|| TARTALOM || VISSZA || TOVÁBB ||

Palugyay Imre: Jász-Kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása


V. KIS-KÚN-HALASI JÁRÁS.

     Áll 2 város- s 3 pusztából. Összes terülese 15 15/32 [négyszög] m. A községeknek ugy a kerületi szék- mint a járási főhelytőli távolságát, nem különben népességét az 1850-dik évi országos összeirás alapján következő táblázat mutatja:

táblázat


Járási főhely.

Kis-Kún-Halas

     I. Kis-Kún-Halas község telepitése idejét a régiség homálya fedvén, azt igazoló adatnak nyomára jönni nem lehet; csinosan rendezett Levéltárában azonban a gondosan megőrzött régiségek között hiteles nyomára akadhatni annak: hogy Halas már 1451-dik évben ollyan kún város volt, mellyben a kún-kapitányok tizenkét tanácsosaikkal együtt törvényszéket tartottak; s Halas egy olly szék volt, mellyhez a Jakabszállási kapitányság s több puszták: mint Cholyosszállás, Fehértó, - Majosszállás - "a mostani Majsa" - Kempeczszállás s több más "descensusok" tartoztak; 1475-ben, az akkori időkben dühöngött pestis és más nyomorúságok miatt e város s a hozzá tartozó szállások népessége annyira megfogyott: hogy Mátyás király az akkori Tóth László és Domokos nevű kúnkapitányoknak megengedte: hogy akár honnan ide lakosokat hivhassanak.- Ez időtől fogva szabadságába rendesen és háboritlanúl megmaradt, mindaddig, mig 1643-ig évben ezen anya kúnváros is a török járma alá jutván, egész 1696-ig az alatt nyögött s nyomorgattatott; mint az a levéltárba találtató több eredeti török levelekre tett jegyzésekből látható. - Egyébkint
     Halas történeti adatait legelőször a jelen század második évtizede végén halasi tanácsbeli Tóth János kezdé a kerületi hatóság meghagyása folytán összeszedegetni. - E jegyzetek alapján tudjuk: hogy a Pest vármegye hatósága alá jutott városnak 1647-ik évben 4 portája volt, 1668-ban 3, 1683-ban 2, 1691-ben már csak 1 1/2, sőt 1692-ben 1 1/4. - 1703-ban Kuruczok szállották meg, s a Duna Tisza közötti tájat pusztitó ráczokkal itt megütközének; a közölök leőlt 234 a ma is "Kurucz domb" nevet viselő helyre temettetett. A városiaknak ekkoron okozott kár 70 ezer forintra számittatott; - 1703-1705-dik évek alatt a ráczok a halasi határról 1400 ökröt, 800 lovat, 5000 tehenet, 14000 júhot hajtottak el, leölvén az ezeket őrzött 24 halasi gazdát, s egy Heister ezredbeli Kuch Simon nevü német közvitézt, ki I. Leopold király által Halasra "salva quardia"-ül rendeltetett. - 1706-ban Rabutin tábornok katonái négy napon át annyira kiprédálták a várost, hogy - az akkori István diak jegyző jegyzetei szerint - igás marha nem léte miatt sok ideig a férfiak s nőknek kellett húzni a malmokat, s szekereket. Az ekkor elvittek érteke 21 ezer forintra tétetik. Ez okozta hogy a város Rákoczy pártjára szegülvén ennek seregét Farkas János fő- és Tegzes János alhadnagy vezénylete mellett 51 lovassal szaporitotta, kiknek kiállitása 6179 rforint s 86 denárba került a városnak. - 1708-ban Virmond cs. ezredes s Szegedi várparancsnok által Halas a posoni országgyülésre követeket küldeni kényszerittetett. Ugyanekkor Rákoczy Ferencz is Halastól a tályai diaetára követeket kivánt; ez utóbbira Halász Váczi István, halasi jegyző küldetett, ki a Tállyáról Ónodra áttétetett gyülésen csak ugyan jelen volt. - 1709-ki májusban döghalál pusztitá a várost, s csak Szent Mihálynap táján szünvén meg 1300 egyént ragadott el. - 1711-ben a Rákoczy okozta károk hatóságilag 108100 forintra számitattak. A ráczoktól szenvedett károk megtéritését felsőbb helyen ismételve szorgalmazó lakosok végre 1703-ik évi adójukból 750 forint elengedést nyertek.
     1702-ik évben a jászkún kerületek s azok között Halas város is minden pusztáival I. Leopold király által a német vitézi rendnek örökösen eladatván, az, Kis-Kúnság részéről 1702-ki julius 1-ső napján Halason a birtokba beállittatott. Kinek is 1702-től 1712-ig a város jobbágyi adó fejében 5347 rforintot s 96 denárt fizetett; - 1712-től pedig 1745-ig részint a német vitéz rendnek, részint utóbb a pesti rokkantak kórházának 45459 rforintot, nem emlitve az 1714 óta 1730-ig Orczy István főkapitánynak Deputatum fejébe fizetett 2034 rforintot és 95 denárt; - Mind e mellett még is az ez időben kiütött Rákóczy zendülés folyama alatt Halas város a felséges uralkodó Austriai ház iránti hűségének s áldozati készségének - miként a levéltárában létező s mindjárt felemlitendő adatok igazolják - igen szembetünő jeleit adta; temérdek marhával s gabna nemüek fuvarozásával segitvén a cs. kir. tábort. - 1715-ben létesült a halasi helvét iskola, - 1717-ben pedig Eugen herczeg védlevelet adott a városnak: hogy nyomtatott "Commissariatica assignatio" nélkül a halasiak semmiféle katonaságnak előfogatot ne adjanak. - 1721-ben nyert 3 vásár tarthatására jogot báró Kyan Kristoftól, a német rend felhatalmazottjától, III. Károly királynak e részbeni kiváltság leveleért a város 130 rftot fizetvén. - 1723-ban Albert János főbiró alatt, kezdett rendes jegyzőkönyvet vezetni váczi Halas István jegyző által. - 1731-ben III. Károly király alatt a pesti rokkantak házának birtokába ment át, s ennek birtokába maradt egész 1745-ig, mikor is a jász-kún kerületek 500,000 forint váltsági öszszegéből Halas város és lakosai 50,900 forint tőkét, és 7396 frt. 74 1/2 denár kamatot fizettek.
