyörübb tanépület nem csak a hazában, hanem az egész ausztriai birodalomban, vagy mutassak b. Pyrker J. László patriarka érsekre, ki az egri tanintézeteket a falusi tanitóképezdével s rajziskolával szaporítá, vagy említsem végre a mostani egri érseket, Bartakovics Béla úr ő nmlgát, ki sok más nemes tette mellett, az annyira fontos nőnevelésről is gondoskodván, Egerben az angol hölgyek intézetét s azzal az úri osztálybeli kisasszonyok számára növeldét s az egész közönség részére nyilvános elemi fő-leányiskolát alapított, s az elöregedett falusi tanítók s azok özvegyei s árvái számára nyugdíjíntézetet léptetett életbe. Vagy azon jelentékeny összeget hozzam-e fel, mely legnagyobb részben az egri érsekmegyei fő- és alsóbb papságtól alapítva, az egri tanintézetek tanulói közt osztatik ki és csak az egri főgymnasismnál évenkint 7500 a. é. forintot 17 kr. és 39 darab aranyat tesz ki? Nem! nem bocsátkozom mélyebben ezen ügy részleteibe, mert nem történetét írom a hevesmegyei tanintézeteknek, hanem csak azok statistikai rövid megismertetését, s az említettem s az emberiség legnemesebb érdekeinek előmozdítására tett ezen nagylelkü alapítványok sokkal fényesebben ragyognak az emberiség, a nemzet mivelődése történetének lapjain, hogysem dicséretemre szorulnának, s igy átmegyek tulajdonképi czélomra, a megyei tanintézetek elősorolására.
     Főtanintézet csak egy van megyénk területén t. i. az egri érseki lyceum. Ez két főrészre oszlik, t. i. az érsekmegyei növendékpapság kiképzésére szánt hittudományi kar- és bölcsészeti tanulmányra s a nyilvános jogakadémiákkal egyenjogu jogtudományi karra. A hittudományikar 4 osztályt, vagy évfolyamat, foglal magában, melynek az 1867/8-diki tanévben 42 hallgatója volt, a bölcsészeti tanulmány áll 2 osztályból és 22 tanulót számlált. A jogtudományi karban van 3 tanfolyam és ezekben 102 hallgató készült a jogi pályára. Összesen tehát az 1867/8-dik tanévben 166 ifju nyeré oktatást az egri lyceumban. Tanulmányi segédintézetekül van a lyceumban egy 45000 kötetből álló, jól rendezett könyvtár, egy természetrajzi, természettani és érem és pénzgyűjtemény és egy csillagda, mely jelenleg az egyetlen a hazában.
     Középtanintézet három van a megye területén, t. i. Egerben 8 osztályu főgymnasium, Gyöngyösön 5 osztályu és Szolnokon 4 osztályu algymnasium. Az egri főgymnasiumban a cziszterczi rend áldozárai tanítanak, Gyöngyösön és Szolnokon a sz. ferenczrendi atyák kezében van az oktatás, Egerben 622, Gyöngyösön mintegy 300 tanulót számlált a gymnasium, a szolnoki gymnasium tanulói számát nem tudhattam meg.
     Az elemi iskolák sorából van fiúk részére a megye területén két 4 osztályú elemi főiskola az egyik Egerben 357, a második Gyöngyösön 209 tanulóval. Kétosztályu fioskola van a megyében 5, t. i. Adácson 338, Gyöngyös-Tarjánban 178, Hevesen 690, Patán 328 és Solymoson 222 tanulóval.
     Ide való még az Egerben létező tanító-képezde, mely intézetben az elemi iskolák számára tanítók s egyszersmind kántorok képeztetnek, mely b. e. Pyrker J. L. érsek pártfogása alatt s több más jótévő, különösen főkáptalani tagok részvéte és adakozása utján 1828-ban jött létre és 1867/8-ban 58 tanulót számlált.
