XXVI. Egésségi ügy. Endemiak. Orvos rendöri intézkedések.
     A nagy róna Jász-Kúnság lakóinak kiváló foglalkozása - miként a maga helyén előadottak tanusitják - földmivelés és marhatenyésztés lévén, az év legnagyobb részét a szabad mezőn, tanyákon, pusztákon élik le, örökös küzdelemben a természeti elemekkel, egyiránt kitétetve melegnek, hidegnek, szélnek, esőnek, szomjuságnak, erőt kimeritő testi fájdalmak s izzadások alatt. Minélfogva a már a 63 lapon felemlitett betegségektől elkerülhetlenül meg kell lepetniök; s betegségeik orvosoltatását vagy elhanyagolják, vagy pedig vak hiedelemben kuruzslók karjaiba vetik magokat, orvost csak a bekövetkezett életveszély végső perczeiben hivatván. - A köznép között is meglehetősen elharapódzott bujasenyv (vulgo: süly) orvoslása, czinoberral, füstölések által, a hatóság tilalmazásaival egyre daczoló parasztnőktől gyakoroltatik; kenő és fenő-nők különösen a Kis-Kúnság községeiben igen is nagy számmal találtatnak; csonttörések, ficzamodások, szakértő parasztoktól várják helyre igazittatásukat. - De midőn egyfelől égalji sajátságos viszonyok és életmodjuk - s foglalkozásukkal szövetkező terhes fáradalmak miatt több szórványos betegségeknek és honos kóroknak ki van téve a jász-kún nép: másfelől több izben pusztitó járványok által is látogattatott; miként a cholera 1831-ben 3649 egyént ragadott el, a hagymáz 1847-ben, a scorbút, 1825, 1832 s 1846-ik években, - vérhas 1848 -epeláz 1829, 1830, himlő 1812; 1848-ban ismételve pusztitott, nem emlitve hogy a bekövetkezett szomorú emlékü villongások alatt is a népesedés nem csekély és csak lassanként pótolható fogyatkozást szenvedett.
     Uralkodó Endemiák. Ha az összes kerületek végnélküli lapályos fekvését - földjének alk-részeit - climájának uralkodó szárazságát és hőségét - továbbá: ha a lanyha, részint rodthadt kenderrel megromlott folyóit és nádasait - valamint a mindenfele elszórt mocsárok, tavak, posványok, s a fentebb elősorolt folyóknak évenkinti kiöntései által megtelni szokott laposok s erek felett emelkedő mephistikai párolgásokat - és még a nyári hőségnek hirtelen változását, nem különben a jász-kúnok élet módját és ruhazatát csak felülegesen tekintjük is, könnyen magyarázható: miszerint ezen összes térségen évenként a váltóláznak kelletik uralkodnia olly annyira, hogy kizárólagos uralkodásánál fogva othonos betegségnek (endemia) bélyegezhetni. - A betegségek többi serege, melly a földnépét sporadice itt ugy mint másutt - látogatni szokta, csak háttérbe szoritva képez nevezetes csoportozatot - azonban teljes joggal ez utóbbiak egyike sem nézethetik endemiának.
     A váltólázak egy évben sem maradnak el - többnyire junius végével vagy julius kezdetén jönnek elő és egész télig tartanak - mellyek a nyári honapokban különbözőleg módosult harmad és mindennapi lázak helyett makacs negyed napi lázkép tünnek fel, és ollykor egész tavaszig tartanak - és számos recidivák társaságában, a gyakran minden orvos szert megvető hasdugulások, lép, máj betegség és innét származó vizkórság nyomorgatja a lakosokat - sőt gyakran megöli.
     Átallában az endemicus váltóláznak Rajonja a 3 kerület egész térségére joggal terjeszthető.
     Fentebbi okokból származnak a hasznos házi állatok endemicus betegségei is - különösen okozzák és elősegitik a lépbrandot - a köröm és szájbetegséget, valamint a bekövetkező marha vésznek hoszadalmas lejárását - továbbá a Koszt a juhoknál, - és végtére a majd minden évben mindenütt mutatkozó ebdühet az ebeknél - mellynek száma határtalan.
     Érdekességüknél fogva - ha bár röviden is - soroljuk elő a Jász-kúnság területében érvényes orvos rendőri intézkedéseket.