     1730-ban épült Halason a kis-kún kerületi börtön, - került 806 rft és 78 denárba, mit a kerületi községek, u. m.: Halas, Kún-Sz.-Miklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Laczháza és Dorozsma hozának össze. - Ugyan ez évben Halas a Peró rácz vezér támasztotta pórlázadás elnyomására 47 katonát lóval s minden készülettel állitott ki. - Az 1739-ki april 3-kán kiütött s csak september 13-kán megszünt döghalál 913 áldozatot ragadott el a községi lakosok közöl. - Az 1741-ben kiütött porosz háború közben két év alatt háromszor adott katonát; először 28-at lóval s minden készülettel, mi 3088 rft. 50 denárba - másodszor 21 gyalogot, mi 261 rft. 4 den. - és harmadszor 9 lovast, mi 632 rft. 41 denárba kerül; ezenfelül 3 havi tartásukra, s szükségeikre 1000 rftot fizetett. -1744-ben történt: hogy bizonyos Nissai Mustafa jancsár basa társával s Angelko nevü kocsisával a váczi vásárról Belgrád fele utazván, a Kis-Körös és Halas közötti pusztákon, 4 lovas által megtámadtatott, s társa és kocsisa megölettetvén, mindenéből kifosztattatott. A vizsgálatot eszközlő bizottság elnöke Grassalkovics Antal felhivására a város a török basa által kivánt 2637 rft. felét sajátjától téritette meg. - 1745-ben a porosz ellen ismét 79 lovast állitott s mindennel felszerelt, 2016 ftot áldozván. - 1753-ki julius 18-kán a Kis-Kún kerületi bünfenyitő törvényszék Félegyházára tétetvén át, s le egész jelenkorunkig, midőn ismét közigazgatási járási főhelylyé lön, Halas, melly mint "egy illy régi, bőven adozó, hiven szolgáló anya város nagyon fájltitlea, hogy nem csak a Kis-Kúnság eredetével, vagy talán valósággal azzal is, annak az ő közepette felemelt széke, más pedig új ültetés (Colonia) kún városba tétetett át. - 1756-ba felállitott nádor lovas ezredhez 51 lovast állitott ki 5387 frt. 18 4/8 krral. - 1758ban a nagy császárnénak, a kerületek részéről költsön ajánlott 25000 rfthoz 1563 frttal, s az 1000 körmöczi aranyhoz 265 ft. 44 krral, az 1759-be ingyen ajánlott 10000 rfthoz 502 ft. 58 krral, 1760-ban a testőrsereg létesitésére ajánlott 2500 rfthoz 148 ft. 15 krral járult, az ez évben reá kivetett, s Pestre félszállitott 1821 pos. mérő zabon kivül. - Igy 1761-ben is a kerületek által a kir. kincstár felsegéllésére önként ajánlott 200,000 rfthoz Halas 1350 rftot, - 1762-ben 60000 pos. mérő zabhoz 4036 pos. zabot adott. - 1766-ban a helybeli előljáróság ellen felzendült némelly rosz indulatú lakosok a "nagy-kvártélyház"-ban gyülésezve, a becstelenitve illetett tanács eleibe 14 pontbeli nehézséget terjesztettek elő. A felsőbbleg eszközlött vizsgálat folytán a viszálkodók fejeül vallott 4 egyén a hármas kerületből kizáratott, - más 50 bot ütésre itéltetett, mig többen magok iránti téritvény adásra köteleztettek. Azonban Albert főherczeg, akkori királyi helytartó, a kerületekbőli kizárást csupán és egyedül a megátalkodott Jósa Péterre szoritotta. - 1769-dik évben Mária Theresia rendelete folytán a r.katholikusok Halasra lakosoknak befogadtattak. - 1773-be martius 30-kán a város sajátjából 9940 rftot száztól ötös kamat mellett kölcsönzött a kir. kincstárnak. - 1775-dik évben a katholikus lakosoknak valamint a helybeli két vallás felekezetüek egyházainak szántó s kaszálló földek osztattak. - 1778-ba a porosz háborúhoz 54 lovast állitott e város 3337 rft. 45 4/5 krral s a kerületileg adott 40000 pos. mérő zabból 3272 mérőt adott. - 1779-be Pápai Mihály halasi orvos "déli magyarország holt s ártalmas tavairól", irt értekezésében a Halas alatt lévő rétes tónak veszedelmes volta s orvoslása módjáról is emlékezett. - 1783-ba a Halashoz tartozó Balotai puszta egyik részét sáskák lepték meg. - 1788-ki január 1-től kezdve felsőbb rendelet folytán, a város a helybeli helvét vallású tiszteletessel a keresztelési stóla illetéke iránt, a közpénztárból fizetendő 80 rftba megegyezett. - 1787, 1790 év közbeni török háborúk alatt 3 izben összesen 76 lovast állitott 5783 rf. 24 krral. Ugyanekkor a cs. hadseregek tartására hat izben tartozott adni összesen 565 pos. m. tiszta buzát, 1934 m. kétszerest, 1919 m. rozst, 6036 m. zabot, 22702 adag szénát, 1538 adag szalmát; ugyan ezen háborúk alatt a Város depertitája 30063 rft. 33 1/2 kra számittatott fel. 1789-be a Budáról Zimonyba vezető posta vonal létesittetvén Halason is posta állittatott; - első tulajdonosa, Péter Ferencz nádori táblabiró, utóbb cs. k. udvarnok volt, ki azonban ezt 1809-ben ns. Szekér Ádámnak adta át.
     Pecsétén a határbeli tavakban nagy bőséggel találtató halaktól jelül véve - halak láthatók.
     Levéltárából érdekes történeti adatúl mutatjuk fel a következőket:
     I. Inquisitio contra et adversus Catharinam Csapó anno 1751 die 26 Junii in causa supra nominatae Catharinae Csapó criminis magiae insimulatae, talem uti sequitur, magistratualem peregimus inquisitionem de eo utrum:
     Primum: Esmerte é tanú Csapo Katalint? és ha esmerte
     Secundum: Vallya meg, melly is minemű gonosz boszorkányos cselekedeteit nyilván látta, hallotta kivül a mezőn avagy más helyeken? nyilván tudja-e hogy marhákat avagy embereket rontott volna? - egy szóval vallja meg a tanú minemű természeten kivül való cselekedeteit fönt nevezett Csapo Katának nyilván látta, hallotta, és tudja, mind ezekben
     Tertium: Kit tud jó tanúnak lenni? letett hiti után vallja meg a tanú?
     Testis Prima. Susanna Kovács, - consors Steph. Thot. Annor. cir. 25. Inr. Ittr. ad: 1-um. Jól ismeri tanú Csapo Katalint, Bosér Gergely feleségét, - a minthogy - 2-um. Az elmult tavasszal történt egy alkalmatossággal, a midőn Borbély Mihály házánál quártelos Obester ő nagysága számára ruhát szappanozott volna, minden hivatal nekül megjelent ottan Bosér Gergelyné és kérte arra a Fatenst, hogy egy kevés szappanos vizet adna nékie, de mivel a Fatensnek magának is szüksége volt reá, tőlle denegálta, azután mindjárt érzette az balkezének megrontását, és nagy fájdalmát, és monda a Fatens Bosérnénak: Jaj édes anyám asszony oda van az egyik kezem, semmire sem érzem, mellyre monda Bosérné: "hallgass, ne lármázz édes leányom, jöjj ide hozzám majd ráolvasok, megkenegetem, mindjárt jobban fogod érezni." A Fatens megindult Bosérné hivatalára, de azonnal leesett a lábáról, sehová sem mehetett, Bosérné pedig leült a padkára, hanem annak utánna hiradással lévén az Obesterhez, hogy a Fatensnek keze megrontatott volna, azonnal oda vitette maga quártéllyára a Fatenst, és parancsolt Bosérnénak, hogy a Fatensnek kezét meggyógyitaná, mert különben vasra verettettné, kire felel Bosérné: "én nem tudok egyébb orvosságot, hanem a mint a kisgyermekeket szoktam orvosolni," mellyre monda az Obester: "micsoda az, mivel szoktad a kisgyermekeket orvosolni?" - mond Bosérné: "eresztett tömjén, és ó háj" - kihez képpest adtak néki eresztett tömjént, és ó hájat, mellyel Bosérné a Fatens kezét megkente, és tüz mellett melegitette, azonnal valamennyire érzette jobban lenni kezét, de minthogy tökéletes gyógyulását nem tapaszttitlea, az után