Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár

II. JÁSZ-APÁTI JÁRÁS.
     Áll 4 város-, 3 falu s 5 pusztábol, összes területe 10 30/32 [négyszög] mértföld; - a községeknek, ugy a kerületi szék- mint a járási főhelytöli távolságát, nem különben népességét az 1850-ik évi országos összeirás alapján következő táblázat mutatja fel:

táblázat
Járási főhely.
Jász-Apáti
     I. Jász-Apáti város telepitése idejét s egyébb körülményeit homály fedi; de hogy a jászoknak hazánkba költöztükkor egyik s nevezetesebb telepedési hely Apáti volt légyen, alaposan onnan következtethetni: miszerint Zsigmond királynak 1393-ik évben kelt egyik, e tájékot illetőleg határjárást parancsoló, levelében Apáti már emlittetik; - és hogy száz évvel utóbb 1493-ba már mint népes község létezheték, kitetszik onnan: hogy ekkor már toronynyal ellátott egyháza volt; mi onnan tünik ki: hogy az egyház most meglévő egyik tornyán - melly kitünőleg régi épitmény - annak északi oldalába egy berakott keményebb kőbe vésve ezen szavak olvashatók: "Hoc opus fecit fieri Lucas Horvát Capitaneus de Apáti szállása. 1493."
     A Jász-Apátiak, a többi jászokkal hasonlóan - miként az inneni emlékből is kitetszik - előljáróikat a hadseregben ismeretes nevekkel nevezék; s a régibb időkben harczra vezető s igazság kiszolgáltató előljáróik a Jász-Apátiaknak helybeli kapitányok lévén annak neve átváltoztával azon hatalmat a biró, az idők körülményeihez képest a tanács, valamennyi községbeliek vagyona felett, ugy személy s vagyonbeli megsértése esetében, a törvény korlátai között gyakorolta.
     A város levéltárában létező Lajstrom-könyvben az 1695-ik év óta birói s jegyzői hivatalokat viselt egyének nevei olvashatók.
     Az 1745-ik évbeli váltság alkalmával - melly után kezdett az Apáti község mind jólétben, mint népesedésben virágozni; - a váltsági összeghez Jász-Apáti 30,000 forintot fizetett, s az 1000 főnyi katonaságból 58 lovast állitott s szerelt fel.
     1746-ik évi junius 11-kén b. e. Mária Therezia királynénktól négy országos vásár tarthatására nyert szabadalmat, mellyek jelenleg is, kivált a marha vásárok, a vidéken legékénkebben látogattatnak. Országos vásárai februar 19-kén, junius 24-kén, september 8-kán, s december 4-kén tartatnak, és pedig a kitett napokhoz legközelebbi hétfőn, két nap; leglátogatottabbak a junius havi vásárok, mellyeken túl-dunai s túl-tiszaiak is megszoktak jelenni. - Heti vásárai azonban nincsenek.
     Fekszik a jászföld napkeleti részén, Sz.-András pusztától 1-, Heves városától 1 1/2-, Pélytől 2-, Kis-Ér városától 1/2- Mihálytelek, Jákohalma, Dósa és Eörs helységektől 1-, Pesthez 8-, Egerhez 4-, Gyöngyöshöz 3, Jász-Berénytől 2 2/4 mértföldnyire.
