Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár

II. MEZŐ-TÚRI JÁRÁS.
Áll 2 mezőváros, 9 falu s 18 pusztából; összes területe 8.7 [négyszög] mértföld.

táblázat

Járási főhely.
Mező-Túr
I. Mező-Túr város, régiségét alaposan Gyurikovics

onnan következteti: mivel annak mint falunak már a nagyváradi káptalannak 1214-dik évtől 1235-ik évig divatozott tüzes vasi itélet felett vezetett jegyzőkönyvében

világos nyomai találtatnak, hol is a 190 és 250-dik §§-ban több másokon kivül némelly Túri emberek is, nevezetesen Voka, Keren, Bensa "de vila Tura" mint megitéltettek emlitetnek. - 1411-ki julius 12- kén Zsigmond király Belgrád helyett ráczországi és albáni fejedelem Wukovics Györgynek, Vuk vagyis Volfgang fiának, Brank unokájának, Helena hitvesének, s István, György, Lázár fiainak "Túr és Tisza-Varsány" mezővárosokat a Tisza partján lévő több várak-, mezővárosok- s falukkal együtt cserébe adta;

de 1412-ki september 7-kén a nevezett György fejedelem magára vállalván neje s 3 fiának terheit, rokonának, bosnyák fejedelem veronai Brini Pálnak, vallotta be a budai káptalan előtt.

- Corvin Mátyás király 1461-ki april 21-én kelt okiratával

Diód várát Erdélyben, Világosvárt, Túrnak alsó részét és Varsányt, magtalanul elhtitle horogszegi Szilágyi Mihály özvegyének Báthory Margitnak - miután ez a férje által birt valamennyi vár-, város- s falukat Mátyás királynak vérség szerinti örökösödési jognál fogva visszaeresztette - 7 ezer arany forintban, mint házassági jutalom, menyegzői ajándék s özvegyi járandóság fejében, lekötötte s ezálogositotta - a város felső részét pedig a Kállay családnak adományozta. - És midőn 1552-ben a szolnoki vár, s ezzel csakhamar egész külső Szolnok Vármegye, a török birtokába esett, Szolnok egy török kerület "Sángiác"-ság székhelyévé lőn: azon helyek között, mellyek e szolnoki sángiác-ság területében helyeztettek, számláltatott Túr városa is Békés tartományában. A törököktől szenvedett veszedelmeknek eme korszakából mutatjuk fel Muráth török pasa; s egri vár kormányzónak 1630-dik év majus 5-én a túri lakosokhoz magyar nyelven intézett következő szövegü védlevelét:

