Város
Kis-Kún-Dorosma
     II. Kis-Kún-Dorosma város Ezen az alsó Kis-Kúnságnak délfelőli sarok pontját képező mezőváros 1719-ik év előtt merő pusztaság volt, s csak egy csárda - nyugot-észak fele Szegedtől mintegy egy órányi távolra - létezett egy nagy homok domb alatt azon a helyen, hol jelenleg e város északi részén az ugynevezett felső korcsma áll. - E csárda mikor lett épittetését homály fedi, hihető azonban, hogy Mátyás király korában keletkezett; s az sem valószinütlen: hogy neveztetését az ugyanazon királyunk alatt hazánkban ide s tova szaguldozott cseh rablóktól nyerte; "Dor?ma" cseh szó magyarul annyit tévén, mint fogadó e szótól "fogd." - A puszta 1719-ik évben telepittetett meg Orczy István jász-kún főkapitánysága alatt. - 1731-ik évben VI. Károly császár által a pesti rokkantak házának elzálogosittatott; azonban 1743-ban 160 gazda által 11125 forintért visszaszereztetett; - ugyan azon évben tanácscsal láttatott el, hivatalos pecsétét azonban csak 1752-ik évben kezdé használni. - 1807-ben tétetett le a most fenálló csinos községi ház alapköve. - 1838-ban V. Ferdinánd király által 12876/1756 szám alatt kiadott kiváltságlevél erejénél fogva városi nevezetre s négy országos vásár tarthatására jogosittatott. Levéltárából ezeket vettük:
     I. "Isten sok jókal álgya kieteket Dorosmaiak.
     Nemes Szeged várossának levelit, a mellyben kiváltképen kietek szomszédtalanságokról panaszolkodik, úgy lévén a dolog, hogy kietek azonnal, ha kietek határjára beszalad a város marhája, mingyárt most télnek idején is (a holott kevés, vagy épen semmi kárt nem okoz a marha) behajtyák, nem javallom, és e féle dolgoknak reméntelen végej szoktanak lenni, vigyázzanak azért kietek magokra, hogy e féle szomszédtalanságokkal magokat valamely veszedelemben ne ejcsék, mert a szomszéd mindenkor tanúl módot, és alkalmatosságot miképpen szomszédgyát vexálhassa; irtam N. Szeged Városának, és caveáltam Kietek mellett, hogy ennek utánna illyetin dolgok iránt panasza nem lészen Kietek ellen; intvén azért Kieteket továb is kivánom Isten tarcsa s maradok. Pesth 15. Jan. 1753. Jó akarója. Almásy János Fő Kap. m. p. Reflectalhatya magát k. k. hogy mlgos Palatinus Urk interponálta magát kk. mellett az Városnál az exactiok iránt, super sedetitle féle illy apró dolgokért ne talán refertitleassék.
     Kivülről. Nemes Kis-Kúnságb. lévő Dorosma Helységh Birájuk és Tanácsnak irám Dorosmára." Másolat hitelére kiadta Molnár László főjegyző.
     II. "Kivonat Kis-Kún Dorosma Város Contributionalis Libellusából.
     Quietantia Super Quingentis viginti quinque fl. Rhen. et 14 xr. Quos Possesio Dorosmaiensis pro hyeme Anni 1730 et 1731 id est a 1. Nov. 1730 usque ad finem Aprilis 1731 tam in naturalibus, Anticipatione, quam etiam in paratis Cassae Bellicae rite contentasse attestor. Sign. Dorosma die 31. Aprilis 1731 id est 525 fl. 14 xr. Michael Ficzgerald m. p." Kiadta Molnár László főjegyző.
     Fekszik: Szegedtől észak-nyugodt felé 1/2 - Félegyházától 8 - Jász-Berénytől 21 2/4 mértföldre, a keleti hosszuság 36° 51' s északi szélesség 45° 36' alatt.
     Éghajlata: endemice egésségtelen; honos makacs váltólázak; egésségesek a betegekhez, mint 1:3-4. A többi felmerülő kórokra nézve mint Jász-Berény l. a 118 lapon.
     Határa igen termékeny; tanyái Átokházán és Ülésen.
     Területe 3 3/32 [négyszög] mértföld. 1850-k évben kezdetett felméretni, s telkei rendes telek könyvbe igtattatni.
     Összes területe a község kimutatása szerint 27000 holdra tétetik; ebből szántóföld 7700 hold, kaszálló 2000 - s szöllő 600 hold, a többi részint közlegelő, részint szikes, részint vizállásos, részint pedig haszonvehetlen homok föld. - Ellenben az adósorozati hiteles adatok következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		11707	531	2	56	34433	27
Rét s kert		4947	643	2	25	11980	15
Szöllö		791	856	6	-	4749	13
Legelő		11470	1354	-	55	10519	6
Erdő		27	800	1	50	50	25
Nádas		31	109	5	50	181	14
Egészb.	termény erő	28975	1093	2	8	61913	40
	terméketlen	3470	1150
összesen		32446	643