     Éghajlati tekintetből Árokszállás leirásában a 130 lapon előadottak azonosak.
     Határ-területe 1 12/32 [négyszög] mértföld. - Az 1745-ik évi örökváltság után a Jász-Apátiak birtokában a sajátlagos apáti határon kivül Kocsér és Kömpöcz puszták maradtak. - A Majsa és Kis-Telek helységek között fekvő Kömpöcz pusztát később 1750-ik évben Mária Theresia királyné jóváhagyása mellett elcserélték a határos, s egri főkáptalan tulajdonához tartozott Heves-Ivány pusztával, a nevezett főkáptálannak toldásul 3000 forintot adván. Ezen Heves-Ivány a török iga alatt elpusztult helység most puszta, hajdan Palócz nemzetség tulajdona volt; kitetszik az egri káptalan levéltárában eredetben, s a Jász- Apáti városnál hiteles másolatban lévő ama okiratokból, mellyekben Corvin Mátyás 1466- s Ulászló 1501-ik évben Palócz nemzetség kérésére Ivány helység határai megújittattak. Mint került utóbb az egri káptalan birtokába? nem tudatik. Régi templomának csak maradék kövei látszanak a puszta közép táján, hol Apáti városnak "Telek" név alatt kenderföldei léteznek. - Nevezetes az Apáti és Heves-Iványi határokon keresztül vonuló, még most is sok helyen épségben lévő úgynevezett Kis-Árok, melly Vácztól kezdődve le egész a Tiszáig terjed (l. a 64. l.) E Heves-Iványi puszta sik róna, de az Apáti határnál székesebb föld. - Fentebb emlitett elsajátitása után Apáti község gazdálkodási módját akként kezdettes kevés változtatással maiglan folytatja: miként a belső határt ugar és vető nyomásokra s legelőre felosztván, Heves-Iványt tavasz alá úgy őszi legelőül használja, hol tanyák is vannak; - ez utóbbi minden 30-ik év elteltével újra osztatik ki, a belső határ pedig 12 évenkint jön osztály alá. - Kocsér pusztán 1830-ik év óta szinte vannak tanyaföldek, mellyeken gabonanemüek, de különösen káposzta termesztetik; nagyobb része azonban Kocsérnak közlegelő.- E pusztán is látszanak egy régi templomnak maradványai, szinte azt tanusitók: miszerint a hajdan létezhetett Kocsér helységet is a többi e környeken létezett helységekkel egyetemben a háborús idők pusztiták el. - A pusztának keleti táján létezik az úgynevezett Pálffy halma, s ezen halomtól vezetett hosszú árkolások, mellyek felől a nép-rege azt örökiti: mintha azokba az itten 1670-ik év táján tartott véres ütközetben elhullottaknak tetemeik temetettek volna el. Nem lehetetlen: hogy Kocsér helysége is ugyan ekkor lön elpusztitva.
     Határ viszonyai a község részéről ekként mutattattak fel:

Jász-Apáti város saját határa	13000	hold	=	1 ¹²/₃₂	[négyszög]	m.
Kocsér puszta	10500	''	=	1 ⁸/_..	''	''
Heves-Ivány	6500	''	=	¹⁹_/..	''	''
összesen tehát	30000	hold	=	3 ⁷/₃₂	[négyszög]	m.

ebből szántóföld 14352 hold, mi részint ugar, részint őszi vagy tavaszi vetés alá használtatik; kaszállója kevés és igen rosz 3500 hold, legelője 9380 holdra megy, szőllője 238 hold, erdeje pedig 68 holdon fekszik.
Ellenben az adósorozati hiteles adatok a határterületi viszonyokat ekként mutatják:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
		Térmérték		átallában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		10187	1528	2	30	25557	-
Rét s kert		5934	1134	2	9	12772	50
Szőllö		242	828	3	40	889	14
Legelö		1800	1548	1	30	2701	27
Erdö		72	973	2	10	156	-
Nádas		-	-	-	-	-	-
Egészb.	termény erő	18238	1211	2	18	42076	31
Egészb.	terméketlen	3242	1116	2	18	42076	31
összesen		21481	727

     Földbirtokos 1630; helyrajzi szám 25893.
     Terem e határban tiszta és kétszeres buza, árpa, kukuricza, dohány, minőségre jó s belszükségre elég.
     Az összes határban "békás" és csukás nevü mocsárokon kivül egyébb tavak vagy folyók nincsenek.
     Népessége: 1826-ik évben 7683 lélek volt; 1852-ik évben családfő 2175, lélekszám 8624; - ebből
     Férfi 4244, nő 4380.
     Magyar 8391, német -, czigány 210, héber 23.
     R.-Katholikus 8585, reformatus 2, görög egy 1, görög n. e. 13, héber 23.
     Nőtelen 2290, hajadon 2285, nős 1819, férjes 1819, özvegy férfi 91, özvegy nő 320.
     A közönségből távol van 75, - ellenben a községben tartózkodik idegen 52.
     Főiparága a lakosságnak marhatenyésztés, dohány termelés s csekély iparüzlet.
     Marhatenyésztését illetőleg: lovak: 177 egy, 103 két, s 45 három éves csikó, 15 mén, 845 kancza, 699 herélt, öszszesen 1884 ló; - öszvér és szamár 44; ökör és bika 1136; tehén 1772; júh 10216.
     Iparüzletre nézve van a lakosok között csizmadia 70, szücs 64, szabó 12, takács 58.
     Házak: 1826-ik évben volt 1311. Jelenleg a sajátlagos Jász-Apátiban 1480 ház van; ebből telkes ház 940 (jelesen: nyolcz egész telkes, hat 3/4, hatvan 2/4 és nyolczszáz hatvanhat 1/4 telkes) keresztény zsellér ház 514, lelkész- s tanitó lak 4, község ház 11, megyeház 1, egy telken két ház 10.
     Kocsér pusztán van ház 130.
     Adó ügy: 1847/8-ik évre hadi adó fejében 8 ft. 2 kral számitott 574 egész és 4/8 rovás után fizetett 4615 ft. 9 krt.; házi adó fejében pedig ugyan annyi rovás után 1378 ft. 48 krt.; összesen 5993 ft. 57 krt.
     1849/50-ik évben adó hátraléka volt 2930 ft. 17 kr.
     1850/1-iki közigazgatási évben földadója 10051 ft. 7 kr., személy kereseti adó 2547 ft. 40 kr., ház adó 462 ft 15 kr., jövedelmi adó 498 ft. 57 1/8 kr.; összesen 13559 ft. 59 1/8 kr. pp.; ez összegből az év lefolyta alatt lerótt földadóba 9435 ft. 41 krt., személy kereseti adóba 1474 ft. 40 krt.; összesen 10913 ft. 21 krt.; s igy 1851/2-ik évre adó hátraléka maradt 2646 ft. 38 1/8 kr.
     Községi pénztár.
     A) Bevétel. Kisebb kir. jogok haszonbéréből 5063 ft. 12 kr. Majorkodási czélokból 2948 ft. Különfélekböl 1300 ft. Összesen 9311 ft. 12 k. pp.
     B) Kiadás. Majorkodási czélokra 2800 ft. Községi tisztviselők fizetésére 2866 ft. Községi szolgák ruházatja s fizetésére 1300 ft. Különfélékre 2300 ft. Cs. k. Csendőrök-, s katonaságra előlegezve 1500 ft. Összes. 10786 ft. p.
     Egyháza a r.-katholikusoknak 1669-ik évben alapittatott, s anyakönyvei 1698-ik évben kezdődnek. - Azonban, hogy már 1493-ik évben létezék e községben szentegyház, kitetszik a mai kettős torony egyikének, a napkeletfele balra létezőnek, mintegy két ölnyi magas oldalkövén olvasható eme felirásából:

HOC OPVS FECIT -
FIERI - LVCAS - HORVAT
CAPITANEVS DE APTI
SALASA AD HONOREM
NATIVITATIS BEATE
MARIAE VIRGINIS
1493.