     E téren fontos helyet foglal el a köznép közt is terjedező s az emberi társadalom jólétét nagy mértékben veszélyeztető bujasenyv tovább harapodzásának meggátlását czélzó legszigorúbb felügyelés a kéj hölgyekre, minők a nagyobb községekben legfeljebb 10-12, a kissebbekben itt ott 1-2. - Tekintve továbbá a viselős nők képzelő tehetségének magzatjaik képzésére tapasztaláson alapult hatmányát, a községek előljáróságai utján intézkedve van, miként az országos vásárokat számosan látogató s az előttők elhaladó nép könyörületességét felgerjeszteni igyekező koldusok, kik sajátszerűleg elferditett, idomtalanitott, fekélyesitett tagjaikat különösen a viselősnők és magzataik kárára mutogatják, a népes vásártérről elutasitassanak.
     Káros erkölcsi kifolyással van a társadalomra nézve a, főleg Jász-Berény városában, elharapodzott ama szokás: miszerint gyermeküktől halálozás által megfosztott, tejjel bövelkedő, de munkától húzakodó nők Pestről lelencz gyermekeket szoktak kihordani dajkálás s szoptatás végett. - Országos lelenczház hiányában ugyan mind megbocsátható, mind egy részről szükséges is az illyetén vállalkozás, de a vállalattal nem egyszeri visszaélések - a gondatlanság, és önzés által indittatva - a kihordott csecsemökre nézve csak szomorú eredményeket tüntetnek fel. Már 1851-ik év elején a derék kerületi főorvos által kidolgozott s a főkapitány rendeletére életbeléptetett rendszabályok némikép elősegitették a kihozott lelenczek evidentiában tartását, szabályozák azoknak beoltatását védhimlő anyagokkal s a szegényebbeknek orvosoltatását a városi kórházi pénztár rovasára. A városi tiszti orvos havonként szemlét tart fölöttük s jegyzőkönyvet vezett a dajkáló nőkről úgy miként a kezeik között létező csecsemökről, s ezeknek egésségi állapota vagy halálozása felől. E felügyelés által ama erkölcsi czél is megközelittetik: miszerint tudván a nők, hogy felettük felsőbb hatóság éber szemekkel örködik, a rájok bizott csecsemökkel minél emberiebben bánni és gondjukat viselni már csak félelemből is igyekeznek. Az 1852-ik évben Pestről kihordott lelenczek a 255-öt meghaladták, mellyek közöl az egyházi anyakönyvek szerint 126 htitle meg helyben Jász-Berényben; s e szerint e lelenczek halandósága itt ugy áll, mint. 100:49 1/2, melly arány borzasztó nagynak mutatkozik! Időközben többen visszavitettek szülőikhöz, s a még maradtak száma a 100-at túlhaladá.
     Noha majd mindenik jász-kún községnek megvannak saját vizei, mellyeket részint a Zagyva, részint a Tarna, részint pedig állandó és szíksót foglaló tavak nyújtanak, még is a test tisztasága fenntartására egy helyütt sem léteznek se hideg se meleg fördők. Ásvány vizek tökéletes hiányában, meleg fördők csak a folyam vizek megmelegitése által létesülhetnének, mi azonban a tüzelőfa hiánya vagy módfeletti drágasága miatt nem látszik kivihetőnek. Sokkal könnyebben s kevesebb költséggel állittathatnának fel a folyamokon, a pesti dunafördők modorában, hideg viz fördők; de ezek is vállalkozók hiányában mindeddig csak az óhajtások körében maradtak. Egy ilylyetén kis fördő-ház ugyan áll a Jász-Berényi szent Ferencz szerzetesek kertében, de ez csak magán használatra alkalmas.