     Földbirtokos 1639; - helyrajzi szám 9745.
     Folyóvize nincs; tava Mártontava, mocsárai kissebbek. - A Tisza folyó kiöntései ide is elhatnak, a Tiszának emlitett Mátytava által.
     Népessége: családfő 2351, lélekszám 9280; ebből férfi 4600, nő 4680 = 9280.
     Magyar 9195, német 15, czigány 51, héber 19 = 9280.
     R.-Katholikus 9261, héber 19 = 9280.
     Nőtlen 2623, hajadon 2428, nős 1898, férjes 1908, özvegy férfi 79, özvegy nő 350 = 9280.
     A községből távol van 65; - ellenben a községben tartózkodik idegen 21.
     Főiparága a lakosságnak gazdászat s kissebb iparüzlet.
     Termeszt: buzát, rozst, árpát, zabot, kukuriczát, kölest, burgonyát, bort, kendert, gyümölcsöt.
     Marhatenyésztése: lovak: 130 egy, 98 két, 17 három éves csikó, 47 mén, 575 kancza, 1198 herélt, összesen 2062 ló; 70 öszvér s szamár, 1114 ökör s bika, 1121 tehén, 15180 júh.
     Iparüzők: csizmadia, szücs, szabó 35, kovács, lakatos, kerekgyártó 23, takáts 59.
     Ház: összesen 1148; ebből 354 telkes, 778 ker. zsellér, 1 héber zsellér, lelkész- s tanitó lak 2, községház 1, egy telken két ház 12.
     Telek 51 2/2; jelesen egész telkes 4 = 4; - 3/4 telkes 12 = 9; - 2/4 telkes 40 = 20; - 1/4 telkes 74 = 18 2/4.
     Adó ügy: 1847/8-ki hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 413 5/8 rovás után 3143 ft. 33 kr., házi adója 937 ft. 33 kr., összesen 4081 ft. 6 kr.
     1849/50-ik évben adó hátraléka nem volt.
     1850/1-iki közigazgatási évben

Adó illeték

Befizetett

Hátramaradt

Földadó

7435

ft.

59

kr.

7193

ft.

4

kr.

242

ft.

55

krral

Házadó

496

''

-

''

350

''

-

''

146

''

-

''

Személy kereseti

2837

''

50

''

2726

''

32

''

111

''

18

''

Jövedelmi adó

119

''

20

''

119

''

20

''

-

''

-

''

1848/9ik mar. adónak 2/5de

628

''

42 5/.

''

628

''

42 5/.

''

-

''

-

''

Összesen

11517

ft.

51 5/.

kr.

11017

ft.

38 5/.

kr.

500

ft.

13

krral.