     "Opus hoc fecit fieri Lucas Horváth Capitaneus de Apáthi-szállása, ad honorem nativitatis B. Mariae Virginis anno 1493." E toronyhoz hozzá ragasztva épült 1745-ik évben szent egyház; s minthogy ehez a régi torony alacsony vala, az a mostani s a másik új torony magosságára épittetett. - E most érintett szentegyház - mint mondánk 1745-ik évben kezdett épülni; s 1759-ben végrehajtatván junius 24-kén egri érsek gr. Barkóczy Ferencz által felszenteltetett; hossza 20° 1', szélessége 8° 4'; - de minthogy a város szaporodott népességét utóbb befogadni képes nem volt, 11° 2' térreli meghosszabitása 1825-ik évben Rabl Károly gyöngyösi épitész által eszközlésbe vétetett; ez évi május 16-kán Madarassy Ferencz cz. püspök s egri kanonok tévén le az alapkövet. A szentegyház a Boldogságos Szüz születése tiszteletére van épitve. Egyház védjoggal a város községe bir. Az egri érsek lelki kormánya alatt a Plebánoson kivül két segéd lelkész teljesiti a hivek lelki szolgálatát.
     Papok, egyháziak, egyházfiak, tanitók évi fizetésére s dijazására évenkint 409 kila kétszeres buza, 733 font hus, 233 font fadgyú, 370 font só, 33 4/8 öl tüzifa, 480 öl széna, 24 iczcze vaj, 2387 ft. v. cz. fordittatik.
     A városon kivül napkelet fele helyezett temetőben létező kápolna kalváriával 1739-ik évben a dühöngött pestis megszünteérti fogadalomból épült a lakosok dicséretes buzgalma által.
     Tanoda állapot. Jász-Berény város leirásában (l. a 122-124. l.) előadtuk már miként keletkezének Jász-Apátiban 1767-ik évben gramatikális iskolák? s miként vitettek 1787-ik évben Jász-Berénybe át? - Jelenleg a helybeli r.-katholika 4 osztályú elemi tanodában ugyan annyi tanitó alatt (II. oszt. 115, I. oszt. 267 =) 382 fi és (II. oszt. 80, I. oszt. 183 =) 263 leány tanulók összes száma 645. Az iskola épület használható állapotban.
     Árva ügy: 14 atyától származott 21 árva vagyonértéke 10477 ft. 44 kr. v. cz.
     Kórháza 7139 ft. tőkepénz után 427 ft. 44 50/100 kr. kamatot jutalmaz.
     Tüzoltó eszközök: 2 vizi puska jókarban, 5 bőrveder, 1 létra, 2 csáklya.
     Gazdasági szerek: A községnek 4 hámos lova, 7 ménje, 19 bikája, s 3 kocsija van.
     Katonaság a városban 1 század lovasság szállásol, s 1 őr mester alatt 5 legény csendőr.
     A város házában mindenkinek szemébe ötlik egy falra függesztett kép: Thár Ispán Paulinus képe eme aláirással: "V. F. Joannes Tkarispan Comes Cumanorum, Saeculi Gloria Illustrissimus, patientia, humilitate, extrema paupertate commendatus, ut primum audiret, aut legeret de Passione Salvatoris, protinus lacrimari solitus. Annal. pag. 261. - E Thár Ispán Paulinus atya valaha tehát kún-kapitány vala. A városi levéltár irataiban olvashatni felőle: "Extractus Sinopsis Annalium Eremi-Coenobicorum F. P. Eremitarum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae, per R. P. F. Franciscum Orosz, Ordinis S. Pauli I. Eremitae, Provinciae Hungariae Novitiorum Magistrum concinn. Sopronii 1747. pag. 99. Cap. 20. Beatus Albertus Thár-Ispán in Saeculo Castellanus Castri Budensis, et Comes Cumanorum, saeculari exinde Gloria Illustrissimus, in Ordine vero humillimus Religiosus, passioni Christi addictissimus; ita, ut quamprimum de Salvatoris Nostri Contumeliis, doloribus, ac morte acerbissima aut legisset ipse, aut audivisset ab alio, protinus soluto occulorum profluvio, in commiserationem abriperetur, patientiae vero, et extremae paupertatis laude commendatissimus: relicto apud omnes sui desiderio, circa annorum 1492. plenus dierum piissime obiit. Volumine 1. pag. 261.