Fülszöveg:

Körmendi Lajos (1946, Karcag) eddig megjelent könyvei: Barbaricum (versek, 1981), Boldog emberek (szociográfiák, 1985), Művész Pista huszonegye (kisregények, 1987), A gyökeres állat (versek, 1992), Vad játékok (novellák, 1994), Édesem, ma oly fanyar vagyok (versek, 1994), Telefax a Megváltónak, avagy IV. Louis Bejgliumban (kisregény, 1995), A víz és a földek dalai (műfordítások, 1996), Magánkrónikák (novellák, 1996), A puszta fiai (műfordítások, 1996), Kurgán (versek, 1997), Öt perc az élet (szociográfiák, 1997), Az én Karcagom, avagy Bod László festőművész világjárásai és hazatalálásai (riportkönyv, 1999) Dátumversek (versek, 1999), Robinson az árokparton (riportok, 1999), Ötemiszuli Szalamat (pályakép, 2000), A képek árnyéka, avagy T. S. festőnyűvész, aga, bég, bej, pasa, alkoholtábori hangadó és képmutogató mester tsudálatos világához egy-egy tsámpás lábjegyzet (versek, 2001), Régi kútba nézek (válogatott versek, 2001).

Díjak: Kölcsey-díj (1994), Darvas József-díj (1995), József Attila-díj (1995), Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1996).

Ez a könyv a Nagykunság fővárosának, Karcagnak és egyáltalán a nagykunok népének kultúrtörténetét, írástudóinak panteonját foglalja magába. Körmendi Lajos a beavatottak és felfedezők mesélőkedvével, meggyőzőerejével, az írásaira mindig is jellemző finom humorral vetette papírra szülőföldje „párhuzamos életrajzát”.