XXV. Börtönügy.
     A Jász-kún kerületi börtönök rendben tartására s a foglyok és rabok feletti ügyeletre nézve következő rendszabályok lőnek a jelenlegi főkapitány által 1851-ki junius 23-kán életbeléptetve:
     A)Börtönöket illetőleg: Minden börtönben, butor darabok következők: 1. Mindenik fogoly, vagy rab számára egy egy nyugpad (prits) legalább 5 láb hosszú, és 2 1/2 láb széles. 2. Mindenik nyugpadra egy szalmazsák, és szalmavánkos, mellyekben a szalma félévenként frisitendő. 3. Egy fogas polcz. 4. egy ivó cseber és kupa. 5. Egy mosdó dézsa. 6. Elegendő köpö ládák. 7. Egy seprő és szemetesláda. 8. Egy üritkező cseber.
     A börtönök tisztán tartása végett: a) minden börtön naponként kétszer kiszellőztetik; b) a börtönök padlója, ugy fa bútorai nyárban hetenként, télben pedig hónaponként kimosatnak; c) minden börtön April és October hónapok első hetében kimeszeltetik; d) az üritkezű, mosdó és ivó edények minden nap kitisztitatnak; e) minden börtön naponként reggel kisepertetik.
     B) Az elzártakat illetőleg. Ezek három osztályba soroztatnak: Foglyok, kik bizonyos vád következtében behozattak, de még itéletet nem nyertek; hatósági rabok, kik már itéletet nyertek, de nem küldettek a dolgozó intézetbe; dologházi rabok, kik egyenesen dologházi rabságra vannak itélve.
     A velök bánásmód ezen osztályok szerint különbözik:
     I. Foglyok. 1. Ha ugyan azon vád, több fogoly ellen van emelve, vagy egy büntény elkövetésében több részesek fogattak be, a foglyok mindenike külön börtönbe záratik, s köztük minden közlekedés akadályoztatik, - ugyan azon börtönbe csak különböző vétek miatt vádoltak záratathatnak többen el. - 2. A foglyok rendszerint vas nélkül tartatnak, tetten kapás, vagy folytonos üzés közbeni elfogatások esetében azonban megvasalandók. - 3. A foglyoknak megengedtetik, hogy magokat ágynemüekkel, élelmi szerekkel, házuktól vagy saját kölségükre ellássák, szeszes italok behordatása; lakmározás, részegeskedés, s illyes ürügy alatt másokkali közlekedés szorosan tiltatik. Ha hazurul nem táplálkozhatnak az alább leirandó rabtartás szerint láttatnak el élelemmel. - 4. A foglyok kényszeritett munkára nem köteleztetnek, szabadságukban áll azonban, maguk részére olly ártatlan munkával foglalkozni, mellyet a börtön helyzete megenged s a bezárt társaknak nem alkalmatlan, ártó műszerek használata tilalmas. - 5. Az állam-ügyész engedelme mellett könyveket olvashatnak, szép müvészetet gyakorolhatnak. - 6. Törvényes cselekedeket kellő felügyelet mellett véghez vihetnek.
