Jász-Jákóhalma
     III. Jász-Jákóhalma első megtelepitése felől történeti adatok hiányoznak; azonban már 1332-ik évben - mint az egyházi könyvek mutatják - kebelében plébania létezék; következőleg e község már népesitve volt.- 1357-ik évben pedig I. Lajos királyunk alatt e községnek Jász-Berény városával határbeli villongásai valának, mellyek Szécs Miklós országbirája által mikép döntettek el légyen? a következő okirat mutatja:
     I.,,Nos Capitulum Ecclesiae Agriensis, memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit universis, quod accolae Possessionis Jákóhalma in Districtu Jasigum adiacentis et habitae, exhiberi, et praesentari curaverint, Nobis litteras quasdam Magnifici condam Comitis Nicolai de Szécs Judicis Curiae Serenissimi condam Principis Domini Ludovici Dei gratia Regis Hungariae super quadam terrae particula, vulgo Horgas ér-mellyéke vocata adiudicatorias sub pendenti eiusdem Sigillo in Zona Sericia viridi adhuc in Anno Domini Millesimo tercentesimo quinquagesimo septimo emanatas, et confectas, petentes Nos debita cum instantia, ut easdem de verbo ad verbum protocollo huius nostrae Eclesiae inseri, et transscribi, transscriptumque, sive transumptum earundem, sub sigillo nostro Capitulari usitato, et autentico sibi dare dignaremur; quarum tenor sequitur et est eiuscemodi: "Nos Comes Nicolaus de Szécs Judex Curiae Serenissimi Principis Domini Ludovici, Dei gratia Regis Hungariae etc, etc. Comitatusque de Thurocz tenens honorem: Memoriae commendantes tenore praesentium significamus quibus expedit universis: quod cum inter Ladislaum filium Eustachii filii Marcelli de gente Wrs Wajvodae Philistinorum, ab una, et inter Dominicum filium Leorandi, filii Thomae Banii dicti Chupor de Jákóhalma parte ex titleera in facto eiusdem particulae terrae Horgas ér-mellyéke vocatae, quam ipse Ladislaus ad possessionem suam Berény appellatam vigore eficacissimorum instrumentorum pertinere debere, ipse vero Dominicus ad possessionem suam Jákóhalma ab antiquo pertinuisse, et modo pertinere debere contrariose allegaverat, litis, et contentionis materei mota et exorta, et coram Nobis modis diversis ventillata, ultimoque ad communem inquisitionem, et litterarum productionem adiudicata (cuiusquidem inquisitionis Series in litteris Capituli Vaciensis, iuxta commissionem nostram iudiciariam, ad octavas festi Penthecostes reportata discussioque eiusdem ad octavas festi nativitatis Virginis gloriosae tunc proximae affuturas prorogata exstitisset) Denique ipsis octavis festi nativitatis Virginis gloriosae advenientibus, Nobis una cum venerabilibus in Christo patribus Dominis Nicolao Archi Episcopo Colocensi Aulae Regiae Cancellario, Stephano Nyitriensi Ecclesiae Episcopo Sacrae Theologiae Magistro, nec non Magistro Paulo de Debroö vice iudice nostro Nicolao Domine Nicolai Koncz Palatini et Jacobo nostro prothonotariis, aliisque complurimis Regni Nobilibus in nostra sede Judiciaria, sedentibus causalesque processus, quorumlibet coram Nobis litigantium in statera aequitatis dimetientibus idem Ladislaus, filius Eustachii actor ab una, et praelibatus Dominicus Incattus ab titleera partibus, ad nostrum iudiciarium accedens conspectum, super praemissis ad pacis reformationis, se, per Nos admitti postularunt humili precum cum Instantia: quos cum nos ad ipsius pacis reformationem, iuxta devotae petitionis Eorum instantiam, veluti amatores pacis, et concordiae liberaliter admisissemus, denique partes eaedem nostrae iudiciariae admissionis censu, prius, ut praemittitur formiter obtenta omnia iura Eorum in facto praemissae particulae terrae litigiosae iuxta rivulum Toarna adiacentis, aliarumque discolositatum super quibus usque tunc litigionarii excessusque inter ipsos fuerunt ventilati plene, et integre in manus praeattactorum Domini Stephani Epicopi Nyitriensis, ac Magistrorum Pauli de Debroö, titleerius itidem Nicolai praeattacti Domini Nicolai Palatini, et Jacobi Nostri Prothonotariorum admiserant eo modo: ut in omnibus