ismét elment Fatens Bosérnéhez kérte, hogy gyógyitaná meg a kezét, mert egészszen emberek csufjává lett volna, mond Bosérné: "bizony nem orvoslom én, mert majd azt mondanák, ha én meggyógyitanám, hogy én rontottam meg, hozzá sem nyulok, ha csak a város elöljároi nem parancsolják" - kihez képpest a Fatens nzts kapitány Boros Mihály uramhoz elment, panaszát elbeszéllette, és Bosérné is mit mondott volna keze orvoslásáról, kire nézve nzts kapitány uram az város házához fölmenvén, Bosérnét felhivatta, és megparancsolta keményen Bosérnénak, hogy a Fatens kezét hova hamarább meggyógyitaná, mert különben rosszul lenne dolga, melly parancsolatra Bosérné kezdette a Fatens kezét orvosolni, és a mint mondja a Fatens háromszor kötötte be, fű között, kukoricza, hüvelkes borsó, bab, nyárfa levél, marhaszőre, lószőr, rontó fű, fűzfa levél, voltanak egybe csinálva, azzal kötötte be háromszor, és azután meggyogyult, midőn pedig a kötést kezéről levette volna a Fatensnek, a ház tetejére fölhajtván mondta a Fatensnek: "fölhajtom fiam a ház tetejére, mert igen bánják a gonoszok, ha láb alatt hever."
     Ad Tertium. Az öreg Borbély Andrásnét minden cselédjével tudhattya jó tanúknak, mivel azon alkalmatossággal jelen voltak. 1752 4. octobr. Cor. fig. Jur. auth. confirm.
     Secunda testis. Juditta Vörös Stephani Thorma quondam Rlca. Aor. ejr. 48. Jur. examta fassa est:
     Ad 1-um. Jól esmeri mostan rabságban levő Bosér Gergelynét.
     Ad 2-um. "Egykor az elmult télen a midőn már a Fatens menyecske leánya Berta Josefné sinlőbeteg lett volna, elment Bosérné a Fatens házához, és kérte a Fatenst arra, hogy szóllana a vejivel Berta Joseffel, hogy őtet fogadná meg szolgállónak, ugy meggyógyitaná a feleségét és csecsemő leányáját, hogy holtig is megköszönnek, és ha az ő sütésit vagy főzését nem szeretné a gazda, sütne főzne a Fatens, ő pedig t. i. Bosérné mindennek gondjat viselné, és az betegeket is meggyógyitaná, mellyre monda a Fatens Bosérnénak: "hogy hogy álhatnál be szolgálónak a midőn cseléded vagyon, férjed is vagyon" - felel Bosérné: "de azért, csak fizessen meg, beállok szolgálni s meg is gyógyitom a feleségét", - többet nem tud Fatens Bosérnéról mondani.
     Ad 3-um. Berta Josefet, és a vadkerti orvos asszonyt háza népével tudhattya alkalmatos tanuknak lenni. Auth. confirm.
     Tertius testis. Andreas Turoczi Aor. 48. Jur. exam. fassus est.
     Ad 1-um. Jól esmeri Fatens Bosér Gergelynét.
     Ad 2-um. A tavasszal mult két esztendeje, a midőn egy tehene a csordán megellett volna, a csordás a borjút haza hozván őlében, a Bosérné háza előtt hozta által, más napra viradóra mindjárt ment Bosérné a Fatens házához, és kérte a Fatens feleségét, hogy adna nékie édes tejet, kire mond a Fatens felesége: hogy hogy adhatnék, mikor soha senki nem fejte azt a tehenet, még csak csecsi sem volt ember kezében, azonnal Fatens 4 esztendős fiacskájának nyaka csüggedni kezdett, elanyira utoljára, hogy az feje a vállán lóggott, minthogy Bosérnénak tejet nem adhattak, gyanúságok volt reája, hogy ő rontotta volna meg, kihez képest mond Fatens a feleségének, - hogy vigye el a gyermeket, s Bosérnénak mutatná meg, és orvosoltatná véle, - elvitte a Fatens felesége a gyermeket, Bosernéhoz, és a szoba ajtaját benyitván, még nem is köszönhetett a midőn már Bosérné megszólitotta illy formán: "jók vagytok a nyomorultakat ide hordani, de nem adál egy kis tejet" - mond Fatens felesége: "ha lett volna jó szivvel adtam volna, hanem kérem szépen kegyelmedet, gyógyittsa meg kegyelmed ezt a kis fiamat, mert igen rosszul vagyon a nyakával", de Bosérné reá sem nézett, azzal haza ment a Fatens felesége kis gyermekével együtt, annakutánna ismét elküldötte Fatens féleségét kis fiával együtt illyetén izenettel: "gyógyittsa meg a gyermekét, ha megrontotta, mert ha meg nem gyógyitja, azonnal lovat nyergelek es T. főkapitány uramtól commissiót vészek, hogy vasra verettessék" - akkor monda Bosérné: "hozd ide holnap meggyógyitom" - akkor a Fatens felesége haza ment, más nap pedig egy polturára tejet vásárolván, magához vette a kis gyermekkel együtt elvitte Bosérnéhoz, és a tejet oda ajándékozta, akkor mindjárt jobb kedvvel beszéllett a Fatens feleségéhez, fogta a gyermeket, vett a sebéből valami kenyőcsséget, mint egy mogyoró akkorát, a gyermeknek nyakát, és derekát megkente véle, s azután mindjárt meggyógyult harmad napra.
     Quarta Fatens. Cons. Georgii Jakab Anna Deák Aor. cir. 42. Jur. Exam. fattr.: Jól esmeri Bosérnét.
     Ad 2-um. Az mult áldozó csötörtökön mult esztendeje Bosér Gergelyné elment önként a Fatens házához szilvát kérni igy szollván: "édes leányom, én valamit kérek, de azt tőllem meg ne tagadd, hanem adj szilvát;" - mellyre mond a Fatens: "én meg nem tagadom, vagyon talán egy szakasztó koasárral, de az magunknak is kevés, eddig is csak betegek számára tartogattam" - ezen órában s szempillanatban a Fatensnek férje a pitvarban belépett, kértvén a Fatenstól: "mit kér ez az asszony", mond a Fatens: "szilvát kér bizony az" - erre felel a gazda: "nem most érik a szilva", melly szókat meghallotta Bosérné a házban üllvén, kinek a Fatens adott egy tácsa szilvát, mellyet keveselvén, a gazda szavaira boszszankodván haraggal a háztúl elment, és mindjárt harmadnap mulva 4 esztendős férfi gyermekének a bal karja leesett, annak utánna Pünkösd másod napján ismét a jobb karja hasonlóképen igy lévén, nagy sirás, rivás között a gyermek, mint egy két hétig, a Fatensnek minden gyanusága Bosérnéra lévén, minthogy az előtt is szóbeli asszony volt, nagy fenyegetéssel házához hivatta Bosérnét, akkor monda Bosérné: "látom hogy minden szag én reám vagyon, hozzá nyulok gyógyitani; de az ne mondassék ám, hogy a melly eb megmarta, ugyan az meg is gyógyitotta, mert már én öreg lévén, azt igen szégyenleném, hanem, - monda a Fatensnek: "meny el a szőllőben, és hozz a jegenye fának, fagyal fának, fekete körtvél fának a napkelet felől való leveles ágaiból"- a Fatens el is ment másod magával, ezeket meghozván, Boserné addig haza ment onnét, hozott magával "gólya orrú" füvet, mátra füvet, és eresztett tömjént, a mint maga mondotta, mind ezeket Fatens házánál megfőzte, megförösztvén a gyermeket, egynehányszor meg is kente, eresztett tömjénnel, és hájjal; kilencz hét alatt kezdett a gyermek meggyógyulni, s meg is gyógyult, és ha Bosérné meg nem gyógyitotta volna, elszáradott volna a gyermek keze.