     II. Hatósági rabok. 1. Ezek egy börtönbe többen is lezárathatnak, mindenik börtönre nézve a kerületi fő orvos határozandja meg, hogy hány rabot fogadhat be az egésség veszélyeztetése nélkül. - 2. Ha csak az itélet máskép nem hangzik, ezek valamenyien megvasalandók; s lábaikról a vas szenvedésük egész idején, betegség esetében az orvos rendeletét kivéve, semmi szin alatt le nem vehető. - 3. A hatósági rabok, ha csak itéletileg meg engedve nincs, házuktól magokat nem táplálhatják, szeszes italoknak orvos rendelet nélküli élvezésétől szorosan eltiltatnak. - 4. Az I-ső 6-dik pontja átalában s üres idejükben az I-ső 5-dik pontja is reájuk nézve is alkalmaztatik. - 5. Az itéletileg különösen ki nem vett rabok kénszeritett közmunkára használtatnak. - 6. A kerületi középületek és udvarokban tisztogatások, s minden ide vonatkozó szolgálatok, a hatosági rabok által ingyen teljesitendők. - A munkarendet mindig az illető Várnagy határozza meg. - 7. Magánosok használatára, de csak a város falain belől, s mindig egy hajdú őrizete mellett kiadhatók; - midőn a tartáson kivül téli hat hónapban, a hajdú napi díja 15 - a rabé 6 - a nyári hónapban a hajdúé 25 - egy rabé pedig 10 vkrra szabatik. - 8. Egyéb foglalkozás hiányában a rab köz munka, a hatósági főváros szépitésére forditandó, még közelebbről a fő vagy járási kapitány által a helybeli előljárósággal határoztatik meg. - 9. A nő rabok kötelesek minden elzártak ruháit hetenként mosni, s ha szükség kijavitani.
     III. Dologházi rabok. 1. A II-dik 1. 3. 4. és 5-dik pontok alatt előadattak, ezekre nézve is alkalmazandók. - 2- Ezek rendszerint vasban telljesitik a reájuk mért munkát, felhatalmaztatik azonban az intézet felügyelője, hogy olly raboktól, kiket szakmányuk telljesitésében a vas akadályoz; a mester meghallgatása mellett, a munka időre a vasat levétethesse. - 3. A dologházi munka, nyári hónapokban 12, téliekben pedig 8 orára szabatik, melly időnek körülmények szerinti felosztása az intézeti felügyelőre bizatik, megjegyeztetvén; - a) hogy délben evés és mozgásra legalább egy óra szakitassék. - b) hogy az ülő munkával foglalkozóknak őrizet melletti mozgás naponként engedtessék. - 4. Intézeti munka hiányában a II. 6. 7. 8. 9-dik pontjai a dologházi rabokra is alkalmaztatnak.
     Mindenik osztályu elzárt maga tartozik magát sorsához mért ruházattal ellátni; azon esetben ha semmi vagyonnal nem bir, s ruhái leszakadoznak, a Várnagy jelentésére két pár fehérnemű, nyárban egy vászon ujjas s könnyü föveg, télben ezeken túl, egy pár fejelés csiszma, egy szür vagy bunda, a közpénztár rovására fog számokra szereztetni.
     A magokat táplálni nem biró foglyok, úgy az illetöleg ki nem vett hatósági és dologházi rabok élelmezésére, naponként egy részlet jól kisült egésséges kenyér s három pengő krajczár forditatik. - Az étel nemüek ezen napi kr-okból szerzendők bé; igyekezni kell, hogy minden délben s kétszer egy héten savanyu meleg leves, egy részlet főzelék, vagy zöldség, s háromszor egy hétben főtt vagy sült hus állitassék ki, mellyeknek elkészitésére a Várnagy által kiszemelt rabok s rabnők alkalmazandók.
     A kenyér kiszolgáltatás, minthogy cs. k. élelmi raktárak a Jász-Kúnságban nem léteznek, egyes válalkozók által kezeltetik, kikkel a szerződés a helybeli vagy legközelebbi állomáson lévő katonaság számára árlejtés utján megállapitott kenyér mennyiség, minőség, árszerint időnként köttetik, s a válalkozó illetékeit, havonként múlt hórúl a jövő hó közepén nyeri.