     Közönséges népiskola, hol fiúk és leányok vegyest taníttatnak, van a megyében 137, melyekben 17485 tanuló nyer oktatást. Jelesen van népiskola 1) a Tarna-járásban 48, 6666 tanulóval, névszerint. Al-Debrőn 210, Bessenyőn 181, Boczonádon 148, Bodon 142, Deménden 92, Detken 122, Domoszlón 119, Dormándon 103, Erdőteleken 259, Egerben négy 648, Eger-Szalókon 112, Erken 139, Fel Debrőn 210, Felső-Nánán 107, Füzes-Abonyban 193, Halmajon 58, Kaálban 194, Kápolnán 149, Karlrcsondon 236, Kesecsenden 160, Kömlőn 185, Kompolton 125, Ludason 71, Makláron 193, Markazon 158, Mező-Tárkányban 172, Nagy-Fügeden 170, Nagy-Tállyán 107, p. Nagy-Úton 35, Sz.-Mariában 81, Szóláthon 84, Tarna-Eörsön 160, Tarna-Mérán 118, Tarna-Sz.Miklóson 145, p. Tenken 107, Tófaluban 108, Ugrán 64, Vécsen 78, Verpeléthen 441, Vezekényen 42, Visontán 139, Viszneken 120, Zaránkon 115 és Zsadányon 115 tanulóval.
     2. A gyöngyösi járásban 23 népiskola van 2822 tanulóval, jelesen: Apczon 165, Atkáron 94, Csányon 242, Ecséden 227, Fancsalon 106, Gyöngyösön három 229, Gyöngyös-Orosziban 75, Gyöngyös-Püspökiben 68, Hasznoson 76, Hatvanban 183, Horthon 235, Monostoron 49, Nagy-Rhédén 241, Pásztón 335, Saáron 139, Szent-Jakabon 68, Szűcsiben 121, Szurdok-Püspökiben 106, Taron 170, Vámos-Györkön 145 és Veres-Marthon 48 tanulóval.
     3. A tiszai járásban van 29 népiskola 4488 tanulóval, jelesen: Alattyánban 111, Bessenszöghön 120, Csépán 347, Czibakházán 210, Dévaványán 166, Fegyverneken 177, Kenderesen 85, Kis-Körén 248, Kőtelken 272, Mező-Túron 182, Nagy-Kürüben 283, Pélyen 196, Poroszlón 107, Roffon 18, Sarudon 230, Sülyön 234, Szent-Iványon 91, p. Taskonyban 67, Tisza-Beőn 80, T.-Füreden 96, Halászon 33, T.-Igaron 20, T.-Nánán 282, T.-Őrsön 231, T.-Örvényben 71, T. Püspökiben 177, T.-Szalókon 215, T.-Szajolon 94 és T.-Szőllősön 45 tanulóval.
     4. A Mátra-járásban van 37 népiskola 3509 tanulóval, ugymint: Aranyoson 70, Baktán 103, Ballán 113, Bátonyban 150, Bátorban 82, Bekölczén 52, Bocson 85, Bodonyban 163, Csehiben 50, Derecskén 139, Dorogházán 117, Erdő-Kövesden 56, Fedémesen 49, Felnémeten 128, Füzesen 26, Istenmezején 54, Ivádon 38, p. Kőkúton 20, Leleszen 128, Maczonkán 70, Mikófalván 100, Mindszenten 58, Nádújfaluban 56, Ó-Hután 34, Parádon 144, Pétervásárán 130, Recsken 203, Sirokon 212, Szajlán 100, Szarvaskőn 30, Széken 94, Ssent-Domonkoson 69, Sz.-Erzsébeten 98, Szúcson 30, Szuhán 67, Terpesen 60 és Várasszón 32 tanulóval.
     Külön nyilvános leányiskola van a megye területén 11, melybe 1671 tanulóleány jár. Jelesen van Egerben egy 4 osztályu leány-elemi főiskola az angol hölgyeknél 266 tanulóval, továbbá leányiskola: Alattyánban 119, Bessenyőn 167, Füzes-Abonyban 177, Gyöngyösön 31, Kenderesen, 83, Kömlőn 108, Mező-Tárkányban 194, Patán 238, Pásztón 143 és Török-Sz.-Miklóson 145 tanulóval.
