[ Vissza ] [ Tovább ] [ Adattár ] [ Tartalomjegyzék ]  

 

 

KUNHEGYES

Alexovits Béla üveges és képkeretező m. * 1909. Kunhegyes. 1926-ban szabadult fel atyjánál, segéd volt 1931-ig, azóta önálló. Ipartest. tagja.

Bakó Antal ny. cs. th. * 1886. Abádszalók. 1910-ben került a cs.-hez. Szolgált Ráckevén, Tahitótfalun, Leányfalun, Gombán, Vaslábon, Gyergyószentmiklóson, Gyimesen, Szajolban, Kisujszálláson, Kunszentmártonban és Szolnokon, ahol 1926-ban nyugdíjazták. Azóta 2 1/2 évig Kunszentmártonban rendőrbiztos volt, 1927 óta Kunhegyesen a vill. műveknél raktárnok. Mozg. eml. érem és szolg. kereszt tulajd. - Felesége: Kozák Veronika, gyermekei: Antal, Ilona és Veronika.

Balogh Dániel ny. ref. el. isk. tanító, * 1854. Debrecen. Oklevelét 1873-ban Debrecenben szerezte. 1873-tól 1919-ig tanított Kunhegyesen, 46 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Presbiter, Ipartest. jző és közs. közgyám volt. - Leánya: Eszter.

Bárány Mihály ny. ref. el. isk. tanító özvegye Varga Mária. Férje * 1870. Oklevelét Debrecenben szerezte. Tanított Tiszaszentimrén és Kunhegyesen, az iparisk. igazgatója volt. † 1922-ben. Az egyházmegye tanügyi biz. tagja volt.

Báthori János ny. cs. alhdgy * 1878. Dicsőszentmárton. A katonaságtól közvetlenül lépett át a csendőrséghez, az ország különböző állomáshelyein szolgált, harcolt az orosz és román fronton, a székely hadosztályhoz került, onnan menekült, Piliscsabán internálták, Kunhegyesen érte 1930-ban az alhdgyi kinevezés, 1934-ben vonult nyugalomba. Koronás ez. és vas érd. ker., vörös kereszt ezüst díszérem, szolg. kereszt, jub. érd. kereszt, mozg. és háb. emlékérem tulajd. - Felesége: Kovács Katalin.

Bay Ferenc ny. cs. th. * 1881. Szelőce. A katonaságtól lépett közvetlenül a csendőrséghez. Szolgált Pozsonyban, Rózsahegyen, Liptószentmiklóson, Léván, Nagyváradon, Námesztón, Alsókubinban, Tordán, Désen, Jászberényben s Kunhegyesen mint h. őrsparancsnok. 1921-ben vonult nyugalomba. - Felesége: Szabó Róza, gyermekei: Ilonka, (Szabó Istvánné), István és Ferenc.

Biró Lajos rőfös- és divatáru keresk. * 1876. Munkács. Tanult Szolnokon és Bpesten, 1900 óta önálló. Az Izr. hitközség s a Keresk. egy. elnöke volt, a Szentegylet vál. tagja. - Felesége: Klein Irma, gyermekei: Miklós (tisztv.), László (ü. v. atyjánál), György és Erzsébet.

Bojtor Sámuel asztalos m. temetk. vállalkozó * 1881. Püspökladány. 1899-ben szabadult fel, segéd volt Bpesten, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Orosházán, Csongrádon, Nagyváradon, Kolozsváron és Brassóban. 1912 óta önálló. - A 3. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton. 1915-ben foglyul esett, 1921-ben került haza. A műhelyt 1931 óta fia Lajos vezeti. Ipartest. tag.

Borbély Gábor darálómalom tulajd. * 1872. Kunhegyes. 1889-ben szabadult fel. Mezőtúron segéd volt, 1900 óta önálló. - Az 51. tüz. e. kötelékében harcolt az orosz, román, olasz fronton. Bronz vit., jub. eml. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Varga Erzsébet, fia: Gábor.