     Ad 3-um. Jó tanúnak tudja lenni Ván Gergelynét menyestül és Berta Josefet.
     Quinta testis. Catharina Darányi consors Joannis Kis Aor. cir. 37. Jur. exam. fattr.
     Ad 1-um. Esmeri Bosérnét.
     Ad 2-um. Mondhattya, hogy a most folyó 1751. eszt. Sz. Pál nap után egy héttel gyermek ágyban lévén, a Fatens utánna következendő circa két hét mulva a Fatensnek össze zsugorodtak keresztben keze és lába, minthogy pedig gyanúság alatt való, és másokat is orvosló személy volt Bosérné, egy hétfői napon hivatta a Fatenst magához, hogy a mint tudná orvosolná, - de a Fatenshez nem ment, hanem Buzás Andrásnéhoz ment beszélgetni, vagy tanácskozni, hanem szerdán minden hivatal nekül maga a Fatens házánál megjelenvén, kérdezi a Fatenstől, hogy mi nyavalyálya volna? felele a Fatens, hogy keze is lába keresztben volna sugorodva, akkor Bosérné illyen praescriptiót adott, hogy "malomból való fecske fészket, füstös nád farkat, fokhagyma koszoruval elsőben párollya, annak utánna pedig három kilencz s. v. sertvések ganajjával párolja megromlott tagjait", a minthogy meg is cselekedte a Fatens, de semmi hasznát nem tapaszttitlea, hanem harmadnap mulva Pénteken ismét maga Bosérné megjelent a Fatens házánál, és a zsebjéből valami kenyőcsséget vett ki, azzal megromlott tagjait kente, és a kenés után tapasztalhatóképpen nyavalyájából kiépült, hanem a Fatensnek gyermek ágya kitelvén, hetedik hétben ment volna a templomban, Bosérné az utczán eleibe állott, és mond a Fatensnek, ha valami hibáját érzené még, vagy kezének vagy lábának, menne Kolya István házához is ott megkenné, mivel a Fatens házához nem bátorkodik menni, arra a Fatens nem felelvén bément a templomban, és ott devotióját végezvén, hazament, hanem azután két hét mulva egy éjszaka álmából felserkenvén, érzi hogy a bal lába rosszul volna, melly nyavalyályában egy holnapig sinlődött; - azon idő közben jelent meg itt Halason egy görög herélő doctor, és a Fatensnek férje ahhoz recurrált, hogy ha lehetne gyógyitaná meg a Fatenst, a mint a görög doctor el is ment a Fatens gyógyitására, és az emlitett doctor azonnal megesmerte, hogy vesztes volna a lábán, meg is gyógyitotta, ugy, hogy az óta semmi baja sincsen, nyavalyájától, Bosérné pedig szintén akkor, midőn a Fatenst látni ment a doctor, azon doctornak quártéllyára elment, és tudakozta, hogy hol volna a doctor, kire felel a gazdasszony, nem tudja, mellyre mond Bosérné: "tudom én mert Baranyi Kis Jánosné, t. i. a Fatens hivatta volna magához, imé egyszer kentem meg nyavalyájában a lábán, azt hirdeti mindenütt hogy attól gyógyult meg keze és lába."
     Authent. confirmat. et addit.: Midőn tanútól buzát kért Bosérné, nem adhatott, mondván: "mert megette a sáska" - arra Bosérné mondotta: "csak nyüst fonallal kerittesse másszor körül a buzáját, nem eszi meg a sáska."
     Sexta testis. Elisabetha Kun Steph. Ván Corsors. Aor. cir. 22. Jur. exam. fassa est ad:
     Primum. Jól esmeri Bosérnét.
     Ad 2-um. Mondja a Fatens ezen folyó esztendőben virág héten egy éjszaka fonni felkelt az napával együtt, kimentenek az udvarra nézni az időt, látták, hogy már hajnal hasadott volna, azzal bémentenek, és mond a Fatensnek napa, igen bádjadt a testem, fekünnénk le, a minthogy az ágyára le is feküdt, a napa maga pedig a patkán egy bundára lefeküdt, de nem aludt, azomban Bosérné ott előtte megjelent, és lábán elkezdvén fejéig tapogatta, akkor fölragadván kivitte, és az Vas János kemenczéjeig vitte a tanút, ottan a Fatens fölkiáltott mondván: "Uram Jezus Krisztus légy velem! hová viszel te engem?" akkor Bosérné letette a Fatenst, és a szoknyája eleiben olly szép két szakasztoni tiszta buzát mért, mellyhez hasonlót soha nem látott, annak utána kiforditván Fatens szoknyájából Bosérné a buzát, ismét vissza ragadta, és letette az előbbeni ágyára, és mintegy két óráig ugy tetszett a Fatensnek teste, mintha hangyák mászkálták volna, a bal kezét, lábát pedig 5 napig fájltitlea, és azon időben is Bosérné 4 izben jelent meg a Fatensnél, éjszakának idején, holott égett a gyertya, és könyörgött, de addig mig könyörgött nem láthatta, de mihelyt szemeit béhunyta, azonnal előtte láttatott állani, azután pedig hol egy, hol más állatok képében jelent meg. Isten által pedig keze és laba meggyógyulván, a kisértet is eltávozott tőlle.
     Ad 3-um. Ván Gergelynét napa asszonyt jó tanúnak tudja lenni.
     Addit sub authentne. Majdan két hétig gyötrötte a tanút, de valamikor éjjel hozzá járt, mindenkor ébren és eszén volt a tanú, és midőn imádkozott a tanú, csufolta Bosérné, és a mi atyánkot vissza mondotta volna, de nem mondotta vissza a tanú.
     Septima testis. Ilona Orbán conth. Georgii Viski. Aor. cir. 23 Jur. exam. fassa est.
     Ad 1-um. Jol esmeri Bosernét.
     Ad 2-um. Az mult 1751 esztendőben Karácson után egy honapra történt, hogy esztendős leánya, az ő fejét rázta, szemeit fejérével fölforgatta, Bosérnét mint régi gyanús személyt orvosnak lenni hallotta, a mint is fizetésért kérte, hogy gyógyittsa meg, s talán négyszer megkenegette, hamar az idő tájban meggyógyitotta, és mostan is jó egésséges, melly fáradságáért adott egy garast, fél kenyeret és egy korsó bort, de mivel kente a Fatens nem tudja.
     Ad 3-um. Nihil.
     Octava testis. Consors Joann. Kis Anna Farago Aor. cir. 26. Jur. exam. fassa est:
     Ad 1-um. Jol esmeri Bosérnét.
     Ad 2-um. Bosérné a Fatensnek házánál lévén, ennek előtte tiz héttel, és 10 heti gyermekét megtapogatta, minden oda való hivás nekül ment oda, és mindnyárt más nap jobb térde kaláccsa, háta gerincze, és jobb csipeje kifordult az gyermeknek, ezen okból gyanakodván Bosérnéra, mint gyanus személyre, a tizheti gyermeket hozzá vitte a Fatens kérvén Bosérnét, hogy gyógyittsa meg; föl nem válltitlea gyógyitását, és igy meg nem gyógyitotta, hanem az vadkerti orvos asszonyhoz vitte, és 8 mariasért az gyógyitotta meg.