     Vannak a megye területén magán-leányiskolák is, úgy Egerben a kisasszony-növelde 52 tanulóval az angol hölgyeknél, azután Gruber Józéfa és Burchard asszonyságok leányiskolái. Gyöngyösön is van vagy két ily magán iskola és alkalmasint vannak oly magán iskolák még más népesebb községekben is a megyében, csak hogy nem tudtam biztos tudomást szerezni rólok.
     Az egész megyét tekintve esik 107179 lakosra egy gymnasium, 160768¹/₂ lakosra egy elemi főiskola, 1694.₇₆ lakosra egy népiskola. Egy-egy népiskolára esik 127.₇₈ tanuló és általában minden 12.₅₈ katholikus lakóra egy iskolás gyermek jut.
     Nyilvános külön leányiskola minden 19997.₇₁ lakosra esik egy, egy-egy iskolára jut átlagosan 152 tanuló és minden 131.₆₅ lakos közt találtatik egy leányka, mely nyilvános külön leányiskolába jár.
     Hogy miképen állanak ezen viszonyok az egyes járásokban az a következő két táblázatból fog kitünni.

a) fiiskolák.

Járás	egy iskola esik lakóra	egy iskolára esik tanuló	egy tanuló esik lakosra
Tarna	1694.76	138.88	12.25
Gyöngyös	2383.57	137	19.43
Mátra	766.77	94.08	8.08
Tisza	1601.14	145.76	12.28

b) leányiskolák.

Járás	egy iskola esik lakóra	egy iskolára esik tanuló	egy tanuló esik lakosra
Tarna	16331	182.40	89.53
Gyöngyös	18273	137.33	133.07
Mátra	nincs külön nyilvános leányiskola
Tisza	18374.33	143.67	127.90

     Egerben 305.₃₃ lakóra egy papnövendék, 191.₇₀ lakóra egy jogász, 31.₄₄ lakóra egy gymnasiumi, 337.₁₄ lakosra egy képezdész, 54.₇₈ lakóra egy elemi főiskolai, 30.₁₇ lakóra egy népiskolai tanuló és 73.₅₇ lakóra egy leányka esik, mely külön leány-iskolába jár. Átlagosan esik egyegy osztályra: a gymnasiumban 77.₇₅, az elemi főiskolában 89.₂₅, a leány-főiskolában 66.₅ és egyegy népiskolára 162 tanuló.
     Gyöngyösön esik minden 3993.₂₅ lakosra egy gymnasiumi, minden 76.₄₃ lakosra egy elemi-főiskolai, minden 69.₇₈ lakosra egy népiskolai tanuló és minden 515.₂₆ lakosra egy leány-tanuló. Egy egy gymnasiumi osztályra jut. 60, egy egy osztályra az elemi főiskolában 52.₂₅ tanuló, egy egy népiskolára pedig esik 76.₃₃ gyermek.
     Szolnokról az ily számitásokra nincs megbízható adatom.