Boros Ilona közs. óvónő * Karcag. Oklevelét 1923-ban Bpesten szerezte, azóta működik helyben. A Stefánia és a Szeretet szöv. tagja.

Bottlik Mihályné, Érsek Rozália özv., földbirtokos. Férje közs. képv. test. tag volt, résztvett a világháborúban, olasz fogságba esett. II. o. ez. vit. érem tulajd. volt, † 1931-ben. Az özv. 44 holdon gazdálkodik. Fiai: András és Mihály.

Danisovszky Gábor bércséplő * 1906. Érszalacs. A gépész-lakatos ipart tanulta, felszabadult 1920-ban. 1932-ig segéd volt. Azóta 2 garnitúrával bércséplő. - Felesége: Szentpéteri Ilona, fia: Gábor.

Dottler Sándor fűszer- és vegyeskeresk. * 1896. Bukarest. 1913-ban szabadult fel, 1933 óta önálló. - A 62. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, olasz, francia fronton. I. és II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Lakatos Anna, leánya: Vera.

Erdős Antal vendéglős * 1878. Kunhegyes. A Máv-nál szolgált 1904-től, 1923-ban mint s. tiszt nyugalomba vonult. Derzstomajban, majd a helyi ipartestületben kocsmai kimérő, 1929 óta a vasút melletti vendéglő bérlője. Ipartest., Tigris kör, a NEP tagja. - Felesége: Szilágyi Eszter, mostoha gyermekei: Buzás Imre (keresk.), Buzás Lajos (borbély).

Erzsébet hengermalom, 1908-ban alapította Tar Miklós gazdálkodó, gőzmalom volt, jelenlegi tulajdonosa, Király Jenő alakíttatta át 1929-ben motormalommá. 90 lóerős szívógázmotorral van felszerelve, őrlőképessége 2 1/2 vaggon, 10-12 embert foglalkoztat.

Fadgyas Ferenc fazekas m. * 1900. Mezőtúr. Tanult Abádszalókon, Tiszaburán, 1928 óta önálló. - A 29. vadász e. kötelékében harcolt az olasz fronton. - Felesége: Kundor Mária.

Faragó András ny. cs. th. * 1878. Oroszlános. A katonaságtól lépett a csendőrséghez. Szegeden végezte az altiszti iskolát, 1903-ban lett őrsparancsnok, a háború alatt határszéli harctéri szolgálatot teljesített. 1920-ban vonult nyugalomba. II. o. ez. vit., mozg., szolg. érem, K. cs. k. tulajd. 1913-ban dicsérő okiratot kapott. - Felesége: Balogh Mária, nevelt leánya: Matild.

Fehér Mihályné Elek Zsuzsanna özv., földbirtokos * Kunhegyes. Férje a debreceni gazd. iskolát végezte, közs. képv. test. vir. tag volt. † 1927-ben, azóta az özvegy vezeti a 310 holdas gazdaságot. - Gyermekei: Mihály, András, Pál és Zsuzsanna.

Fehér Pál ny. tb. főszolgabíró * 1885. Kunhegyes. A jogot Sárospatakon végezte. A megye szolgálatába 1910-ben lépett Szolnokon, tb. főszolgabíró volt Törökszentmiklóson és Kunhegyesen. 1926-ban vonult nyugalomba, azóta gazdálkodással foglalkozik. A várm. thb., a közs. képv. test. tagja, a kaszinó volt elnöke. - Felesége: Elek Mária, leánya: Katalin.

Friedrich Endre géplakatos m. * 1883. Kunhegyes. Ipariskolát és több szaktanfolyamot végzett. 1908 óta önálló. Üzemét 3 HP motor hajtja, autó, motor és gépjavítással foglalkozik. - A 68. gy. e. kötelékében mint szakaszparancsnok harcolt a szerb fronton, megsebesülése után leszerelt. 1929 óta az Ipartest. elnöke, várm. thb. tag, volt közs. képv. test. tag is. - Felesége: Némethy Róza, nevelt leánya: Erzsébet.