     Az egésségre káros befolyású, és már a nagyhirü orvosok itélete szerint a váltólázak fejlesztésére tagadhatlan hatású kipárolgások, - mellyek a folyamok és erek vizeibe áztatott, s rothadozási folyamatba indúlt nyers kenderből felszálnak, a kerületi főorvosnak inditványozására, a kenderáztatóknak a városokon kivül fekvő helyekre utasitásánál fogva - a lakosok légköréből eltávolitattak. - A cs. kir. csendőrség rendszabályai értelmében a nyilt folyamokban, ott, hol vagy zúgók, vagy malmok léteznek, vagy a vizeknek sebes rohanása ismeretes, a fürdés szigorúan tilalmaztatik. - A városi rendőrség segélyével folytonos gond fordittatik a hetivásárokra, holott is minden éretlen gyümölcs, gyanús vagy mérges gombák sat. szorosan letiltatnak. Minden marha vágásoknál szigorúan őrködik a kerületi vagy az illető községi seborvos. Ugyancsak a fűszeres boltok a cs. kir. csendőrség közbenjárásával évenkint megvizsgáltatnak, s mind a napi szükségletekre forditott fűszerek kellő minősége szemmel tartatik, mind a mérgeknek alattombani árulása szigorúan fenyittetik. - A korcsmák is mindenik községben évenkint több izben vizsgálat alá vétetnek. - A városokban és marhalegelőkön létező kutak évenkénti tisztogatásáról gondoskodva van, s az 1851-ki nyáron, még a pusztákon is valóban minden kutak felujjitattak. A városok kebelében elhullott dögök, mindenütt e végre rendelt czigányok által a városból ki, és kellő távolságban s elegendő mélységben eltakarittatnak. - A kerületben több helyütt üzérkedő Kuruzslók irányában, a legujabb büntető törvénykönyv 343. §-a értelmében, a cs. kir. főkapitány minden községi előljárókat figyelmeztette: hogy kuruzsló asszonyoknak, férfiaknak titkos szerek vásárolhatására eddig divatozott rosz szokás szerint felhatalmazó irást ki ne adjanak, és hol még netalán rendszeres Conventióban álló, úgynevezett, Veszett-orvosok léteznének, azok tüstént törűltessenek el, minthogy a községi orvosok az ebdüh esetek orvoslásától nem is vonakodhatnának; s emlitett Conventiók, az úgy is csekély fizetésű községi orvosok javadalmaihoz toldassanak.- Az emberek társaságában élődő állatok között, a mint egyfelől az embernek leghivebb barátja, úgy másfelől legborzasztóbb ellenségei, a kutya lévén - melly házi állataink közől leggyakrabban szokott megveszni: hogy az ebdüh fejlődése által a társadalom jóllétét évenkint fenyegető veszedelmek elháritassanak, már 1851-ik évben, a főorvos által kidolgozott rendőri szabályok folytán, a csász. kir. főkapitány a kutyák felesleg számának csökkentése mellett meghagyta: hogy a rendőrség engedélye nélkül házánál több kutyát tartani senkinek se szabadjon; minden gazda felelős legyen a kutyája megbetegedéséből származható károkról, mindenki köteleztessék kutyáját hon tartani, nem pedig az útczákon szerteszét barangoltatni; ha valakinek kutyája megbetegednék, az tüstént feljelentessék s szabályszerinti eljárásnak alávettessék; minden kutya, melly vagy megveszett, vagy alapos gyanu alatt áll, hogy dühös eb által megharapatott, halasztás nélkül agyonüttessék, az alaptalan gyanu alatt levők pedig elzárt helyen orvosilag észleltessenek; az agyonüttetett ebek húllái 6-8 lábnyi mélységre, bőrüket több helyütt bemetélvén, elásattassanak; s minden tárgyak, mellyekhez a veszett állat nyála érhetett, lugzás vagy kiégetés által megtisztittassanak; az állitólagosan gyanús veszett eb által megmart egyének azonnal kellő orvosi gyógybánásban részeltessenek; s hogy mint fentebb emlittetett, az ebdüh orvoslását eddig kezelő horgusok vagy is veszett orvosok (paraszt vagy pásztoremberek) megszüntessenek, sat. - A himlő ragály kiütése s terjedésének meggátlása végett, legfelsőbb rendeletek alapján, évenkint minden községben szorgalommal véghezvitt védhimlő oltásokról szóló rovatos táblás kimutatások szerint, 1852-ik évben a Jászkerületben magában összvesen 2541 gyermek oltatott be védhimlö anyaggal kedvező eredménynyel, (193-mal több mint 1851-ben) köztük száznál több iskolás gyerkőcze revaccintitleatott; melly eljárásnak kifolyása 1852-ik évben annál üdvösebb lehete, minthogy általa a Ladányon és Jákóhalmán kitört természetes emberi himlő járvány terjedésében megakadályoztatott, s csak kevés egyénekre szoritkozott, lefolyása enyhe, szelid volt, s fölötte csekély áldozatokat kivánt.
