Jász-Kis-Ér
III.
Jász-Kis-Ér telepedése ideje felől a község levéltárában adatra nem találhatni. A budai káptalan által 1391-ik évben kiadott s a község levéltárában ez ideig megőrzött határjárási okiratban Kis-ér már községül emlittetik. - Ős monda szerint nevét, a várost keleti részén jelenben keresztül folyó
kis-ér nevü értől vette; a település idején a város mostani területe nádasból állott, s az ezek közötti apróbb szigetek szállattak meg; - és ugyan csak ős monda szerint e községnek első telepitői a mostani határterületnek délnyugoti legdombosabb s legkissebb részét, a ma is igynevezett Rassangházat szállották meg, honnan a tatárok üldözései miatt szorultak a fentebb érintett nádasba, hol a mai község alapittatott. Várossá lett 1818-ik évben. - Levéltárában négy darab latin nyelven szerkezett eredeti régibb okirat találtatik; jelesen: a) 1391-ik évről a budai káptalan által, helybeli; még élő Tömösvári család részére, Négyszállási, Apáti és Kis-éri határok fölött kelt határjárási okirat. - b) 1393-ról ugyan azon káptalan által azon család részére, ugyanazon határok iránt. - c) 1425-ikről Zsigmond király által jelenben ismeretlen Mócza család részére Donationalis levél. - d) 1438-ról Hedervári Lőrincz nádor által ugyancsak a fentebb nevezett Tömösvári család részére kiadott határjárási parancs. Másolatait ezen okiratoknak részint szakadottságuk, részint s főleg a betűk ismeretlen alakzata miatt meg nem nyerhettük.
Fekszik a Tiszának hason nevü ere mellett a keleti hossz. 37° 54', és északi szél. 47° 26' alatt.
Éghajlati tekintetből legegésségtelenebb mint Jász-Berény a 118 lapon.
Területe 1
22/
32 [négyszög] mfd.; a község felmutatása szerint
|
belterület
|
326
|
739/1600
|
hold
|
|
szöllő
|
216
|
686/....
|
''
|
|
szántóföld
|
4939
|
310/....
|
''
|
|
kaszálló
|
2912
|
553/....
|
''
|
|
legelő
|
3164
|
1238/....
|
''
|
|
erdő
|
7
|
944/....
|
''
|
|
nádas
|
15
|
971/....
|
''
|
|
haszonvehetlen
|
5068
|
1007/....
|
''
|
|
összesen
|
16651
|
48/1600
|
hold
|
Ellenben az adósorozati hiteles adatok következők:
|
|
Térmérték
|
Tiszta Jövedelem
|
|
átalában 1
cat. hold u.
|
Egészben
|
|
1600 [négyszög]
öllel vett
cat. hold
|
[négyszög] öll
|
ft.
|
kr.
|
ft.
|
kr.
|
|
Szántóföld
|
5452
|
16
|
3
|
8
|
17136
|
32
|
|
Rét s kert
|
4776
|
624
|
2
|
14
|
10680
|
18
|
|
Szöllö
|
159
|
717
|
2
|
7
|
337
|
47
|
|
Legelő
|
3178
|
1350
|
1
|
7
|
3586
|
42
|
|
Erdő
|
7
|
944
|
2
|
30
|
18
|
59
|
|
Nádas
|
14
|
1598
|
3
|
30
|
52
|
30
|
|
Egészb.
|
termény erő
|
13589
|
449
|
2
|
20
|
31812
|
48
|
|
terméketlen
|
3046
|
101
|
|
összesen
|
16635
|
550
|
|
|
|
|
Földbirtokos 995; -
helyrajzi szám 20233.