     C) A börtöni egésség ügyet illetőleg. 1. Minden fogoly behozatala alkalmával, ugy minden rab elitelése után a kerületi seb-orvos által megvizsgálandó, s ha egésségtelennek találtatik, orvosi ápolás alá veendő, - a vizsgálatról a seb-orvos, különösen a foglyokéról, s különösen a rabokéról jegyzőkönyvet vezet, mellyeknek elsejéből az itéletet nyertek neve veres ónnal kihúzandó, s a másik jegyzőkönyvbe iratik, mellyböl kiszabadulásuk alkalmával huzatik ki. - 2. Szabályszerüleg a seb-orvos minden héten, a főorvos pedig minden hónapban a rabok s foglyok egésségi állapotuk felett szemlét tart. - 3. Minden egyes betegség esetében köteles a seborvos, s a fontosabbakban a főorvos, az elzártakat szorgalmasan gyógyitani, szabadságában hagyatván a betegnek más orvos segélyét is saját költségére igénybe venni. - 4. A kórházi szobában az elől emlitett butorokon kivül, butor darabok következők: a) Nyoszolyák, b) egy asztal, c) három karszék, d) iró eszköz, e) vizes palaczk és több pohár, f) nagyobb betegek számára, egy pár szőrrel vagy tollal tömött vánkos, g) törülkezök és rongyok, h) betegláda. - 5. A kórházba került betegekről a főorvos s illetőleg a seborvos által rendes korház könyv pontosan vezetendő.- 5. A gyógyszereket kiszolgáltató gyógyszerész köteles egy vénykönyvet készitetni, mi általa meglapozva, s átzsinorozva, az állam-ügyész hivatalos pecsétével meghitelesitetik. Minden a beteg rabok számára kellő vények ezen vénykönyvbe irandók, még pedig egy lapra csak egy vény, a vény lapra feljegyeztetik a beteg rab neve, s a kórház könyv azon száma, melly alatt abba beirva van, - a vénykönyv rab száma pedig, a korház könyv 5-dik rovatába jegyzetik be. - 7. Kórházi rendes ápolásra a hatósági rabok s illetőleg rabnők használandók, kiknek kötelességeit az eljáró orvos határozza meg, szükség esetében, sőt szakmányához tartozó minden esetekben a kerületi bába tartozik teljesiteni az ápolási kötelességeket.
     D) A kezelés részleteit illetőleg. 1. A börtönbe hozott fogoly elsőbben is a Várnagy eleibe állitatik, ki felőle anyakönyvet szerkeszt, melynek 20 első rovata az előállitás alkalmával, a többi pedig időnként töltendő be. - 2. Mind a foglyokat mind a rabokat a börtönökbe a tömlöcztartó osztja be, a Várnagy azonban felügyel, hogy a beosztásnál a B) 1-ső és 2-dik úgy II. 1-ső és 2-dik pontjai megtartassanak. - A tömlöcztartó az általa elzártakról börtön könyvet vezet, ebben mindenik külön börtön számára több lap külön szakitatik s mindenik lapra felül az illető börtön száma feljegyeztetik. - 3. A tömlöcztartó minden vasárnap a rabok létszámáról heti kimutatást készit s azt az állam ügyésznek bemutatja. - 4. A rabok tartására kellő készlet kenyerektől s napi krokról minden 5 napra a a tömlöcztartó ötöd napos jegyzéket készit, s azt aláirásával megerősitvén az államügyésznek átadja, ki azt az iménti pontban emlitett kimutatással egybevetvén, a napi krokat a tömlöcztartónak kézbesiti, a kenyér részletek pontos kiszolgáltatására a Várnagy által felügyeltet, s a jegyzékeket a rabtartásról minden évnegyedben szokott módon készitendő számadása mellé okiratakul csatolja, - megjegyeztetik, hogy ezen ötöd napos jegyzék, a hónap 25-dik napján túl annyi napra készitendő, mennyi a hónapból még hátra van. - 5. Általában a rabtartásról a tömlöcztartó naplót vezet, melynek illető lapjaival a 7-dik jegyzéknek meg kell egyezni, - a Várnagy ennek fontos vezetésére, ugy arra is szigoran felügyel, hogy minden elzártnak napi illetménye kiadassék. - 6. A közmunkára magánosoknak kiadott rabokról a tömlöcztartó által napló vezetendő. A munkabér mindig előlegesen fizettetik a tömlöcztartó kezeibe, ki azt naponként a Várnagynak beszámolja s ez az átvételt a napló illető rovatában elismeri. Előleges fizetés nélkül a rabok kiadása megtagadtatik. (B. II. 7.) - 7. A most emlitett naplóból a Várnagy havi kimutatást szerkeszt, s azt egy példányban az állam ügyésznek bémutatja. - A rabok keresete tartásuknak, a mennyiben vagyonukból be nem hajtatott, költségeire forditandó, különben elkerülhetlen ruháztukra, vagy szabadon bocsáttatásukkor, kezűkhez adandó. - 8. Az eddig elősorolt jegyzőkönyvek s kimutatások alapján az államügyész minden negyedévben a börtön ügy állásárol egy átalános kimutatást készit, mellyet egy példányban a főkapitányi hivatalhoz, másikban pedig a törvényszéki Elnökséghez mutat bé.