     "Mi MURATH Bassa Isten engedelméből az hatalmas Győzhetetlen Török Császárunknak, az Dunán innen lévő Végh Várainak, Tartományainak Gondviselője és Eger Várnak helytartója. - A Felséges Isten legyen őrzőtők! Ti Túri Tanácsos Birák, és Esküt Emberek és megh őszültek az Győzhetetlen Császár Igaz Jobbadgyi, Isten akarattyábul néktek azt hagyom és parancsolom, az melly Országokat - Isten az Győzhetetlen Török Császárnak engedett, azokbol az Országokbol, Várasokbol és Falukbol, az mellyek az Győzhetetlen Császár hatalma alá folyamottatok, tekintvén a ti hűségteket, Hatalmas és Győzhetetlen Császárunk is az nagy hatalmu Istenre megh Eskűt, hogy azoknak az Országoknak, Városoknak és Faluknak három Esztendeig való adoját szolgalattyát és Désmaját ellengedte; - Igy hasonlóképpen tinektek Túr varossának Lakosinak ezen Jó akarattyát az Hatalmas Győzhetetlen Szultán Szolimán veletek közli; Sőt annak felette minden Város és Falusi Biráknak hagyom és Parancsolom az Győzhetetlen Török Császár parancsolattyábol, hogy minden Helyekben, Városokban és Falukban az Szegény-Jobbadságh valamennyi Járo marha nélkül szükölködik, mindenikk ket ket ökröt, és vetni való búzát ára nélkül hozzám be küldgyetek, és az hatalmas - Győzhetetlen Szultán Szolimán Császár Parancsolattya Hiti es Fogadása szerint; mindeniknek igazán kiadgyuk; Annakokáért minden Helyekből egy egy őregh Tanácsbeli Ember - Jőjjön ide Nándor - Fejér Várban. És it lészen akkor, mind az Hatalmas Fényes Vezér- s több Császár Tanácsos-Uraival edgyütt, hanem tiis minden Helyekből Sz.-György Havának 12 napján it legyetek, és a regi Szultán Szulimán kiadot Fermánnnat veletek edgyütt ell hozzátok; hogy ha penig még is az Győzhetetlen Császár ellen Hodolatlanságtokat fentartyátok, Ha Isten enged az Győzhetetlen Császár büntetéset méltán fejetekre várhattyatok.- Irtuk Nándor Féjer Váron 1691. Esztendőben 19. napján Bőitelő Havának. - A Győszhetetlen Császár Fő Szérdás Passaia CSEMENCSES AHMET Passa."
     1753-dik évben némely nyugtalan parasztsorsu lakosok Mező-Túr és H. M. Vásárhely városokban lázadást inditottak, de ez idejekorán elnyomatván, az elfogott főczinkosok Budára vitettek, hol gr. Batthyány Imre hétszemélyes táblai bird mint Mária Therézia királyné által különösen kirendelt biróság elnöksége alatt akként itéltettek el: hogy 1754-ben Bujdosó Györgynek a budavári Szentgyörgy téren, Főrö Pálnak Mező-Túron és Pethő Ferencznek H. M. Vásárhelyen feje vétetett; - hatan továbbá hathat évi fogságra a péterváradi erőségbe, - egy 3, egy 2, s három egyegy évi törnlöczre békóban az eszéki várba zárattak; Túr és H. M. Vásárhely városi községek pedig katonai laktanyák épitésére kényszeritettek.
     A városnak - fentebb előadottaink szerint - Corvin Mátyás király által a Kállay család részére 1641-ben adományozott felső része magát 1847-ben örökre megváltotta; miután már előbb 1845-ben a város alsó részének gr. Erdődy György által birt felerésze magát szinte örökös szerződés mellett megváltotta volt; - ellenben ugyanezen alsó városnak másik felerésze a kir. kincstárt uralván, ennek egész a legujabb időkig 6000 pftot fizetett évenkint.
     Fekszik a várost félkörben keritő Berettyó viz partján, nagy rónaságon, Szolnokhoz keletre 5, Török-Szent-Miklóshoz 3 1/4 Pesthez 16 mértföldre.
     Határ-területe: hatósági felmutatás szerint összesen az alsó s felső városnak 71966 hold; s a hozzá tartozó pusztáknak, jelesen: a) nagy és kis Poó 10375 hold. (Okolicsányi György és Gusztáv, özv. Tasy Ádámné s Tóth István, Mészáros Lajos, Péter Károly, Nagy Ambrus, Recsky Borbála, és Szathmáry Király József, Dobse Rozálné, Puky István, Friedvalszky Imre, Fáy Sámuel, Veres Márton, István, Varga Józsefné, Huszt Andrásné, Sana Pál, Deme Sámuelné birják,) - b) Túr pásztó 3237 h. (b. Orczy, Józsefné gr. Pejacsevich Francziska;) - c) Bánrév 2159 h. (Puky Simon, Szemere Pál, gr. Ráday László, Szemere Ábrahám, Tatay család, gr. Teleky László örökösei, gr. Teleky Józsefné, s Szepesy család.) - d) Gabonás 2159 hold. (Juhász Antal, Polgár Jóset; Fridrik Antal, Szarka Lajos, Pintér Sám. Szarka Kár. és Istv. s Csanády család birják.)

- Az adósorozati adatok következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
		Térmérték		átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		29472	1200	5	19	156707	35
Rét s kert		9211	484	2	31	23189	17
Szöllö		908	1139	4	27	3059	8
Legelő		32918	440	1	54	62445	45
Erdő		-	-	-	-	-	-
Nádas		-	-	-	-	-	-
Egészb.	termény erő	72511	63	3	23	245401	45
Egészb.	terméketlen	3477	994	3	23	245401	45
összesen		75988	1057