praemissis iuxta suorum instrumentorum vigores, irretractabiliter ipsorum reformationi consentirent: Tandem nobis, cum praedictis Praelatis, et Baronibus, Regnique nobilibus, pro conformatione pacis inter easdem partes fiendae, ut omnis discolositatis et rancoris fomes sincerae tranquilitatis concordiali foedere sedaretur speculativa contemplatione anhelantibus, ipsis causalibus processibus, seu actibus litigionariis, instrumentalibusque eorum iuribus praemetitis, praenotati Ladislaus filius Eustachii, et Dominicus filius Leorandi Bani de praefata Jákóhalma, cum praedictis Eorum arbitris, ad nostram iudiciariam redeundo praesentiam, praedicti arbitri easdem partes, ipsaeque partes se eo modo concordasse retulerunt, quod quia praelibatus Vajvoda Ladislaus nulla litteraria instrumenta super facto dictae Particulae terrae litigiosae se habere sponte confessus exstitisset; sed eandem ad possessionem Berény iure duntaxat pignoratitii, in et pro florenis auri puri centum et sexaginta duobus possidere asseruisset, ideo ipse praedictam terrae particulam hinc existimamus eidem Dominico filio Leorándi, levatis ab ipso praescriptis centum et sexaginta duobus florenis auri puri, cum omnibus eiusdem particulae terrae litigiosae utilitatibus, pratis vero trans eundem rivulum Tarna-pataka existentibus et loco molendini deserti remittere promtus esset et paratus, quo percepto idem Dominicus Banus praedictam pecuniae summam in crastina diei tunc venturi coram nobis persolvere assumsisset, ipsoque termino nostri in conspectu exolvisset, ideo ipse Ladislaus levatis praescriptis centum, et sexaginta duobus florenis auri puri, eandem particulam terrae litigiosae vulgo Horgas alias Nagyér vocatam, cum omnibus suis utilitatibus, et pertinentiis eidem Dominico spontanea voluntate resignasset, et remisisset ipso facto coram nobis, universas litteras causales, quibus mediantibus praedictam particulam terrae ad possessionem suam Berény illegitime occupatam, vanas, cassas, et frivolas, viribusquo suis carituras relinquendo: quo peracto ipse Banus Dominicus universa sua instrumenta antiqua, super facto nostrarum praelibatae suae possessionis Jákóhalma in figura nostri Judicii producendo, vigore eorundem, divtam particulam terrae litigiosam modo praemisso, ab eodem Ladislao redemptam, in perpetuum sibi adiudicari postulaverat. Unde nos quia praescriptam particulam terrae ex tenoribus dictarum litterarum Reambulatoriarum capituli Budensis, intra veras metas dictae possessionis ipsius Dominici Jákóhalma vocatae, adiacere evidenter compereramus et ad eandem pertinere ex serie dictarum litterarum Capituli Budensis adinveniebamus. Ideo praescriptam particulam terrae Horgas ér-mellyéke appellatam eidem Dominico filio Leorandi, eo Jure quo ipsi dignoscebatur pertinere, sub antiquis suis metis ad dictam possessionem Jákóhalma aplicando una cum Baronibus, et Nobilibus Regni Tribunal Judiciarium Nobiscum assedentibus auctoritate nostra iudiciaria comisimus, et reliquimus per Eum ac Heredes ipsius perpetuo possidendam. Salvis Juribus alienis. In cuius rei memoriam, firmitatemque perpetuam praesentes litteras nostras privilegiatas, pendenti, et autentici sigilli nostri munimine roboratas eidem Dominico duximus concedendas. - Datum in Wisegrad 10-o die seriei praemissorum: Anno Domini Millesimo trecentesimo quinquagesimo septimo." - Unde nos Justis, et legitimis petitionibus praeattactorum accolarum Jász-Jákóhalma Nobis previe factis favorabiliter inclinati peractas litteras adiudicatorias non abrasas, non cancellatas, sed omni prorsus suspicionis nota carentes, sine diminutione, et augmento protocolo Eclesiae nostrae de verbo ad verbum transscribi facientes, paria eorundem genuina, sub sigillo nostro Capitulari usitato et autentico eisdem accolis antedictae possessionis Jákóhalma extra dedimus iurium eorundem uberiorem ad cautelam. - Datum feria tertia post Dominicam Exaudi. Anno Domini Millesimo septingentesimo primo Lecta per me Nicolaum Krucsay lectorem."