"Gerő József-féle motormalom". 1850-ben létesült mint szárazmalom, 1912-ben 60 lóerős motormalommá alakította át új tulajdonosa, Gerő József, teljesítő képessége 100 mm. 8 alkalmazottat foglalkoztat, vezetője Gerő Sándor.

Gerő Sándor malom ü. v. * 1900. Kunmadaras. Iglón tett érettségit, 1920 óta atyja Gerő József motormalmát vezeti. - Felesége: Schwarz Mária, gyermekei: István és György.

Győri Jenő ny. cs. th. * 1887. Pécs. Nyerges ipart tanult, a katonaságtól lépett át 1908-ban a csendőrséghez. Szolgált Kunmadarason, Mezőtúron, Kenderesen és Kunhegyesen; 1923 óta tiszth., 1926-tól őrsparancsnok, 1930-ban vonult nyugalomba. Mint tábori cs. az orosz és olasz fronton harcolt, 3-szor megsebesült. Koronás ezüst érem, koronás vas érdemkereszt, seb. érem, vöröskereszt bronz díszérem, 1912-12 mozg. érem, 20 éves szolg. kereszt, háb. érdem kereszt, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Németi Eszter.

Héber József textiláru keresk. * 1871. Abádszalók. Miskolcon szabadult fel, 8 évig ott, majd Veszprémben, Kolozsvárott és Bpesten volt segéd, 1899 óta önálló. - A világháború alatt a 68. gy. e. kötelékében szolgált. - Az Izr. hitközségnek évekig volt alelnöke, a Szentegylet előljárója. Felesége: Schwartz Klára, leánya: Regina.

Kádár Gusztáv kéményseprő m. * 1864. Vásárosnamény. 1881-ben szabadult fel, segéd volt 1889-ig, Mezőtúron és Túrkevén ü. v. 1916-tól u. itt, 1924 óta pedig Kunhegyesen önálló mester. Az Ipartest. és Kisbirt. kaszinó tagja. - Felesége: Novothny Erzsébet.

Kalmár Sándorné Kun Szabó Julianna közs. szülésznő * 1889. Borossebes. Oklevelét 1914-ben Szegeden szerezte. Magánszülésznő volt Aradon 1 évig, Bpesten a Bakács-téri klinikán 13 1/2 évig. 1931 óta Kunhegyesen közs. szülésznő.

Katona Mihály szikvízgyáros * 1889. Kiskunfélegyháza. Cipészipart tanult, 1906-ban szabadult fel. - A világháború alatt a 38. gy. e. kötelékében harcolt a szerb és orosz fronton. 1915-ben foglyul esett, 1921-ben került haza. 1925-ben alapította szikvízgyárát. - Felesége: Soós Julianna, gyermekei: Julianna, Irén és Mihály

Király Jenő malomtulajd. * 1890. Szárazberek. Felsőkeresk. érettségit tett Szatmárnémetiben, 1920 óta tulajdonosa az Erzsébet hengermalomnak. - Felesége: Vékony Julianna, gyermekei: Erzsébet, Ilona, György.

Kiss Gyuláné közs. szülésznő * 1872. Kunhegyes. Oklevelét 1893-ban Nagyváradon szerezte. 1893-tól magán, 1895 óta közs. szülésznő.

Kolosy Lajos dr. ny. tszéki biró * 1887. Kunhegyes. A jogakadémiát Egerben végezte, ügyvédi vizsgát Bpesten tett 1913-ban. Működését a bpesti polg. tszéknél kezdte. A kunok történetének kutatásával foglalkozik, megjelent "Kunhegyes története" és "Nagykunsági brigadéros" c. műve. Előbbi munkájáért az Orsz. falu szöv. kitüntetésben részesítette. Megjelent "Nádor a magyar alkotmány terén" című közjogi munkája is.