     Átallános kórállapot. Tekintsük immár az - évi időjáratnak befolyását az emberek és hasznos házi állatok egésségi állapotára. A nép közt felmerült s uralgott részint sorványos, részint járványos és ragályos betegségek, s uralgó kórnemtő könnyebb átnézhetése okáért előlegesen a következő táblázatot előre bocsátani nem lesz érdektelen:
Az átalános kórállapot 1852-ben havonként tekintve.
táblázat
     b) Betegek nyilvános ápolása. 1. A betegek ápolása tekintetéből őszinte be kell vallanunk, miként az egész Jászkerületben közönséges betegápoló intézet vagy is kórház mindeddig sehol sem létezik, s bár a Jász-kún községek mindegyike nevezetes pénzösszegekkel bir kórházi pénztár czim alatt, azokból még is egy jótékony közintézet sem léptetett életbe; s csupán keves szegény sorsu beteg egyén nyer a gyógyszertárból ingyen orvosszereket; mellyekkel azonban a gyógyitási czél egyedül el nem érhető, minthogy a gyógyszerek mellé még gondos és észszerű ápolás, jó fekhely, az étrend szabályos megtartása s több más kellékek kivántatnak, mellyek a szegények viskóiban fel nem találhatók. Dicséretes példával ment ugyan már elől a többi községek közt a népes és tetemes kórházi pénzalappal biró Jász-Berény városa az által, hogy a város déli végrészén 1848-1850 években egy, tág szellős kitünő helyen fekvő csinos kórház épületet emeltetett, melly mindenki figyelmét magára vonja. Az épület hosszú négy szöget képez, széles folyosó által kőzepén két részre hasittatik, mindkét oldalról nyiló elég tág s világos - számra összesen 10 kórszobával. E városi kórház felszerelésénél és beligazgatásánál legfőkép a tökélyt megközelitő Pest városi sz.-Rókus kórház szervezete tartatott szem előtt. Ennek alapján tétettek ugyan a mostani főkapitány rendeletére lépések néhány kórszobák felszerelése körül, vaságyak, hozzájuk kellő ágynemű készülettel bevásároltattak, a kórszobában ügyes mesterember által csinos és czélszerü kályhák rakattak, s asztalos kézből került több darab butorzat is beszereztetett.
     2. A Jász-kún kerületi középponti Jász-Berényi fegyintézethez s börtönökhez kapcsolt kórházban vagy is kórszobában s ezenkivül saját börtöneikben a lefolyt 1852 év alatt orvosi gyógyszerelés alá került beteg rabok számszerinti kimutatását, könnyebb áttekintet okáért, az itt következő tablázatban terjesztjük elő:

táblázat
     Tekintvén immár a fegyintézetben letartóztatva volt rabok összes évi számát, ugy álland ez a megbetegedettekéhez, miként 100:28 5/27; melly sokkal csekélyebb fontossággal birand, ha felvesszük, hogy a megbetegedettek legnagyobb száma többnyire könnyebb fokú, s nem sok ideig tartó betegségben szenvedett; köztük egyetlen egy halálozási eset sem történt; mire nézve állithatni, hogy általán véve a börtönökbeni egésségi állapot kedvezőnek mutatkozott. - E kedvező körülmény leginkább a mostani cs. kir. főkapitány által, a börtönök rendbentartása végett ideiglenesen életbeléptetett, s fentebb a 94 lapon közlött szabályok szoros fentartásából értelmezendő. Ennek nyomán minden börtön naponkint két izben szellőztetik; padlóik s fabutorzataik nyáron hetenkint, télen pedig havonkint kimosatnak; minden börtön évenkint kétszer kimeszeltetik, az ivó, mosdó, üritkező edények naponta kitisztitatnak; minden folyosok kisepertetnek; ezen kivül minden rab naponkint (hetenkint két bőjt napot kivéve) meleg fött étellel nem csak elláttatik, de kénszeritve is van; hogy a köztüzhelytől (menage) magát el ne vonhassa, részint marha- részint júhhus naponkint főzetik s levesébe főzelékek, tészta félék sat. adatnak; hetenkint legalább is két izben savanyu levesek, vagy illyetén káposzta váltógatván a savtalan ételek sorát. A bőjti napok (kedd, péntek) egymástól szétválasztvák. Ide járul még, hogy azon rabok, kik börtönük falai közül kiléphetnek, naponkint munka közti testi mozgást tesznek a szabad levegőn, részint a megyeház udvarában, részint a város kebelében foglalkozván; minek is mind egésségi mind erkölcsi üdvös oldalát tagadni nem lehet. A kerületi dologház munkaterme kellőkép szellőztetik, minél fogva a gyapjúból felszálló por kártékony behatása a lehellő életmivekre elhárittatik, mit az évi betegek közt előfordult köhögések csekély száma meggyözőleg tanusit. Ugyan csak a fentebbi rendszeres élelmezésből értelmezendő, hogy e kerületi fegyintézet, az egyebütt gyakran uralgó, itten legujabb időben gyéren észlelt Sülybetegségtől (scorbutus carcerum) egészen megkiméltetik.