     Az előadottakból látni, miként általános számokban véve a Tarnajárásban legtöbb, a gyöngyösiben legkevesebb népiskola van. De viszonylagosan, azaz tekintettel a népszámra, a dolog másképen áll. Mert ugy tekintve a népiskolák ügyét az a Mátra-járásban áll legjobban és a gyöngyösiben legrosszabbul: mert kerekszámban véve ott már 767, itt pedig csak 2383 lakosra jut egy népiskola, a tiszai járásban pedig valamivel jobban áll mint a Tarna-járásban. A tanulók számára nézve, mely átlagosan egy-egy népiskolára jut, szinte a Mátrajárásban áll a dolog a legkedvezőbben és a tiszaiban a legmostohábban, mert kerekszámban véve ott 94, itt 155 tanuló esik minden iskolára, holott régi tapasztalás által bebizonyult igazság, hogy egy tanítóra 50-60 gyermeknél alig lehet többet bizni, ha azt akarjuk, hogy az oktatást siker koronázza s a gyermekek kellő felügyelét alatt legyenek. Még egyet kell megjegyeznem. Ha itt a "legjobb" és "legrosszabb" szavakkal éltem, e szavakat itt nem sajátlagos, hanem csak viszonylagos értelemben vettem, mert általán véve nagy optimismust árulna el, ha valaki azt akarná állítani, hogy a megyében teljesen kielégítő lábon áll a népiskolák ügye; egy részt a falusi községek szegénysége, más részt a régi időből származó szokatlansága a népnek, hogy most maga gondoskodjék olyasmiről, miről egykor a földesuraságokat és papságot látta gondoskodni, de leginkább a földmives osztálynak azon egykedvűsége és közönyössége, melylyel az iskolai s általában a nevelési ügy iránt viseltetik, gátolják e főfontosságu ügynek felvirágzását és szerencsés tenyészetét; a nőnevelésre és oktatásra nézve Eger városát kivéve, még mostohábbul áll a dolog. Tagadhatatlan egyébiránt az is, hogy még a miveltek osztályához számítható sok ember is az elemi iskolák ügyét kellőleg még fel nem fogja, a mennyiben azoknak csak alárendelt szerepet tulajdonít, holott ha azokat egyetemlegesen tekintjük azonnal kiderűl, hogy a népiskola képezi azon biztos alapot, melyen az egész közmiveltség nagyszerü épülete nyugszik. Mert nem csak hogy az elemi oktatás azokban is kiképzésüknek első alapját képezi, kik magasabb tanulmányokra törekednek, hanem az egész szellemi kincsét s azzal egyszersmind polgári és társadalmi állásának minémüségét szerzi meg azon nagy tömegnek, a falusi népnek, mely szellemi kimivelését a népiskolában szerzi és azontúl nem menvén, azzal beér, mit abban tanult. Ily szempontból tekintve a dolgot, a népiskolák felette nagy fontossága azonnal szembe ötlik. Örömmel tapasztalhatni egyébbiránt, hogy az elemi oktatás ügye valamint átalában az egész hazában, úgy nálunk, megyénkben is mindinkább lendületet nyer és meg vagyok győződve, hogy az anyagi jóllétnek s a szabadságnak hazai kormányunk alatti tovafejlődésével azon közönyösség is le fog lassankint győzetni, melylyel még sok földmivesnél az iskolai ügy iránt találkozunk. És hogy az elemi oktatás állásáról kettős megyénkben annál tisztább ismeretet szerezhessünk, a következő táblázatban állítom össze, Dr. Kautz Gyulától 1855-ben kiadott "az ausztriai birodalom statistikája" czimű munkája nyomán azon számokat, melyek az elemi tanügy mibenlétét az ausztriai-magyar birodalomnak Lajtántúli tartományaiban s Europának más államaiban előtüntetik.

Ország vagy tartomány	hány lakosra esik egy népiskola?	hány tanuló esik 100 lakosra?
Magyarországban	1051	7
Alsó Ausztriában	1120	14
Csehországban	1220	16
Dalmátországban	1800	2
Felső-Ausztriában	1270	15
Galicziában	2230	2
Karantán-Krajnában	2000	6
Morva-Sziléziában	1140	20
Partvidéken	2000	5
Steierhonban	1350	12
Tirolban	477	18
Belgiumban	720	12
Brittaniában	?	7
Francziaországban	600	11
Göröghonban	?	3
Helvécziában	400	18
Hollandiában	?	17
Német államokban	750	20
Olaszországban	?	2
Oroszbirodalomban	8000	0.63
Poroszországban	600	17
Skandináviában	1000	?