Kóti János ny. máv altiszt * 1888. Karcag. 1908-ban lépett a Máv szolgálatába, 1916-ban nevezték ki altisztté, 1922-ben vonult nyugalomba. 6 hold földjén gazdálkodik. - Felesége: Vágott Julianna.

Kun Elekné, Folkusházy Rózsa özv., gyermekmenház vezető * 1883. Makó. Oklevelét 1921-ben Bpesten szerezte, azóta vezeti a helyi menházat. Férje ref. el. isk. tanító volt † 1914-ben. Stefánia egy. s a Női szeretet szöv. tagja. Gyermekei: Elek (tanító), Ilona (tanító).

Kunhegyesi Keresk. Egyesülés 1927-ben alakult, megalapítója, első s jelenlegi elnöke Luxemberg József. Saját székházában működik, tagja nemcsak kereskedő, hanem bárki lehet, aki az alapszabályoknak megfelel. Alelnök: Spitzer László, titkár: dr. Kemény, pénztáros: Dicker Sámuel, jző: Klein Pál.

Kunhegyesi Luxenberg gőzmalom, 1876-ban alapították a Neufeld testvérek, 1917 óta Luxenberg József tulajdona. Felszerelése 5 henger, 2 darakő, 1 korpa kiörlő kő és 1 kása kő, örlőképessége 2000 mm. 10-11 embert foglalkoztat.

Lantay Ferenc ny. ref. el. isk. tanító özvegye, Varga Klára. Férje * 1864. Cegléd. Oklevelét 1884-ben Nagykőrösön szerezte. Tanított Jászkiséren és Kunhegyesen. 40 évi szolg. után 1924-ben vonult nyugalomba. † 1925-ben. Az Önk. tűzoltó egy. parancsnoka, a Segélyző egy. megalapítója és könyvelője volt, a gazd. iskolát is vezette. - Leánya: Klára.

Löwy Miksa rőfös- és divatáru keresk. * 1895. Kisújszállás. Segéd volt Bpesten, 1920-ban társas alapon nyitotta üzletét, 1926 óta egyéni cég. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, fogságba jutott. Temetkezési vállalata is van. A Keresk. egy. vál. tagja, az Izr. hitközs. pénztárosa. - Felesége: Blau Erzsébet.

Lukács Imréné, Kovács Julianna közs. szülésznő * 1890. Kunhegyes. Oklevelét 1919-ben Nagyváradon szerezte, 1919-től magán, 1922 óta közs. szülésznő. Gyermekei: János és Imre.

Luxenberg József gőzmalom tulajd. * 1871. Kunhegyes. Atyja gazdaságában tanult, 1900-tól Tiszabőn saját gazdaságát vezette s egyben a tiszaroffi s a kunhegyesi gőzmalom társtulajdonosa volt, 1922 óta utóbbinak egyedüli tulajd. A Kunhegyesi keresk. egyesülés alapító elnöke. - Felesége: Goldmann Julianna, gyermekei: Ilonka (Deutsch Gáborné), Margit (dr. Szász Imréné), Miklós és István.

Masáth János hentes- és mészáros m. * 1891. Kunhegyes. Segéd volt 1911-ig, 1920 óta önálló. A háború alatt mint tengerész a Prince Eugen, Viribus Unitis és Rudolf hajókon teljesített szolgálatot. Bronz vit., mozg. érem, szolg. vaskereszt koronával, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Fülep Gizella, gyermekei: Ilona és Anna. Közs. képv. test. tag.

Nádasdi Imre ny. cs. főtörzsőrm. * 1887. Mezőtúr. Katonai szolgálatból a csendőrség kötelékébe lépett át. Szolgált Nándorhegyen, Bpesten, Ruszkabányán, Szegeden, Jánoshalmán, Garán és Kunhegyesen. 1934-ben vonult nyugalomba. Mozg., szolg. és háb. eml. érem tulajd. - Felesége: Poharanczki Erzsébet.