Bőjt, verem, horgos, és hajdú fertők nevü,
mocsárokon kivül egyébb
folyóviz s
tavak a község határában nem találtatnak; azonban a Tiszának majd nem évenkinti kiöntései ellen 6931 - a Tarna folyóé ellen 6258 öl hosszú töltéssel kéntelen védeni magát. A
Tisza-szabályozási ügyről tüzetesen szólani, nem tartozik ugyan e helyre, de a felemlitett jász-kis-éri határt illetőleg nem szabad emlitetlenül hagynunk: miként magát a Tisza szabályozási eszmét már 1839-dik évben
Hegedüs János - a volt jász-kúnsági alkapitány, jelenleg Karczag járási kapitány Hegedüs Zsigmondnak édes atyja penditette meg, s az ő közbenjárására alakult b. Orczy György elnöklete alatt a Heves városi társulat; melly noha számos gyüléseket tartott, semmire sem ment mindaddig, mig a nagy gr. Szécheni István állván élére a Tisza szabályzási ügynek, a Heves városi társulat Heves vármegyeibe olvadt, hol a Tisza jobb oldalára nézve szinte mi sem történt- Igy alakult az uj
Jász-Kis-éri külön egylet a Tiszának Sarudtól Szolnokig a jobb partoni szabályozására leginkább Hegedüs Zsigmond, s Srányi János Almásy családi ügyvéd tényező közbenjárására, mellynek az utóbbi alelnökévé, Stamecz-Mayer János pedig elnökévé választatott. A szabályozás alá eső földterület 14 [négyszög] mértföldet foglal magában, s a tervezett töltések mintegy 40000 folyó ölet tesznek. A munka már folyamatban; az előtervezett költség mintegy 340000 pforint. Miből egy holdra közel 3 pforint esik. - Eddig összesen mintegy 4500 folyó öl teljesen elkészülve 2700 [négyszög] öll fákkal beültetve s 25000 köb öll földnél több kiemelve. A töltés teste, miután az előleges terv elkészülte után az 1853-dik évi még az 1830-ki - e vidéken legnagyobbnak ismert - árvizet is 8 hüvelykkel haladta, ehez képest idomittatott. Az érdekeltek lelkesbjei ez évi illetőségeiket már befizették, a késedelmezők a cs. k. központi bizottmány által kieszközölt politikai uton szorittatik. A jász-kún kerületiek elismerő tiszteletét osztatlanúl biró fentebb emlitett helybeli közbirtokos, jelenleg karczagi kapitány Hegedűs Zsigmond ez alkalommal is tényleg tanusitá a közérdek s a jelenleg országszerte zaklató szükség terhelte kis-ériek irányában hazafiui hajlamát, midőn a végrehajtási fenyegetéssel sürgetett ez idei tiszaszabályozási mintegy 17000 pft. költség járulék némi fedezésére 4000 pf kölcsönt vett fel 5 százalékos kamatra; s ez összeget a város számára átadta.
Népessége: 1852-dik évben családfő 1221, lélekszám 4691; ebből Férfi 2312, nő 2379 = 4691.
Magyar 4667, görög 10, czigány 12, héber 2 = 4691.
R.-Katholikus 585, reformatus 4087, evangelikus 7, görög n. e. 10, héber 2 = 4691.
Nőtelen 1221, hajadon 1051, nős 1023, férjes 1027, özvegy férfi 77, özvegy nő 292.
A községből távol van 760, ellenben a községben tartozkodik idegen 181.
Főiparága a lakosoknak földmivelés, marhatenyésztés, dohány termelés s csekély iparüzlet; jelesen
Termeszt tiszta és kétszeres buzát, árpát, kukuriczát, dohányt.
Marhatenyésztése: lovak: 105 egy, 78 két, 40 három éves csikó, 18 mén, 627 kancza, 458 herélt, összesen 1326 ló; 12 öszvér s szamár; 444 ökör és bika; 1273tehén; 3955 júh.
Iparüzői: könyvkötő 1, csizmadia 18, festő 1, timár 4, kalapos 3, szücs 16, kömives 1, szabó 8, kovács 12, lakatos 2, kötélgyártó 2, asztalos 4, kerekgyártó 4, takács 10, ács 1.
Ház: összesen 950; ebből telkes ház 537, keresztény zsellér 388, lelkész- s tanitói lak 5, község ház 6, egy funpuson két ház 14.
Adóügy: 184
7/
8-ik évre
hadi adó fejében 8 ft. 2 kral számitott 304
6/
8 rovás után 2448 ft. 9
4/. krt.,
házi adó fejében pedig ugyan annyi rovás után 731 ft. 24 krt., fizetett összesen 3179 ft. 33
4/. krt.
18
49/
50-ik évben
adó hátraléka nem volt.