     Közös sorsban osztozkodván ezután a többi Jászkún testvér községekkel, a felszabadulási összeghez 12950 forinttal járult.
     Levéltárából még a két okiratot közölhetjük:
     II. "Egész Nes Jászságból rendszerént öszveszedett tanúk vallási Tarnán túl való egy darab pörös földnek állapotja végett Jákóhalmi uraimék Instantiájára Jász-Berényi városiék uraimék ellen, melly pörös földnek szabadossann való élése és birása ennek előtte egynehány esztendőkkel immár deliberáltatott volt akkorbeli nemes Jászságnak gondviselője előtt betsületes és tisztelendő Árokszállási Várkony Péter Mátyás uram előtt több több sok becsületes nemes Jászságbeli emberséges és tudós régbi öreg emberekkel együtt. Denuo nunc exacta Inquisitio. Anni millesimo sescentesimo septuagesimo quarto Die praesentis Mensis 30. May.
     Primus Testis. In Inferiori Sancto Georgio Mathias Kováts Annor. circit. 70. fide fassus est, hogy midőnn azonn darab pörösföldnek eligazitása végett elsöbbenn Jákóhalmi Uraimék Istenben üdvözült boldog emlékezetü Gróf Veselényi Adám Uramot eő Nagyságát akkorbeli nemes Jászságnak Fő Kapitánnyát és Ispánnyát, Vitézlő és Nemzetes Vármegye Ispánnyát Miklós Deák Uramot requirálták volna egyetemben, átalértvén azért az Úr eő Nagysága a dolgol, hogy Berény Várasi Uraimék mód nélkül igazság kivül akarnák birni a földet a tarnán túl egész a horgas érig, hallotta az Úrtól eő Nagyságátúl, hogy mondotta mind Miklós Deák uram előtt, mind pedig Árokszállási Pater Uram előtt, hogy meg nem engedi azt eő Nagysága soha, hogy bátor város legyen is, de ha igazsága nints a dologhoz, hogy a szegény falunak földjét mód nélkül élje, avagy mint az aprólék halat az öreg elnyelje, erre azt felelte Pater Mátyás Uram mint Jászok gondviselője, hogy tsak eő Nagysága eő kegyelmére bizza a dolgot jó módjával való lelkiisméret szerint való eligazitást tészen, mellyet az Úr is eő Nagysága helinn hagyott, eő kigyelme jól emlékezett reá miképen definiáltatott a dolog, ezt halotta eő Nagyságátúl, mert jelenn voltam Jákóhalmaiakval együtt eő Nagysága elött Fülek várában. - Secundo. Fide fassus est illius temporis Judex Judiciariae Mathias Kováts supra specificatus hogy halotta (mikor a törvényre felmentek Jákóhalmára) mind Takáts Lörincztül, mind Nyájas Bertalantúl mint régi öreg emberektül hogy a malmann alúl való téhelytül fogyvást Berény felől a horgas érig a határ. - Második pedig négy szállás felől a tarna kis szögletin tul a tövis bokrokban. - Tertio Fassus est mikor felmentünk a Törvényre, és a szögletérbe az egész nemes Jászságból convoctitleatott uraimékkal leűltünk volna a törvénybe, és a perös föld felöl jó lelkiisméret szerint való deliberatumot tettünk volna, arra jól és világosan reá emlékezem, hogy a Jákóhalmiak megnyervén a Berényi uraimekot, a hatalomér elmarasztották eőket. - Hogy a föleet sok ideig szabadosann élték, mind pedig hogy a tizenhat szekér szénát azonn földrül hatalmával fegyveres kézzel elvitték, melly szénák elvitelekor nem gondolván Berényi Uraimék a Jákóhalmi Bíró ezer Aranyig tilalmával, a hatalomért és violentiáért úgy vélem és vallom, hogy a törvénybe ezer aranyokon maradtanak el. Item arra is emlékezem, világosan, hogy a törvény azt is feltalálta, hogy a hatalommal elvitt tizenhat szekér szénát Berényi Uraimék a miképenn elvitték és honnét, hasonló formánn azonn helyre vissza vigyék, de az is eő kegyelmeknek maradott, ők tudják hová tették. - Vagyon húsz esztendeje, hogy hatalmasúl oda tartják. Item azt is vallotta, hogy a törvénykezéskor is ott járt hatalmasúl a pörös földönn az ökör csordájok.