Pádár Albert ny. cs. törzsőrm, * 1889. Tiszaderzs. 3 évi kat. szolg. után közvetlenül a csendőrséghez lépett át. Utolsó szolgálati helyén Ózdon vonult 1925-ben nyugalomba. Szolg. és mozg. érem tulajd. Gyermekei: Irén, Jolán, Mária, Albert és László.

Reiner Aladár textilárú keresk. * 1893. Kunhegyes. Középisk. végzett Kisújszálláson, szaktudását Bpesten és Bécsben szerezte. 1920 óta önálló. - A 68. gy. e.-ben szolgált 1915-1918-ig. Az Izr hitközség és Keresk. egy. tagja. - Felesége: Herz Róza, leánya: Terike.

Rk. egyház. Plebániája és anyakönyve 1820 óta van. Temploma a Sztháromság tiszteletének van szentelve. Hívők száma (a filiákkal): 2692.

Selyem Géza ujságbizományos * 1874. Kunhegyes. Cipészipart tanult, 1891-ben szabadult fel, 4 évig volt segéd, 30 évig önálló. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, megsebesült s minf 25%-os rokkant szerelt le. A seb. érem tulajd. 1925-ben visszaadta iparigazolványát, azóta ujságbizományos. - Felésége: Bota Juliánna, fiai: Andor és István, mindkettő hölgyfodrász m.

Spitzer László gabonakeresk. * 1893. Kunhegyes. Keresk. érettségit tett Debrecenben, három évig tisztviselő volt Bpesten, 1913 óta önálló. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az olasz fronton. - Az Izr. hitközs. s a Keresk. egyl. alelnöke. - Felesége: Győző Lili.

Stefancsik József ny. máv műsz. s. tiszt * 1873. Sátoraljaújhely. A nyomdászipart tanulta, Sátoraljaújhelyen szedő volt. A Máv szolgálatába 1898-ban lépett, utolsó állomáshelye Miskolc volt, itt vonult nyugdíjba 1933-ban. - Gyermekei: Gizella és József.

Uliczki János ny. cs. törzsőrm. * 1885. Kenderes. A katonaságtól 1909-ben lépett át a csendörséghez. Szolgált Galgán, Zomborban, Kenderesen, Tiszaroffon és Kunhegyesen; 1926 óta van nyugalomban. 1912/13 mozg., 20 évi szolg., jub. emlékérem tulajd. - Felesége: Szabó Erzsébet.

Vadon Lajos ifj., darálómalom tulajd. * 1895. Kunhegyes. A malomipart a helyi Erzsébet malomban tanulta ki. 1924-ben alapította malmát, mely 30 lóerős, 100 mm. őrlési teljesítménnyel. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az olasz fronton. Több olvasókör tagja. - Felesége: Nász Margit, leányai: Margit és Magdolna.

Varga Ferenc gazdálkodó özvegye, Komáry Erzsébet. Férje * 1883. Kunhegyes. 1909-ben lett önálló gazda; várm. thb. és közs. képv. test. tag volt, † 1919-ben, azóta az özv. vezeti a gazdaságot. Gyermekei: Erzsébet (Bottlik Mihályné), Eszter és Mária.

Varga István, ilosvai, nyug. főszolgabíró özvegye Takátsy Ida. Férje * 1871. Kunhegyes. Már 19 éves korában önálló gazdaságot vezetett. 25 éves korában Kunhegyes polgármestere lett, Kenderesen szolgabíró, Jászberényben tb. főszolgabíró volt. 1921-ben vonult nyugalomba, † 1926-ban. - Fia: István (festőművész).

Zábrák János ref. el. isk. tanító * 1873. Pápa. Oklevelét 1894-ben Nagykörösön szerezte. Decsen, Magyarittebén tanított, 1898-tól Kunhegyesen a közs., 1904 óta a ref. el. isk. tanítója. - Felesége: Cziriák Erzsébet.