     Községi pénztár:
     A) Jövedelem. Mult évi maradvány 5289 ft 44 kr. Lovakból 915 ft. Marhákból 338 ft. Juhokból 6866 ft. 45 kr. Gyapjuból 2114 ft. 15 kr. Dögbörből 155 ft. 52 kr. Sajt és Zsiradék 201 ft. 54 kr. Piarcz s vásárból 307 ft. 30 kr. Korcsmából 10463 ft. 30 kr. Mészárszék 145 ft. Kölcsön 3333 ft. Boltból 137 ft. 30 kr. Füvek ára 2033 ft. 40 kr. Rétből 1075 ft. 30 kr. Lenföld 575 ft. 30 kr. Krumpli föld 618 ft. 15 kr. Sziksó haszonbér 152 ft. 30 kr. Különféle 727 ft. Összesen 36214 ft. 45 kr. v. cz.
     B) Kiadások. Hivatalnokok- s szolgáknak 8502 ft. 6 kr. Gabonáért 1407 ft. 13 6/. kr. Sóért 31 ft. Marhaért 150 ft. Sertésért 82 ft. 30 kr. Őlfa 375 ft. Fenyűfa 12 ft. Létz, zsindely 730 ft. 40 kr. Vasfélék 257 ft. 41 kr. Kö, mész, cserép 104 ft. Vályog nád 4 ft. 40 kr. Hús, fadgyú, gyertya 226 ft. 40 kr. Olaj 50 kr. Vendégek alkalmazása 491 ft. 38 kr. Gazdasági küldöttségek 456 ft. Utazásokra 1617 ft. 20 kr. Iroszerekre 262 ft. 11 kr. Posta 1 ft. 35 kr. Kamatokra 406 ft. Tőke visszafizettetett 5100 ft. Mesterembereknek 191 ft. Borokért 3560 ft. Különfélékre 3647 ft. 12 6/. kr. Ideiglenes kiadások 1274 ft. 55 kr. Összesen 28892 ft. 12 4/. kr.
     Bevétel 36214 ft. 45 kr. Kiadás 28892 ft. 12 4/. kr. Pénztári maradvány 7322 ft. 22 4/. kr. v. cz.
     Egyház ügy: a r.-katholikusok ker. sz. Jánoshoz tiszteletére emelt anyaegyháza 1725-ik évben keletkezett s ez év óta anyakönyvei; de az isteni tisztelet csak közönséges épületben tartatott, majd 1736-ik évben szentegyházzal is dicsekedett; mit az I-ső jegyzőköny e szavaiban tanusit "anno 1736 die 16. February méltóságos Referendarius Coller urunk eö Nagysága Dorosmaj templomnak tisztességére az nagy oltár eleüben egy rézből öntött lámpást helyeztetett" sat. - 1804-ben e szentegyház megbővittetett, kisded tornya azonban csak 1822-ik évben emeltetett mostani alakjába. - Egyház-védő a község. - Fiókhelyei: puszta: Sas-ülés 2, - csárda: Forró-Zsombó 1 - Putri 2/4 órányira; a Plebános két segéddel a váczi püspök egyház kormánya alatt teljesiti hivatását.
     Tanoda állapot: r.-katholikusok III. osztályú elemi tanodájában 3 tanitó alatt 198 fi, 211 leány, összesen 409 tanuló. A tanoda épület jó állapotban. 1827-ben épittetett a most létező s a szentegyházzal szemközt álló diszes elemi tanoda; azonban már 1801-ben is volt a községnek tanitója, ki a kisdedeket egy középületben tanitgatá.
     Árva ügy: 3 atyától származott 5 árvának összes vagyonértéke 3462 ft. 4 kr. v. cz.
     Kórházának 11274 ft. 11 60/100 kr. tőke s utáni kamat, s egyébb évi jövedelme 592 ft. 58 30/100 kr.; ebből 1851-ben 24 egyén ápolására kiadott 445 ft. 16 50/100 krt. v. cz.
     Vásárok. V. Ferdinánd királynak 1838-ik évi october 5-ről 12876/1756 szám alatt kelt kiváltság levelénél fogva országos vásárai februar 5, junius 24, augustus 29, s november 5-kén tartatnak. Heti vásárai kedden, pénteken.
     Tüzoltó szerek: 3 csákány, 1 lámpa, 1 nagy- 2 kézi puska, 1 létra, 3 vizes kocsi.
     Gazdaságiak: 3 hámos- 2 ménló, 12 jármos ökör, 6 heverő marha, 6 bika, 3 kan sertés; - 1 födeles- 2 paraszt kocsi, 3 szekér, 3 eke, 5 ehez szükségesek, 2 lovas-, 2 ökör szán.
     Katonaság a községben nincsen.