     Ad 3-um. Kis Annát, az édes annyát, és Kis Jánost férjét jó tanúnak tudja lenni.
     Nona testis. Barbara Molnár. Cons. Joann. Török Aor. cir. 26. Jur. exam. fassa est.
     Ad 1-um. Esmeri Bosérnét.
     Ad 2-um. A Fatens Torma Istvánné hivatalára Tormáné házához ment fördöt főzni most Husvét elött harmad fél héttel, és Torma Istvánné megnyomorodott menyecske leányának főrdöt főzte, kitöltvén a főrdöt, azonközben minden hivatal nekül Bosérné ottan megjelent "én is főztem volna, ugy mond, - főrdöt, de jobb volna neked ha haza mennél, s fonnál" - mellyre mond a beteg Torma Ilona: "Ah! hogy fonhatnék, holott magammal is jól tehetetlen vagyok" - a minthogy a Fatenst Barbarát azon éjszaka ugy annyira megcsipdesték fördő főzéséért testében, hogy egy holnapig is kékes, és zöld helyeket a csipdesésnek megmutathatta, de ki csipdeste a Fatenst? nem tudja.
     Decima testis. Katharina Kún consors. Joann. Bosér Aor. cir. 27. Jur. exam. fttr.
     Ad 1-um. Jol esmeri Bosér Gergelynét, mivel a fiának felesége, és egy házban is lakik vele.
     Ad 2-um. A Fatens ennek előtte három esztendővel Bosérné ládájának feneke kiesvén, midőn a házat söprötte, egy csomóban talált ruhában czérnával összekötött ember feje csontját, apróra törve, mint egy borsó szem, mellyet a Fatens megnézvén, ismét összekötött, a kályhába tette. Bosérné azon nap estve haza jövén, elő kérte ezt mondván: "nem láttál-e egy kis csomocskát egy ruhában kötve?" - borsos sónak lenni mondotta; - a Fatens igy szolla: "találtam egy csomót, a kályhában tettem ott van" mellyet Bosérné elővévén a mosárba megtörte, és az naptól fogva a Fatens mosárnak semmi hasznát nem vehette, Bosérné pedig az összetört szer felől igy szóllott: "ezzel az orczámat szoktam kenegetni."
     Ismét csak hamar azon nyáron Bosérné romlott ládája alól a Fatens kisöprött egy darab emberfejet csontját, mellyet a Fatens a háznak hasatt falában betévén a fal elromlott, a Fatens is igen beteg lévén, nem tudja hová lett azon emberfeje csontja.
     Ad 3-um. Annak előtte most a 4 esztendeje nehai Kún Gergely a Fatensnek édes attya Bosér Gergely házában betegen feküvén az ágyon, egyedül maga volt az házban, a midőn összel legelsőben a viz megjegesedett a szemetgödőrben, Bosérné a Fatens beteg attyának szeme láttára, azon jeget a háznak 4 szegletiben csapta, mellyet látván a Fatensnek attya monda: "leányom ez a te napad jeget vert a háznak 4 szegleteihez", azonnal a Fatens a háznak 4 szegleteit megnézte, de setétes lévén belől a ház, semmit sem talált, hanem a pitvarnak küszőbe alatt talált egy darab jeget, és azután csak hamar a Fatens attyának száját félre huzván jobb keze, lába össze sugorodva a koporsoba is csak hamar ugy ment.
     Undecimus Testis. Josephus Berta Anr. 22. Jur. ex fttr.
     Ad 1-um. Jol esmeri mostan raboskodó Bosérnét.
     Ad 2-um. Vallja hogy proxime mult 1750-dik esztendőben Sz. Lőrincz nap előtt, három hetekkel a Fatensnek felesége gyermek ágyban feküvén, mintegy egy hétre oda ment Bosérné, a Fatens feleségétől, néhai Torma Ilonatul, kikérte a lepedő alól leány gyermekét, ki is atta, ölében vevén, mit mivelt az ártatlannak? akkoron észben nem vették, hanem egy vagy két hét mulva tapasztalhatóképen látta mind az édes annya Torma Ilona, mind a Fatens a leány gyermeknek fejetskején egy gödröt, mellyben egy közönséges dió bele fért volna, azon órától fogvást a leány gyermek napról napra fogyott, keze össze zsugorodott s minden testéből kiszáradt, három héttel, meg is holt Husvét előtt, - hasonlóképpen a Fatens felesége is, Torma Ilona azon órától fogvást szemlátomást fogyott, elszáradott s meg is holtt Pünkösd előtt. - A Fatens keseredett szivű lévén, hogy a leánygyermek megholt, a felesége is elnyomorodott, keresvén feleségének orvosságot, hallotta, hogy Vadkerten volna egy orvos asszony, ahhoz vitte feleségét, s ott hagyván őtet magát, miglen orvos asszony füveket összeszedte, biztatta orvos asszony a Fatenst mondván: "ha én elkészitendő s összeszedendő füvekből a fördőt elkészitem, és a beteget bele ültettem, valahol leszen az a ki őtet elrontotta ide kell jönni azon személynek", a mint is ugy lett, Bosérné oda érkezett, maga ugyan nem láthatta a Fatens a ferdő házban Bosérnét, mert addig mig Fatens nyerges lovan oda érkezett, az orvos asszony házából kiment, hanem hogy a házbeli cselédek megmondották, a Fatens felkereste Bosérnét Vadkerten, azonnal, - mellyről tegyen bizonyságot az orvos asszony ott levőkkel együtt, - szemeivel látta Bosérnét tanú, ugy Farago Panna tanú is vallja, hogy Vadkerten levén ő is nappal ott látta Bosérnét.
     Quam inquisitionem modo proprio per me, peractam manu propria subscriptam, sigilloque usuali roboratam, I. Sedriae officiose ac respective, humillime repraesento et submitto. Actum in oppido Halas die 2. Juny 1752 I. Districtus minor. Cumaniae ord. Jurassor Marc. Mihalovits mpr. L. S.
     Anno 1752 die 4. octobris Sára Pécsi Andreae Turoczy consors, deposito juramento fatetur per omnia sicut ipsius maritus.
     Istennek mondom parancsolatjából a te Sz. hatalmaddal Sz. Háromság Ur Isten, elindula urunk Jezus Krisztus egy sidó városban, vete ő néki egy sidó leány kő vánkost gyékén lepedőt, mint urunk Jezus Krisztus nem maradhatott kővánkoson gyékén lepedőn, ugy ne maradhasson keserves fajdalmad a csontaid vagy más tagjaidban. Az után pedig a "mi atyánkot" is el kell mondani.
     Anno 1752 die 3 Junii coram figura iuris praedeductam orationem recitavit et quod contra morbos ea usa fuerit, fatebatur, ter debuit dicere super iustum jam susurando, sed cupiatim etiam clara voce recitavit; a genitrice didicit hanc orationem qua puella.
     Anno 1751. die 24 septembris in possessione Cumanicali Majsa fassio Georgii Toth contra et adversus Catharinam Csapó uxorem Georgii Bosér, nos infra scripti exaudivimus haec formalia.