     Secundus Testis in eodem Pago Mathias Bosdar annor. etiam circit. 70. codem modo fassus est omnia, ut primus testis fide confirmans omnia, Item azt is vallotta, hiti utánn, hogy hallotta régi öreg emberektől, hogy még mikor a Török Berénybe lakott is, nem háborgatott senkit a Jákóhalmiak közül a horgas érenn innét.
     Tertius Testis in eodem pago Martinus Dorók annor. circit. 76. eodem fassus est omnia ut duo priores, fide confirmans omnia. Item azt is vallotta hiti utánn, hogy a Jákóhalmiak mindenkor birták azon darab földet, és rajta is kaszáltanak, és Marhájok is ottan járt, senki az elött régi Berényi emberek idejébe nem háborgatta őket.
     Quartus Testis in Ladány Blasius György annor. circit. 70. fide fassus est, hogy a törvénynek kimondásakor Árokszállási Pater Uram és Jász-Berényi Pater Uram Kulin lstvánnal és többekkel egyetemben békességet szerzettek mind a két fél között illyen formánn, hogy midőnn a mező felszabadását Szent Mihály nap utánn közönségesenn éljék a földet, és mind a Berényi marha a tarnára bejöhessen mind pedig a Jákóhalmi marha is Berényig elmehessen, ennek a végzésnek pedig kötetit vetették ahhoz, a ki felbontja a békességet, azt nem tudom bizonyossan ha ezer aranyokon való maratságot letegye e, minden urak részirül a ki a békességet felbontja, egy általába kötést tettek akkor, a mi a határok dolgát illeti, akkor is a horgas eret állitották Jákóhalmi Uraimék Berény felöl egyik határnak lenni, a második határt pedig Négyszállás felől, a tarna kiss szögletitül a tövis bokrokbann mondották, ezt akkor is helybe hagytuk mindnyáján.
     Quintus Testis in Jász Apáti Jakobus Gubitz annor. circit 80. fide fassus est omnia sicut quartus testis. Item ezt is vallotta hiti utánn, hogy Berényi uraimék általértvén a birságnak állapotját, hogy valóba elfognak maradni, ha az urak székire megyen a dolog, magok kérték Jákóhalmi uraimékot a békességre. - Item a határok felől is azont mondotta ezen tanú mint a negyedik tanú vallotta, hittel erősitvén.
     Sextus Testis in Átány Andreus Molnár annor. circit. 70. fide fassus est, hogy hallotta füleivel, hogy a Berényiek a pörös földnek igazitásakor azt álliták, hogy a Tarna félrésze volna a határ Berénytül, a Jákóhalmiak arra ógy feleltek, hogy tsak heted magokkal bizonyittsák meg azt, hogy ott van a határ, a mint behozták a törvénybe; legyen ővék a föld. - De a Jákóhalmiak elegendő bizonyságot tanáltak akkor is arra a mennyit a törvény kivánt, hogy a horgas érnél vagyon egyik határ, a másik pedig négyszállás felől a bokrokbann. Item azt is vallotta hitivel, hogy mikor Berényi Uráimék elvitték hatalmasúl azonn pörös földtül fegyveres kézzel a tizenhat szekér szénát, a Jákóhalmi biró kiment tiltani a Berényieket, hogy ők ne cselekednének hatalmasságot, a Jákóhalmi biró törvényre támasztván magát, minden urak részére tiltotta őket ezer aranyig, ezek ellen elmarasztották a Berényieket, azt nem tudom nyilvánn, ezer aranyokonn ezüst vagy tallérokonn, de az ezer volt a számba. Item azt is hallotta hitivel, hogy Árokszállási Pater Uram és akkori Berényi Pater Gergel uraimék békességet szerzettek mind a két fél között illyen formánn, hogy ha ennekutánna a békességet valaki felakarja bontani, tenné le elsőbbenn az ezrekenn való maratságot minden Urak részéről, és azután állana peri mellé, ezeket erős hittel vallotta a felül megirt hatodik tanú.