Spanyolországban	640?	5

     Hasonlítsuk most össze a népiskolaügy azon állását mely kettős megyénkben van azon országokéval, melyeket a fönebbi táblázat előtüntet. A mi először a népiskolák viszonylagos számát illeti, kiderűl a táblázatból, hogy az megyénkben áltatán véve kisebb annál, mely az egész hazát illetőleg eredményez, mig t. i. nálunk 1695 lakosra esik egy népiskola, az egész országban átlagosan már 1051 lakosra jut egy elemi tanoda. Megyénkben csak a Mátrajárás képez e tekintetben dicséretes kivételt, melyben már 767 lakosra jut egy népiskola. A táblázatban foglalt többi országokat illetőleg kiderűl, hogy alsó és felső Ausztriában, Csehországban, Morva-Sziléziában Steierhonban, Franczia-, Porosz-, Spanyol- Portugalországban, Belgiumban, a többi német államokban, Svaiczban és a skandináviai országokban a népiskolák viszonylagos száma kedvezőbb, ellenben Dalmátországban, Galicziában, a partvidéken, Olaszországban és az orosz birodalomban sokkal kedvezőtlenebb mint Hevesmegyében.
     A tanulók viszonylagos számát illetőleg az tünik ki táblázatunkból, hogy e szám megyénkben kedvezőbb mint átalán véve hazánkban, mert még nálunk 8 ¹/₂ tanuló van 100 lakos közt, az egész országban csak 6 ³/₄ tanuló találtatik 100 lakos közt. Nagyobb nálunk továbbá a tanulók viszonylagos száma mint a következő országokban: Dalmátország- és Galicziában, a partvidékén, az orosz birodalomban, Brittaniában, Spanyol-, Olasz- és Görögországban, kisebb azonban a következő országokban talált számnál: alsó és felső Ausztria-, Cseh-, Morva- Sziléz-, Steier-, Tirol-, Franczia-, Poroszországban, a többi német államokban, Belgiumban, Helvecziában és Hollandiában.
     Mit eddig kettős megyénkbeli iskolai ügyre vonatkozólag elmondottam, az mind csak a katholikus iskolákra nézve áll, melyekről hivatalos adataim vannak. A protestans és más hitfelekezetű iskolákról fájdalom! nincsenek adataim és az idő rövidsége, mely alatt e munkámat ki kelle állitanom nem engedé, hogy adatok szerzése végett megkerestem volna az illető előljárókat, annyit mondhatok és köztudomásul is van, hogy a protestans népnél a népiskolákra sok gond fordíttatik, számra és tanulókra nézve kielégitő, sőt több helyen jó lábon állnak. A zsidó iskolákról még kevesebbet tudok, Egerben van egy 4 osztályu elemi-főiskolájuk. Görög-katholikus és görög nem egyesült vallásu lakos sokkal kevesebb van a megyében, hogysem iskolákat tarthatna.
     A protestánsokat illetőleg azon szempontból indulván ki, hogy ott hol templomuk van,bizonyosan iskolát is birnak, a következő községeket jegyeztem ki az egri érsekmegyei 1868-dik évi névtárból, hol bizonyosan protestans iskolák léteznek.
     A református hitfelekezetűek számára: Átányon, Déva Ványán, Fegyverneken, Gyöngyösön, Hevesen, Kenderesen, Makláron, Mező Túron, Nagy-Révén, Poroszlón, Roffon, Szent Imrén, Tisza Abádon, T. Burán, T. Derzsen, T. Földváron, T. Füreden, T. Igaron, T. Inokán, T. Kürthön, T. Püspökiben, T. Sasson, T. Szőllősön, T. Ughon, T. Várkonyban, Török sz. Miklóson és Vezsenyben tehát 27 községben.
     Az evangelikusoknak Hevesmegye területén egyetlen helyen van templomuk, még pedig a tiszai járásban Tisza Földváron, hol alkalmasint iskolát is tartanak.
     A zsidók Hevesmegye következő helyein birnak synagógákkal: Déva-Ványán, Egerben, Fegyverneken, Gyöngyösön, Hevesen, Kenderesen, Pásztón, Tisza Füreden, T. Igaron, T. Püspökiben, Török sz. Miklóson és Verpeléthen, de hogy tartanak-e minden synagoga mellett iskolát is fel, nem tudom.