XII. Foglalkozás, ipar és kereskedés.
     A gazdák kitünő szorgalommal mivelik földjeiket; mezei gazdaságukat, azonban a hold és állatkör csillagaitól mindent feltételező előitélet nyommasztja; - a földmivelő ragaszkodik a száz esztendős kalendáriom jóslataihoz; üszögös Péter és a kántor-bőtök neki fontos napok, mert millyen az nap az időjárás, ép ollyan marad az négy hétig stb. A babonáskodás illy neme a nap válogatás is;- némelly munkákat csak bizonyos napon kezdik, bár mi nem kedvezők legyenek is a körülmények. - Az aratást többnyire a tótok és palóczok, - hajdan a vármegyei közgyülés által meghatározott részért szokták végezni; sok helyütt a nyomtatást is; - aratás végével ének szóval hoznak az aratók tiszta buzából kötött pipacs, buza, s több mezei virágokkal ékitett koszorút a gazdának, az viszont étellel, borral s zenével fogadja őket; - a barmokra, különösen az iga-vonókra nagy gondot forditanak, kedvők telik sokaknak, ha a szarvadzó kötélnek végére, fehér lószőr bojtot köthetnek; s ha a járomnak veres bél deszkája van, büszkén pattantja a bokrétával ékitett karimás kalapot viselő béres sokszor 3 párjával befogott 6 ökre felett túl terülő hatalmas ostorát. - Mesterember elegendő számmal, kivált a gyér szükséglethez, miután a vasuti közlekedésnél fogva minden értékesebb iparmű a fővárosokban vásároltatik. Jobbak közzé tartoznak a Szolnok, Mező Túr, Török Szent-Miklós és Tisza-Füreden lévők. Jelességükért felemlitjük a Mezű-Túri fazekasokat, a Tisza-Füredi nyeregjártókat, kik közöl a porosz király 1819-ben két nyereggyártó legényt vitetett országába. - Szolnokon 1851-ben állittatott fel Ullmann és Schulhofnak egy jó készületü repcze olajgyára, melly ló erő által hetenkint mintegy 100 mázsa olajat ad; s ugyan csak Szolnokon a délkeleti cs. kir, állodalmi vasútnak a mozgonyok szivattyúzásához van egy 1 1/2 ló erejü, s a gloggniczi gyárban 1849-ben 1600 ftért készitett gözgépe, évenkinti 40 fti javitási kiadás mellett 53° kemény s 7° puha tüzi fát fogyaszt; - igy Tisza-Abádon b. Orczy Lászlónak pálinkafőzéshez Bécsben Dolaniski Ferdinánd által 1839-ben 14000 ftért készitett 4 ló erejü gözkatlana müködik. - Malmai közöl megemlitendő az Abádi négy köre, vízhúzó géppel; és a Várkonyi fürészmalom. - Egyébiránt
     A mi a bel-kereskedést illeti; Szolnok megye lakosai leginkább állatokkal s nyers terményekkel űznek kereskedést, mellyet a Szolnok-Pest-Bécsi vasút, - a Tiszán pedig Tokaj fele a gözhajózás segit elő; - ugyan csak a Tiszán Marmarosból sok só, a Körösön pedig tüzi- és épület fa, s deszka szállittatik nagy mennyiségben.
     A kereskedést s iparüzők számát illetőleg a Budapest kerületi iparkamarának 1852-dik évi jelentése következő számadatokat nyújt:
     Kereskedők: vasárus 1, különfélékkel kereskedő 19, szatócs 4, termény árús 2, rőfös kereskedő 4, öszesen 30.
     Iparüző mesterek: serföző 1, csizmadia 264, festő 2, kádár 7, halász 13, üveges: 3, arany- s ezüstmives 2, kalapos 14, szücs 99; köpönyszabó 22, varga 1, kömives 6, molnár 79, szijgyártó 1, timár 39, cserző 14, kötélverő 3, szappanos 1, lakatos 10, kovács 93, szabó 129, csipész 4, asztalos 21, kocsigyártó 49, takács 34, irhász 2, összesen 913.