     Septimus Testis in Árokszállás Georgius Bordás annor. circiter 56. hite utánn vallotta, hogy hallotta egynehányszor Takáts Lörintztűl, és Nyájas Bertalantúl, és akkor is mikor törvénkeztenek Jákóhalmi uraimék Berényi uraimékkal, hogy a horgas ér volna egyik határ Berény felől, a második Négyszállás felől a tarna kis szögletinél a tövis bokorba. Item azt is vallotta, hogy a Jákóhalmiak elmarasztottak a Berényieket a törvénybe minden urak részérül, de nem tudom ezer aranyokon ezüst vagy ezer tallérokonn, de az ezer volt a számba.
     Ezen inquisitio lett minden helységbe a főbirák és esküdtek előtt iratva. Mostani Szent Györgyi biró Várkonyi György. Ladányon Csizsmadia Péter, Apátin Zahar Lörintz, Átányonn György János, Árokszállásba Otsai János Birák uraimék előtt. Die et Anno ut Supra.
     Árokszállás, (L. S.) Jász-Apáti, (L. S.) Jász-Ladány, (L. S.) Jász-Szent-György (L. S.).
     A külső oldalánn. Egész nemes Jászságbúl rend szerint öszve szedett tanúk vallási tarnántúl való egy darab pörös földnek állapotja végett nemes Jász-Berényi Uraimék ellen Jász Jákóhalmi uraimék Instantiájára."
     III. "Nos Stephanus Szöllösi Judex coeterique Jurati, et Senatores possessionis Jász Jákóhalma in Districtu Jazigum adiacentis, et habitae. Toenore significamus praesentium quibus expedit untversis: quod Egregiis Joanni Szántó Georgio itidem Csőke dedimus, et atribuimus omnimodam coram venerabili capitulo Vaciensi, et ubique coram legitimis Judicibus Regni Nomine praelibatae possessionis agendi, Procuratores constituendi, contradicendi, simul et protestandi, procuratoresque (ubi necessum foret) revocandi ac removedi, omniaque Juridica remedia modis iustis, et licitis pro parte, et bono antelatae possessionis Jász Jákóhalma exequendi, et peragendi facultatem, et potestatem, potestatisque plenitudinem. - Imo damus et atribuimus praesentium per vigorem, quibus sigillum nostrum est appensum. Datum Jász Jákohalmae die 10. mensis Julii Anno Domini 1702. Idem qui supra Stephanus Szöllösi Judex, et Senatores praelibatae possesionis Jákóhalma." (L. S.)- Az eredetivel egyeztette s kiadta Csöke Jósef, Jegyzö.
     Éghajlata ugyan olly, mint Árokszállásra nézve a 130 lapon előadva van.
     Területe 22/32 [négyszög] mértföld, részleteit a község következő számadatokban mutatja fel:

Összes határ- terület		Mellyböl
		szántóföld		kaszálló		legelő		szöllö
hold	[négyszög] öll	hold	[négyszög] öll	hold	[négyszög] öll	hold	[négyszög] öll	hold	[négyszög] öll
7759	1/40	5010	1/13	1261	1/3	889	1/2	165	4/5

     Ellenben az adósorozati hiteles adatok következők:

		Térmérték		Tiszta Jövedelem
				átalában 1 cat. hold u.		Egészben
		1600 [négyszög] öllel vett cat. hold	[négyszög] öll	ft.	kr.	ft.	kr.
Szántóföld		4585	1394	3	10	14565	17
Rét s kert		1336	1204	3	34	4784	51
Szöllö		151	111	3	40	553	55
Legelő		790	1118	2	35	2048	-
Erdő		33	980	3	10	106	26
Nádas		-	-	-	-	-	-
Egészb.	termény erő	6898	7	3	11	22058	29
	terméketlen	860	33
Összesen		7758	40

     Földbirtokos 635; - helyirati szám 11800.