     Interrogatio: Te Tóth Gyurka esmered-e ezen előtted álló vén asszony? - Responsio: Esmerem jól, mert tavali esztendőben 1750-ben, mintegy Pünkösd után, bizonyos északán, Kőkut nevü pusztán, sertvésekkel hálván, hozzámjött ezen asszony más két asszonnyal, illyen kérdést tettek: "aluszol-e", kire én feleltem: "nem aluszom"; arra Bosérné azt mondotta: "nó gyere velünk" arra én ismét feleltem: "nem megyek bizony én", igy tovább vélek versenkedvén és magamat nékiek nem engedvén erővel föl fogtak és elvittek Balota nevü pusztára, legottan egy kutban bele mórtottak háromszor, és kihuzván onnét engemet egy darabon elvittek, letévén ottan engemet, a Bosérné mellett lévő két asszony igy szóllott egyike közülök, mit csináljunk véle, ugyan azon asszonyok közzül edgyike azt mondotta: "mit csinálunk, vigyünk el" - de Bosérné monda: "ne vigyük el, hanem törjük vagy csontjait szedjük ki", - tovább arra Bosérné mellett lévő asszonyok közzül edgyike, "ne szedjük, ugy mond, hanem vigyük el, a mint is elvittek Kisszállása nevü pusztára, a hol Kalocsay Tot Pál nevü ember marhája járnak, bizonyos hármas halmon alól, a Szabadkai út mellet esik, ott megállapodván velem, minthogy csak hamar hajnallani kezdett, igy szollottak hozzám: hozzá adván Bosérné ezen kérdést: "esmersz-e engem?" feleltem: "nem esmerem", de Bosérné monda: hazudsz mert ismeresz, de ha valakinek megmondod, mi megtudjuk, minden csontjaidat összetörjük és csontjaidat kiszedjük", arra a szóra elmentek, és engemet ott hagytak, s a miképen észre vettem jó két mértföldnyire elvittek engemet, alig tudtam estve felé azon helyre a hol lefeküdtem vala, estve vissza jöni más nap.
     Int. Voltál-e vizes reggel ott, az hol téged elhagytak? Hamar lettél-e rosszul? Resp. Mindenem vizes volt! - Mindjárt az nap bádjadozni kezdettem, és hátom is harmadnap mulva csomozni kezdett, mellyett láttak Buza Mihály ur gulyássa Bandi bujtárjaival, megszóllitván engemet, de Gyurka mi lelte a hátodat? én nem mertem egyebet szóllani, hanem mondottam, nem tudom. Annak utánna történt, hogy Szt. Mihály nap után egy héttel Lukáts János gazdám sertéseit haza hajtottam, gazdám és gazdasszonyom elcsudálkoztak elnyomorodott voltomon; - mintegy Karácsonyig lábaimon jártam, annak utánna uj esztendő után való hétfőn in anno 1751 lábaimról leesvén, ez mai napig is csuszó mászó vagyok, a mint lát kegyelmetek.
     Int. Ezeket jó lélek szerént és lelked idvessége alatt mered-e nekie szemében tovább is vallani? Resp. Tovább is lelkem idvessége alatt merem mondani, és halálom órájáig mondom is, mert ezek mind ugy vannak és ugy történtenek.
     Int. Hány esztendös vagy? Resp. Mintegy 16 esztendős vagyok, és Selmeczen lettem e világra, de sem anyámat sem atyámat nem esmertem, hanem mint árva erre a földre leszakadtam, ép koromban szolgáltam Lakács János nevű halasi gazda ember sertései mellett.
     Int. Mi okát tudod, hogy tégedet Bosérné összerontott? Resp. Vélem azért, hogy Lukács János sertéseit az udvarán gyakran hajtottam által, vettem is észre, hogy azért, mivel egyszer az udvarát sepervén, azt monda Bosérné, te bizony megbánod esztet, hogy erre hajtogatod a sertvéseket, és még élsz, megbánod, mellyet a gazdám is jól tud.
     Int. Estél-e le valamikor a szekérről? Resp. Estem, de még annak előtte esztendővel, de csak Lukács János gazdám üres szekéréről, a mint egy álló esztendeig azon gazdámnál szolgálván semmi bajomat sem érzettem, minthogy meg sem ütöttem magamat, akkori leesésemmel, az üres szekerrül hátul lábamra leestem, mindetig egésséges voltam, hanem első esztendőben hideglelt.
     Int. Gyógyitott-e tégedet Bosérné valamikor? Resp. Most f. 1751-ik esztendőben új esztendő után temető utczai kanásznak házánál feküttem, oda hivatták Bósérnét a végre, hogy gyógyitana meg engemet, a mint meg is kent kétszer, fizettem azért nekie három garast, tovább kérvén őtet, hogy egészen meggyógyitana, megalkuttam véle egy ftban, ajánlotta is magát, hogy ő fördőt fog főzni énnekem, de más nap hozzám jött, azt mondván: majd megnézem a holdat ujság vagyon-e, vagy nem, ismét más nap oda jött azt mondotta: hozzám ne hozzátok őtet, mert én fördőt nem merek főzni, az én fiam utcza tizedesse, nem merem azt tőlle cselekedni, az ólta csak igy kinlódom, és nyomorgok valamint láttya kegyelmetek. Coram nobis. Martino Mihalovits, Josepho Farkas, Joanne David, Alex. Bük, Gregor. Szilágyi et adstantibus carcerum vigilibus Joanne Rebék, Joanne Mészáros et Josepho Turcsányi.
     Anno 1752. die 4. Mensis Octobris in priv. oppido Halas I. districtus minoris Cumaniae adiacente. Levata causa Egr. Mathiae Zay qua J. Dtum. Jazygum et utriusque Cumaniae Fisci Magistratualis, ut A. Contra invinculatam Catharinam Csapó; - actionem suam proponit sequentibus. Minthogy Csapó Katalin mind jó Istenünknek, mind hazánknak törvényét megvetette, és ördögökkel s boszorkányokkal czimborálni, és szövetkezni bátorkodott, el annyira, hogy elmult 1750 esztendőben Pünkösd tájban Tot Gyurka nevü ifjat Balota nevü pusztán háromszor bizonyos kutban - több bübályos asszonytársaival edgyütt - mártogatta, annak utánna csontjait kiszedte, és nevezett Tot Gyurka ifjat tagjaiban ugy megrontotta, hogy sem nem járhat, sem maga erejével nem kelhet, ezeken kivül 1751-ik esztendőben Kováts Zsuzsánnát, Tot István feleségét kezének hirtelen lett összehuzásával, és lábairól következett leesesével megrontotta, ugy bübályos szavaival, ördögi segittséggel általa megrontatott neminemü személyeket gyógyitni merészlett, a mint is A., B. és C. megjegyzett tanuk és tulajdon maga vallásiból a megirrt gonosz cselekedetei kinyilatkoznak, kire való nézve emlitett fiscalis kivánnya, hogy másoknak irtoztató példájára és maga érdemlett büntetésének elvételére in conformitate art.12. 1723. ad calcem 60. par. 2-dae tractat prax. crim. et quaest. 43-ae cap. több ördögi és bubályos tetteinek kinyilatkoztatására hohér által megkinoztassék, - annak utánna elevenen megégettessék, következendő képpen testének hamva vagy vizben vagy levegő égben vettessék. cum reservata.