     Földe hires buzát s kevés mivelés mellett is minden gabonanemet gazdagon termő fekete aczélos, homok nélkül; legelője sokhelyütt vadszikes, melly a Berettyó és Körös kiáradásainak van kitéve, annyira: hogy nem egyszer Túrról Szarvasra csak csolnakon juthatni. - 1851/2-ben 19 gazda 56869 [négyszög] ölnyi téren termesztett dohányt.
     Folyóvize a már emlitett Berettyón kivül a Körös, melly mindkettő a város közelébeni Türtői dombnál egymással összeszakad; - s a Tiszának Kis és Nagy Szeg nevü ága is mossa a határt.
     Népessége 1811-ik évben r. kath. 602, g. n. e. 32, ref. 10500, összesen 11134; - 1820-ba összesen 13947; - az 1827-ki orsz. összeirás szerint 777 r. kath. 23 g. n. e. 14936 prot. = 15736 lélek. 1837-be (r. kath. 892, ev. 26, ref. 14856, g. n. e. 20, zsidó 17.) = 15811; - 1850/1-ben családfő 3866, lélekszám 15886; ebből férfi 7878, nő 8008. = 15886.
     Magyar 15438, czigány 100, zsidó 348 = 15886.
     R. kath. 1204, g. n. e. 18, ev. 48, helv. 14268, zsidó 348 = 15886.
     Nőtelen 4371, hajadon 4022, nős 3346, férjes 3365, özv. fi 163, özv. nő 619. = 15886.
     Távol van 194, a községben tartózkodik idegen 298.
     Iparüzők: csizmadia 84, kerékgyártó 8; kereskedő 12, fazekas 52, köpönyszabó, ruhaszabó s szücs 61, kovács 20, cserző 21.
     Marhatenyésztése: 282 egy-, 256 két-, 42 három éves csikó; 51 csődör, 1421 kancza, összesen 3687 ló; 22 öszvér és szamár, 1138 ökör s bika, 1616 tehén, 19798 juh.
     Ház 1827-ben 2144; 1850/1-ben 2267; ebből urasági 42, telkes 755, ker. zsellér 1385, zsidó zs. 12, lelkész s tanitó lak 7, községház 8 egy telken két ház 41,
     Telek 600, ebből 5 telkes 1, 4 2/4 telkes 1, 3 3/4 telkes 4, 3 2/4 telkes 2, 3 telkes 6, 2 3/4 telkes 4, 2 1/2 telkes 13, 2 1/4 telkes 10, 2 telkes 20, 1 3/4 telkes 12, 1 1/2 telkes 25, 1 telkes 97, 3/4 telkes 121, 1/2 telkes 247, 1/4 telkes 299.
     Adóügy: 1849-50-dik évbeni adó illetéke felöl l. a 345 lapon. - 1851/2-dik évbeni illetéke: személyes és földadó 27385 ft. 31 kr., házadó 1143 ft. 30 kr., községi adó 4507 ft 50 kr.; összesen 33036 ft. 51 kr. - Ebből lerovott 10768 ft. 44 1/4 krt. - 1851/2 hátra maradt 22268 ft. 6 3/4 kr.
     Községi pénztár: A) Bevétel: - B) Kiadás: 3904 ft. Községi elöljáróságra 2000 ft.
     Fogyasztási adója 1851 ben 180 ft; - 1852-ben 400 ft.
     Az állami nagy költsönhöz 400000 pftot irt alá.
     Egyházügy: A boldog. Szüz menybemenetelét tisztelő anyaegyháza 1770-be nyert anya községet, anyakönyvei 1771-től, a lelkész a váczi püspök szabad adományzása alatt áll.
     Fiókhelye: Poó puszta 1 orára.
     A helvét vallásuaknak a Tiszán tuli egyház kerület kormánya alatt anyaegyházuk van, mellynek fiókhelye ugyan csak Póo puszta.
     A görög n. egyesültek az aradi püspök lelki kormánya alatt a Karczagi anyaegyházhoz - ettől 3 órányira - tartoznak.
     A zsidóknak is van zsinagójuk.
     Tanoda állapot: 2 vallás felekezet VIII. osztályú tanodájában 8 tanitó alatt 67 fi, 61 leány, összesen 128 tanuló.
     Árvaügy: 77 atyától 107 árvának vagyon értéke 35816 ft. 52 kr.
     Tüzoltó eszközök: 3 vizi puska, 10 bőrveder, s 3 csáklya. - Csendőr 4 lovas.