     Folyó vize a Tarna, mellynek kiöntései ellen 214, a holt Tarna ellen pedig 240 öl gáttal védi magát. - Tavai: Vak-László, Négyszállás, Csikós és Sarkantyús nevüek. - Mocsárai: Bodó, Újkut, Virágos és Nagy-Gyór.
     Népessége: 1852-ben családfő 575, lélekszám 2486; ebből
     Férfi 1180, nő 1306 = 2486.
     Magyar 2429, czigány 55, héber 2 = 2486.
     R.-Katholikus 2481, görög n. e., 3 héber 2 = 2486.
     Nőtlen 613, hajadon 628, nős 544, férjes 544, özvegy férfi 33, özvegy nő 124 = 2486.
     Főiparága a lakosoknak földmivelés, marhatenyésztés s csekély iparüzlet; jelesen
     Termeszt tiszta és kétszeres buzát, árpát, zabot és kukuriczát.
     Marhatenyésztése: lovak: 65 egy, 55 két, 12 három éves csikó, 5 mén, 229 kancza, 249 herélt, összesen 615 ló; 16 öszvér és szamár, 841 ökör és bika, 872 tehén, 4158 júh.
     Iparüzők: csizmadia 25, szücs 9, lakatos 1, kovács 6, szabó 7, asztalos 3, kerekgyártó 2.
     Házak: összesen 554, birtokosokké 342, zsellérház 204, lelkész- s tanitó lak 3, községház 5.
     Adó ügy: 1847/8-ik évre hadi adója 8 ft. 2 krral számitott 251 2/8 rovás után 2018 ft. 22 4/. kr., hadi adója pedig 603 ft. összesen 2621 ft. 22 4/. kr.
     1850/1-iki közigazgatási évben.

	Föld- adó		Személy kereseti		Ház- adó		1848/9 el- mar. kiadó		Összesen
	ft.	kr.	ft.	kr.	ft.	kr.	ft.	kr.	ft.	kr.
Adó illeték	4267	43 3/.	896	1/16	151	30	403	40 5/.	5718	54
Ebből lerovatott	3586	16 4/16	723	18	119	35 4/.	245	50	5675	1 8/.
Beszedetlen maradt	681	26 15/.	172	42 1/16	31	54 12/.	157	50 5/.	143	52 8/16

     Községi pénztár.
     A) Jövedelem. Korcsmák s egyéb javadalmakbol 1282 ft. Közmajorkodás s egyebekböl 3126 ft. 4 5/. kr. Összesen 4308 ft. 4 5/. kr. pp.
     B) Kiadás. Hivatalnokok fizetésére 812 ft. Épitésekre 1674 ft. Majorkodásra 600 ft. Napidijakra 300 ft. Különfélékre 600 ft. - Összesen 4014 ft.
     Árvák 1851 ik évben nem léteztek.
     Tanoda állapot: r.-katholikusoknak 2 osztályú elemi tanodájában 2 tanitó alatt a tanúlók összes száma (fiu 151, leány 148) 299, a tanoda épűlet jó karban.
     Egyház ügy: r.-katholikusoknak Szent-Jakab tiszteletére emelt anya-egyháza 1332-ik évben keletkezett, azonban anyakönyvei 1705-ik év óta vannak.
     Egyház-védnök a község. A Plebános egy segéddel az egri érsek egyház kormánya alatt teljesiti hivatását. - A falu közelébeni kápolna sz. kereszt tiszteletére van épitve.
     Lelkészek, egyháziak, egyházfiak s tanitók évi ellátásához ad a község 1430 ftot v. cz. évenkint.
     Kórházának 2765 ft. tőke utáni kamat s egyébb évi jövedelme 337 ft. 20 krt. v. cz.; ebből 1851-ben 2 egyén ápolására kiadott 35 ft. 40 krt. v. cz.
     Vásárok: Sem országos sem heti vásárai.
     Tüzoltó szerek: 1 nagyobbszerü vizi puska, 6 rocska, 5 csáklya.
     Gazdasági eszközök: 3 hámos, 1 mén ló, 7 bika, 2 tehen, 9 kan, 2 kocza sertés, 1 hintó s 1 kocsi.
     Katonaság a községben nem szállásol.