     3. A Jász-kún községeknek már emlegetett kórházi pénzalapjából aggok-gyámintézete, sajátlagos épületben ugyan szinte nem létezik sehol; azonban a községekben el öregedett, el szegényedett lakosok havonkinti segélypénzekkel gyámolitatnak. A szegény betegek hasonlókép ezen pénzalapból nyernek orvosi segélyt; a gyógyszerekkel ellátott szegények száma azonban aránylag vagy igen csekély, vagy éppen semmi; s a reájuk forditott költségek tekintélytelenek; mi ugyancsak az itt következő számszerinti kimutatásból világosan kiderül:

táblázat
     A számos kissebb nagyobb kórházi tőke alapitványok legüdvösebben egy alappá egyesitethetnének, s egy középponti kerületi kórház és agg-ápolda létre jöttét igen is lehetővé tennék; minek létrehivása egyébbre nem, mint egy felsőbb helyről származandó inditványra vár.
     A kerületben létező számos szembetegekre nézve vakok intézete is hiányozván, az emberi test e legnemesebb organumának elhanyagolásából értelmezhető a szürkehályog, a mor, a szaruhártya eltömödései (in filtra) és elhomályosodása s egyébb, a nap közt igen gyakori szembántalmaknak javithatlan fokra fejlödése. 1852-ik évben eszközlött összeirások szerint, a nagyrészt alig gyógyitható vakok s szembetegek száma 50-et meghalad; ide nem is számitva a naponkint előforduló specificus lobos bántalmát a szemeknek; mellyek a szelekkel bővelkedő róna vidéken túlnyomólag kerülnek az orvosok keze alá. Az országos szemorvosnak minden 5-6 évben egyszerü megjelenése a kerületekben, a nép jóléte tekintetéből csak parányi üdvöt áraszthat, s áldani lehet azon leg ujabban igért és remélhető intézkedését magas kormányunknak, miszerint minden megyében s népesebb városban külön szemorvosok fognak, illő dijakkal, felállittatni.
     A nép nyavalyái orvoslására szükségelt gyógyszereket a kerületben elhelyezett, jelesen a Jászságban 4 nyilvános gyógyszertár szolgáltatja ki; mellyek ketteje Jász-Berényben, egy Apáthin, egy Árokszálláson áll fenn; s ha a kerület összes népességét 60 ezerre veszük fel, úgy esnék mintegy 15 ezer emberre egy gyógyszertár; mindenikre, földterület tekintetéből, 4 1/2 mértföld jutván. E tetemes népszám azonban fölötte leolvadozik, mihelyt figyelembe veszük azt, hogy a köznépnek nagyon kis része szokott bajaiban orvosi segélyt keresni s gyógyszerekkel élni. Ugyanez okból aztán kivilágland az is, hogy a két Jász-Berényi gyógyszertár többi társait jövedelemre s üzlet forgalomra nézve jóval meghaladja. - A nyilvános gyógyszertárak helyeztetésénél fogva a községi seborvosok egyike sincs feljogositva rendezett házi gyógyszertár tartására, s azok, kik a gyógyszertáraktól 2 óra járásnál távolabb laknak, rögtöni szükség esetekben alkalmazandó csekély számú gyógyszerekkel ellátvák, mellyek a Jász-Berényi és Apáthi gyógyszertárakból vétetvén, azoknak minőségekről az illető gyógyszerészek eléggé kezeskednek.
     5. A kerületi középponti műeszköztár mellett még mindenik Jász község bir egyegy kissebb sebészi eszköz ládával, mellyben e szülészeti készületeken kivül némelly szükségbe segitő darabok fogltitleatnak.
     6. A halottak kémlelése pontosan kezeltetik, hol fizetéses városi orvos létezik, ezek által; melly községnek saját orvosa nincsen, ott egy különösen e czélra kijelelt s kellőkép oktatott tanácsbeli tag vagy rendőr végezi e kötelességet.