     Végre a börtöni fegyelem fentartását illetőleg; a feletti szigoru örködés, a rendetlenségeknek önhatalmulag eligazitása s a kihágásoknak az állam ügyészhez bejelentése, a Várnagy legszorosabb kötelességei közé tartozik. - A kisebb kihágásokért a kihágók rabságát az államügyész sanyarithatja, különös fenyitéket érdemlő kihágásokat pedig a törvényszék eleibe terjeszti.
     Ezen rendszabályokat, miként fentebb is érinténk, a Fejedelem magas kegynyilvánitásaiban épen úgy ismételve részesült, s mint a derék Jász-Kunok szeretetével párosult bizalmát teljesen biró jelenlegi Jász-Kún főkapitány, 1851-ki junius 23-kán, addig is, mig egy országos börtön rendszer felsőbbileg tüzetesen fog megállapitatni, ideiglenes szabályul adta ki.

Kimutatása
a Jász-kún kerületi börtönökben lévő vizsgálat alatti foglyokra és elitélt rabokra havonként forditani szokott élelmezési és őriztetési költségeknek.
táblázat
Jegyzések. 1. Az őrszemélyzetnél nem fogltitleatik a Várnagy, sem az Örségnek fegyverzeti, sem a rab-vasalási költség. - 2. Az egyes járás biróságoknál is vannak kint vizsgálat alattiak, és kissebb büntetésü elitéltek is, - kik a fenebbi számitásban nem fogltitleatnak. Kelt Jász-Berényben October 14-kén 1851. Kalmár Jósef m. k. helyettes álladalmi ügyész. - Az eredetivel megegyeztette Mengeringhausen, kiadó.
     Számát illetőleg a kerületi börtönökben létező raboknak; 1831-1840 tiz év alatt 5555 rab közöl 5553 rendes 2 rögtön itélő biróság által itéltetett el, és pedig per alatt, felmentve, s fél évi rabságon alól 4460 - félévi s azontúli rabságra 1095 itéltetvén - a tiz évi öszves rabszámból 558 - a fél évi s azon túl raboskodókból 110 jut középszámitással egy évre.
     Ugyan ezen 10 év alatt egy évre s azon túl összesen 482 itéltetett; miből egy évre 28 esett.
     1840-1850 év közötti tiz évrül vett középszámitással évenkint következő volt a rabok száma. Elitélt egy éven alól 50, egy évre s azon felül 139, összesen elitélt 189; vizsgálat alatt 68; együtt összesen 257.
     1851-ki sept. 16-kán összesen elzárva volt 257 egyén, e közöl itéletileg letartóztatva 189, kik közöl 139 egy évi - s ezt haladó rabsággal fenyitve, 50 pedig egy évnél rövidebb fogságra itélve; 68 várta a megitéltetést, kik közöl 15 itéletileg volt letartóztatva bővebb nyomozás végett, 53 pedig már a vizsgálaton keresztül esett; 41 az épen alakult társas biróság által, 12 pedig a törvényszék által megitéltetendő.