     Anno 1752. die 4. octobris in oppido Halas sub Sedria malefactorum in causa contra Catharinam Csapó erecta: deliberatum est. Sub. litt. A et B. productitle inquisitioból és authentictitle tanubizonyságoknak vallásiból Csapó Katalinnak boszorkánysága nyilvan kitetszene, hogy ő sok ártatlan személyeket fenyegetvén némellyeket azok közül megrontotta, és azok közül némellyeket búbályos mesterségével ugyan megorvoslotta, de némellyek ugyan ma igy ő általa lett megvesztésben nyomorognának, de még azon kivül Kun Ersébettel az mi atyánkot, minekutánna sok izben megcsigázta volna, véle vissza akarta mondatni, mindezekre nézve, hogy ezen Isten ellen elkövetett rossz cselekedeteiért és felebarátinak lett nyomoruságoknak okozásáért, elsőben hohér által megcsigáztatik, annakutánna elevenen tüz által megemésztetik.
     Anno 1752. in oppido Halas sub tortura elicita fassio Catharinae Csapó sagae.
     1-o. In ostentatione instrumentorum: Omnes corruptas personas negat.
     2-o. Ad oppressionem digiti: Aeque omnia negat.
     3-o. Ad occream Hispanicam: Pariter omnia negat.
     4-o Ad inniculationem: Nec complices revelat, taliter, et actus negat fatendo in figura Hajdonis adstantis eandem in carceribus oppressam fuisse.
     5-o. Ad inussionem sulphuream dorso adhibitam: Pariter complices et magicos actus negat.
     II. K. K. Halas városa levéltárában lévő török - eredeti - levelek legrégibb időről:
     Nr. 23. - A bajai élelmezési tiszt téritvénnye a halasiak által lefizetett hidvámról - (1343: azaz 1633).
     Nr. 31. - Az egri basa rendelete, a bajai biróhoz. - Ebben rendeltetik: hogy jövőben a halasi lakosok a kiszabott tized, és rabszolga adót - Sklaventaxe - s büntetés pénzeket, s minden más fizetendő illetékeket, birájoknak saját kezébe tegyék le, melly utóbbi az átt vett pénzt az élelmezési tiszteknek átadni tartozik. Az élelmezési tiszteknek, szintugy mint embereiknek és rendőrhivatalnokoknak eltiltatik a Halasra való menés, és ott a fent érintett tárgybani erőszakoskodás, ha pedig bátorkodik valamellyik mind a mellett is ezt elkövetni, magának tulajdonittsa a kellemetlen következményeket, a mellett ugyan is, hogy illetménynyét elveszti, vasban leszen Egerbe viendő, s ott rajta egy büntetés, melly sok ideig például szolgáljon, végrehajtandó. - Eger - 1046. - azaz 1636.
     III. Kivonat. K. K. Halas városa emlékezetre méltó tárgyak jegyzőkönyvéből 1735-ik évről - (lap 94.)
     Kedves Kapitány Úr! - Minémű kemény parancsolatját vettem a Felséges Locumtenentiale Consiliumnak, aztat in paribus Maczák úr által ime elküldöttem kegyelmeteknek, a végre, hogy az olyatén parancsolatot publicalja kegyelmed, megparancsolván, hogy minden Notarius aztat le pareálván a népnek megmagyarázza, ugy hogy ha valaki vakmerőképpen az infectus helyre bémégyen, aztat mindjárt vagy felakasztassa, avvagy agyonlövesse; hogy nagyobb tartalékja legyen a népnek, magát veszedelemtől oltalmazni. - Azomban ha valamely házban valami (a kitől Isten óvjon mindnyajunkat) pestises nyavaja esne, azonnal azon házat földig lerontván, égettesse meg Kegyelmed. - Kois katonát rendelem, hogy mindenkor czirkáljon az Districtust, és jól vigyázzon.- Isákiaktól, és Kecskeméthi pusztákon lévő Kecskeméthi emberektől őrizkedjenek az Halasiak, Dorozsmaiak és Üllésiek, nem különben Fülöp- és Szabadszállásiak, és Kún-Sz.-Miklósiak. Mely okáért jó vármegyéket mindenütt rendelje kegyelmed. - Vigyázzon kegyelmed a pestisre, - az Istenért is kérem, és keményen parancsoljon. - Maradtam Jász-Berény, 11. May 1739. Kegyelmeteknek jó akarója Podhradtszky György.
     IV. Másolat. Domine Judex, et iurati oppidi Hallasiensis. A multo tempore vobis portionum solutionem mensis May imposui, quam pro hac vice frustra ab excellentissimo Comissario generali comite a Rabatta deprecare intendabatis, etiam si in futurum ex eiusdem mandato considerationem et reflexionem singularem erga vos certo certius habiturus sim, ea propter pro hac vice solutionem pro mensi maio non ulterius differatis, nisi severam executionem militarem brevi experiri velitis, simulque Varkas Abraham una cum socio itineris tum temporis mo, cui boves cum equis meis nupera vice prope Dőmschöd ablati sunt, intraque terminum decem dierum, sub poena centum aureorum, hic se sistat. Signat. in Vetsche die 9-na Aug. 1687. P. H. A. Mensing, mp.
     Hátirata. Judici et iuratis oppidi Hallasiensis tradantur. Cito, citius, citissime (egy akasztófán függő, és csonttörő kerék) Hallasini.
     Az eredetetit lásd: B. - 10- 24.
     A fentebbi Kivonatok és Másolatok hitelére Spühler Vilmos, Halas városi főjegyző.
      Fekszik hasonnevü Tó mellett a keleti hosszúság 37° 9 1/2' és északi szélesség 46° 26' alatt. Kalocsától 5 1/2 - Jász-Berénytől 18 mértföld. A várost több domb veszi körül; ezeknek nagyobb része csatában elesetteknek tetemeit rejti magában. Illyen dombok a sóstó melletti zöldhalom, a város végén lévő piarczhegy (ezek mint mondják a Kinizsi által megvert csehek holt testeiből emelkedtek). - A város keleti részén lévő fekete hegy és az ugyanott lévő kuruczhalom (amaz az Ulászló alatt Szegedre sietett, s itt megállt fekete seregtől; - emez az 1703-dik évben itt Kiba kapitány alatt megöletett s miként a városi jegyzőkönyv mondja: ide temetett 234 kurucztól nyerte neveztetését.)
     Éghajlata endemice egésségtelen makacs váltólázakkal; egésségesek a betegekhez = mint 1:3-4. A többi felmerülő kórokra mint Jász-Berény l. a 118 lapon.
     Folyóviz a határt nem futja, s kissebb mocsárokon kivül Halas, Fehér, Sós, Pirtó nevezetü több más apró tavai vannak. A Halas tóban lévő sziget a lakosoknak török s tatárduláskor menhelyül szolgált.
     Területe 9 25/32 [négyszög] mértföld, s a község következő számadatokban mutatta fel:
     Ház és tanya szám 2590. - Összes határterület 1600 [négyszög] ölével 120000 hold; melyből szántóföld 15403 hold, 400 [négyszög] öl; kaszálló 4804 hold; szöllö 506 hold, 1200 [négyszög] öl.
     Jegyzet: A fenmaradt 99,286 holdnyi földterületnek 1/4 része viz, rét, mocsár és szék; - 2/4 része futó homok, ritkás erdő, cserje, bokrok; - 1/4 része pedig közlegelőnek használtatik. - Határához tartoznak a Fehértó, Füzes, Balota, Zsana, Tajó s Bodoglár nevü puszták. - Ezekkel együtt a határ négy részre osztva minden gazdának szántóföldje és rétje két kéthelyen adatott ki. A homokos rész legelőül szolgál. Szőlőskertek a Halastón túli dombon. -
     Az adósorozati hiteles adatok határterületi viszonyait ekként mutatják fel:

 

Térmérték

Tiszta Jövedelem

átallában 1
cat. hold u.

Egészben

1600 [négyszög]
öllel vett
cat. hold

[négyszög] öll

ft.

kr.

ft.

kr.

Szántóföld

20682

1115

2

29

51322

46

Rét s kert

10303

905

2

6

21721

17

Szöllö

1758

57

6

30

11427

14

Legelő

55055

80

-

54

49133

41

Erdő

2828

1200

1

22

3882

18

Nádas

1028

-

5

34

5728

20

Egészb.

termény erő

91646

157

1

34

143215

36

terméketlen

34497

1340

összesen

126143

1497

 

 

 

 

     Földbirtokos 2709; - helyrajzi szám 16902.
     Ház: telkes ház 1944, héber zsellér ház 5, lelkész- s tanitói lak 9, községház 1, egy funduson két ház 8, összesen 1967.
     Népessége: 1837-1846 tehát 10 év alatt született összesen 5513; meghtitle 3868; s igy szaporuság volt 1645. Elhtitleak pedig életkor szerint 0-1 év között 1037; 1-3 = 970; 3-10 = 413; 10-20 = 205; 20-30 = 192; 30-40 = 146; 40-50 = 179; 50-60 = 227; 60-70 = 249; 70-80 = 192; 80-90 = 51; 90-dik éven felül 7. 1846-ban 3 egyén élt 95 éves koron felül. 1852-dik évben összes lélekszám 12783; ebből férfi 6454, nő 6329.
     Magyar 12337, német 56, czigány 142, héber 248.
     R.-Katholikus 3753, reformatus 8734, evangelikus 48, héber 248.
     Nőtelen 3530, hajadon 3080, nős 2760, férjes 2775, özvegy férfi 164, özvegy nö 474.
     A községből távol van 165; - ellenben a községben tartozkodik idegen 104.
     Főiparága a lakosságnak mezei gazdálkodás, baromtenyésztés, s kissebb iparüzlet; jelesen az utóbbit illetőleg borbély 1, bodnár 1, puskás 1, csizmadia 33, festő 2, mészáros 1, timár 3, üveges 1, kalapos 5, kereskedő 43, fésüs 1, szücs 17, késes 1, szijgyártó 2, szabó 12, kötélverő 3, harisnyakötő 2, lakatos 6, szappanos 1, kovács 17, asztalos 8, kerékgyártó 10, takács 59, ács 7.
     Terem a határban kétszeres, buza, rozs, árpa, zab, kukuricza, burgonya, széna.
     Marhatenyésztésére nézve: lovak: 73 egy, 44 két, 18 három éves csikó, 30 ménló, 636 kancza, 1288 herélt, összesen 2089 ló. - 167 öszvér és szamár, 1915 ökör és bika, 1664 tehen, 20635 júh.
     Adó ügy: 1847/8-ik évre hadi adó fejében 8 ft. 2 krral számitott 879 egész, s 7/8 rovás után fizetett 6687 ft. 3 krt.; házi adó fejében pedig ugyan annyi rovás után 1994 ft. 23 kr., összesen 8681 ft. 26 krt.
     1849/50-ik évben adóhátraléka nem volt.
     1850/1-ki közigazgatási évben adó illetéke s ebbőli lerovása következő volt.

 

Adó illeték

Ebből lerovatott

1851/2 hátra maradt

Földadó

13259

ft.

-

kr.

11241

ft.

-

kr.

2018

ft.

-

kr.

Személy ker.

5463

''

50

''

4643

''

33

''

820

''

17

''

Házadó

856

''

15

''

727

''

36

''

128

''

39

''

Jövedelmi

499

''

8 2/8

''

499

''

8 2/.

''

-

''

-

''

Összesen

20078

ft.

13 2/.

kr.

17111

ft.

17 2/.

kr.

2966

ft.

56

kr.

     Községi pénztár:
     A) Jövedelem. Belső korcsmából 9040 ft. Külső korcsmából 1546 ft. Vásárpiarcz, fübér, mészárszékből 2609 ft. Boltokból 1117 ft. Csősztelkekből 526 ft. 18 kr. Házhely s honosodási díj 227 kr. Büntetésekből s város lovak fuvarából 163 ft. 10 kr. Különfélékből 17650 ft. 21 kr. Különféle pénztárakból 29078 ft. 36 kr. Összesen 61957 ft. 25 kr.
     B) Kiadás. Gabona, széna, só, szalma 8630 ft. 46 kr. Lovak 1450 ft. Fa és vas szerek 927 ft. 56 kr. Szarvas marha 280 ft. Kő, mész, cserep, tégla sat. 140 ft. Hús, fadgyú, háj, gyertya 926 ft. 20 kr. Főzelék 4 ft. 32 kr. Hivatalnokok fizetése 3360 ft. Szolgák és cselédek 3188 ft. 45 kr. Szolgák és cselédek rurázatja 1237 ft. 39 kr. Gazdasági eszközökre 780 ft. 32 kr. Epűletekért mestereknek 562 ft. 14 kr. Iroda szerekre 462 ft. 22 4/. kr. Uti költség napi dij 3800 ft. 33 kr. Katonaságtól megváltott termesztmény 122 ft. 12 4/. kr. Adósság és kamatfizetés 11336 ft. 18 kr. Különfélékre 5702 ft. 46 kr. Ideiglenes kiadás 4941 ft. 13 kr. Mester- és árjegyzék 541 ft. Posta költség 1 ft. 22 kr. Összesen 48896 ft. 31 kr. v. cz.
     Bevétel 61957 ft. 25 kr. Kiadás 48396 ft. 31 kr. Pénztári maradvány 13560 ft. 54 kr.
      Egyház ügy: Miként a város történeti adatai között felemliténk (l. a 244 lapon) a r.-katholikusok e községben lakhatást is csak Mária Therezia nagy királynénknak 1769-dik évben kelt parancsára nyertek. Ugyan ekkor engedtetett számokra egyházhely is; melly Péter és Pál apostolok tiszteletére a kir. kincstár költségén épült ugyan fel, mindazáltal a helybeli helvét vallásu lakosok az épitészi szerek összehordásában s napszámokban önként s szivesen részesültek. Ugyan ez évtől vannak meg az egyházi anyakönyvek is. (Azelőtt Halas a Majsai anyaegyházhoz tartozott). - Egyház védő a község. - Fiókhelyei: puszták: Balota 2 - Bodoglár 2 1/4 - Eresztó 1 2/4 - Fehértó 1 3/4 - Füzes 1 2/4 - Göböljárás 1 3/4 - Harka (Pest várm.) 1 2/4 - Kis-Telek 1 - Kötöny (Pest várm.) 1 - Pirtó 1 - Reketye 2 - Szállás (alsó) 1 3/4 - Szállás (felső) 1 3/4 - Tajo 2 - Kőkut csárda 3 órányira. - A Plebános 3 segéd lelkészszel teljesiti a váczi püspök egyház kormánya alatt lelki hivatását. -1769-dik évtől kezdődnek anyakönyvei. - Ellenben a helvét hitvallásuak temploma 1566-ba keletkezett, de anyakönyveik csak 1678-ik évtől vannak fiok helyei: Harka, Kötöny s Kis-Szállás.
     R.-Kath. papok, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi fizetésére, dijazására évenkint kiadatik 35 kila tiszta buza, 20 kila árpa, 100 font hús, 25 font fadgyú, 60 font só, 59 öl tüzifa, 135 öl széna, 6000 kéve nád, 570 frt. v. cz. - A ref. Eklezsiához tartozóknak évi fizetésére 3195 ft. v. cz. s 644 kila buza adatik ki.
     Tanoda állapot: A római-katholikusoknak Elemi 1 fiu és 1 leány osztályában 2 tanitó alatt 96 fiu és 65 leány; - A helvét vallásuaknak Gymnasium, nép reál iskolájában, 6 fi és 3 leány osztályában 10 tanitó alatt 342 fiu és 235 leány, összesen 438 fiu és 300 leány tanuló van.
     Árva ügy: 24 atyától származott 52 árvának összes vagyonértéke 14550 ft. pp.
     Kórházának: 37490 ft. v. cz. tőke utáni kamat s egyébb évi jövedelme 3489 ftra megy váltó czédulában, miből 11 egyén ápolására 1851-ik évben 809 ft. 58 kr. adatott ki.
     Vásárok. III. Károly királynak 1721-ik évi september 21-kén kelt kiváltságlevelénél fogva február 28-kán, julius 29-kén és november 19-kén, - továbbá I. Ferencz királynak 1804-ik évi november 30-kán kelt kiváltságlevelénél fogva september 15-kén országos vásárok tarthatására jogosittatott; e vásárok két két napig tartanak.
     Heti vásárok tarthatására is az utóbb emlitett kiváltságlevél által nyert engedelmet, - ezek hétfőn és szombaton tartatnak.
     Tüzoltó eszközök: Vizi puska 3, börveder 5, csáklya 9, vizhordó kocsi 4.
     Gazdasági szerek: 3 hámos- 3 ménló, 14 bika, 3 kocsi.
     Katonaság 1 lovas század szállásol. Csendörségből 1 káplár alatt 4 legény.
      Utolsó posta állomás: Karczag.

[Tovább]