185
0/
1-iki közigazgatási évben
|
|
Adó illeték
|
Befizetett
|
Beszedetlen
|
|
Földadó
|
5032
|
ft.
|
3
|
kr.
|
4647
|
ft.
|
14
|
kr.
|
384
|
ft.
|
49
|
kr.
|
|
Személy ker.
|
2021
|
''
|
10
|
''
|
1881
|
''
|
-
|
''
|
140
|
''
|
10
|
''
|
|
Házadó
|
292
|
''
|
45
|
''
|
280
|
''
|
14 4/.
|
''
|
12
|
''
|
30 4/.
|
''
|
|
Jövedelmi
|
150
|
''
|
48
|
''
|
150
|
''
|
48
|
''
|
-
|
''
|
-
|
''
|
|
Összesen
|
7496
|
ft.
|
46
|
kr.
|
6959
|
ft.
|
16 4/.
|
kr.
|
537
|
ft.
|
29 4/.
|
kr.
|
Községi pénztár:
A) Jövedelem. 1849/50-ki maradvány 7178 ft. 6 kr. Majorkodásbol 210 ft. 6 kr. Dohánybol 1589 ft. Kir. kissebb haszonvételekböl 2010 ft. Egyéb haszonvételböl 393 ft. 43 kr. Belső telkek váltságábol 193 ft. 3 kr. Lakositási dijakbol 16 ft. Mezei rendörségböl 27 ft. 33 kr. Különfélékböl 2 ft. 40 kr. Összesen 11620 ft. 11 kr. pp.
B) Kiadás. Majorkodásra 921 ft. 17 kr. Adóba 365 ft. 38 kr. Pálosi gazdászatra 200 ft. Örökitésre 230 ft. 58 kr. Hivatalnokok s cselédeknek 977 ft. 36 kr. Földbecslői tolnoknak 50 ft. Cselédek ruházatára 79 ft. 26 kr. Gazdasági szerekre 28 ft. 54 kr. Mesteremberekre 144 ft. 50 kr. Iroda szerekre 76 ft. 55 kr. Téglavetésre 78 ft. Hivatalnokok termékei váltságául 310 ft. 16 kr. Kölcsön kamatául 259 ft. Napi dijakra s uti költségekre 400 ft. 40 kr. Dohányföld szántásért 81 ft. Különfélékre 657 ft. 48 kr. Tiszaszabályozásra 83 ft. 20 kr. Behajthatlan közadó fejében 81 ft. 39 kr. Összesen 5027 ft. 17 kr.
Jövedelem 11620 ft. 11 kr. Kiadás 5027 ft. 17 kr. Pénztári maradék 6592 ft. 54 kr. Község adóssága 3600 ft. Cselekvőleges állás 2992 ft. 54 kr. pp.
Egyház ügy: a r.-katholikusok sz. Kereszt tiszteletére emelt egyháza 1701-be keletkezett, s 1769-be megujittatott; - anyakönyvei is 1769 óta.
Egyház védő nincs. A Plebánost az egri érsek nevezi ki.
Fiókhelye: Kürth puszta
1/
2 órányira (134 r -kath. s 1 ág. lakossal).
A helvét vallásuak eklézsiája 1600-ik évben keletkezett, anyakönyvei azonban 1732-ik év óta vannak. Tartozik a Duna-melléki egyház kerület Kecskeméti egyház megye kormánya alá.
Lelkészek, egyháziak, egyházfiak, s tanitók évi ellátása 35 kila kétszeres búza, 200 font hus, 65 font fadgyú, 90 font só, 17
4/
8 öl tüzifa, 220 mázsa széna, 6 iccze vaj, 2600 kéve nád, 327 ft. 30 kr.
Tanoda állapot: a r.-katholikusok 1 osztályú elemi iskolájában 1 tanitó alatt 30 fiu, 25 leány tanuló, összesen 55.
A reformatusoknak 3 osztályú elemi iskolájában 3 tanitó alatt 163 fiu, 140 leány, összesen 303 tanuló.
A
tanoda épületek jó állapotban.
Árva ügy: 21 atyától származott 43 árvának ház, kert, szőllő, szántóföld fekvő vagyonokon kivül kész pénze 3035 ft. 32 kr. pp.
Kórházának 9236 ft. 11
50/
100 kr. tőkepénz utáni kamat- s egyébb évi jövedelme 1034 ft. 17 kr.; ebből 1851-be kiadott 358 ft. 12 krt.
Vásárok. I. Ferencz királynak 1818-ik év martius 27-kén kelt kiváltság levelénél fogva
országos vásárai februar 8, april 16, julius 13, november 11-kén tartatnak, és pedig a három vásár a kirakóval egyszerre.
Heti vásárai hétfőn és pénteken.
Tüzoltó eszközök: 2 fecskendő, 2 tűzi csakány, 1 börveder, 2 vizhordó kocsi.
Gazdasági szerek: 5 hámos ló, 9 méneses csödör, 7 méneses kancza, 18 bika, 10 kan- 4 kocza sertés, 2 kocsi, 1 vizhordó kocsi 1, vizhordó szán.
Katonaság nem szállásol a községben.
Utolsó
posta: Jász-Apáti.