XXIII. Intézetek, egyletek, alapitványok.
     A Jász-kún kerületek összes területében közintézet csupán egy létezik, s ez: a kerületi rabdolgoztató intézet. Az ennek épitése körüli munkálatok 1837-ik évben kerületi közgyülési határozat s nádori jóváhagyás következtében kezdetvén meg, az épitkezés s fölszerelés 1839-ik évi augustus havában fejeztetett be. - A 11707 pftra tervezett költségvetést a valóságos 15560 pftra rugott kiadás tetemesen meghaladta; mi leginkább az épület nagyobbitása s felszerelése miatt keletkezett. Ezen összves költség a kerületek felkelő-seregi pénztára által fedeztetett. - Magában foglal az intézet két nagy dolgozó termet, két raktárt, egy kápolnát, egy konyhát, és kilencz börtön-szobát. Dolgozó termeiben 60 rab munkálhat egyszerre, rendelkezik azonkivül egy száraz malommal. E dolgozó ház rendes munkájaul a csapó mesterség határoztatván több évig, egy évenkint 600 vftal dijjazott csapómester s 2 vftal dijjazott csapó legény vezetése mellett pakrócz és szűrposztó gyártatott. Ezen iparág azonban részint a szállitási - részint a pesti raktár tartási s egyéb vásárokra járáskelési kiadások s eladási bizonytalanság miatt az intézet pénztárának nem csak nem jövedelmezvén, hanem tetemes veszteséget okozván - 1842-ik évben az ó budai katonai ruha bizottmánynyal halina posztó szállitásra szerződés köttetett; melly czik hat éven át olly jó sikerrel is gyártatott, hogy utóbbi években már némi nyereséget lehete felmutatni; - 1848-ik évi septembertől fogva 1849-ik évi augustusig ismét pakróczok készitettek, mellyek ugyan szép nyereséget eredményezének a megfogyott pénztárra; azonban a Kossuthféle bankjegyek megsemmitése azt még inkább megapasztotta. - Szellemi hatását illetőleg, a dologház olly jótékonyan hatott a hatósági elitéltekre, hogy alig fordult pár eset elő, mellyben az egyszer dologházra itélt rab ismét oda került volna viszsza, mig a rendes fogságra itélt rabok közt a viszszakerülés igen gyakori volt. Az intézet felügyelőségét felállitásától kezdve, Várnagy Sismis Mihály vitte, ki szorgalma - s buzgóságáért Ő cs. k. apost. Felsége titleal 1845-ik évben arany érdempénzzel jutalmaztatott. Felügyelése mellett a gyártmányok olly tökéletességre vitettek, hogy 1844-ik évben az intézet dicsérő oklevéllel ajándékoztatott meg az iparegylet által. - Az intézet pénztárát pedig mindig a jászkerületben lakó tiszti ügyész kezelte; - az intézet minden ügyei végre, hajdan a nádori alkapitány - jelenleg a hármas kerületi cs. kir. főkapitány elnöklete mellett egy e czélra alakitott választmány által vezéreltetnek. Az anyagok megszerzésére s átalában forgalomra a felkelő-seregi pénztárból 37864 frt. s 15 kr. v. cz. kölcsönöztetett, melly öszvegből 1843-ik évig 6812 frt. 30 kr. v. cz. fizettetett vissza, s igy a forgalmi tőke 31051 vfrt. 45 krra szállott, s a veszteségek következtében 17715 frtra v. cz. olvadott le. Ennyi volt az intézeti pénztár rendelkezése alatt, de ezen öszvegből is a Kossuthféle jegyek megsemmitése után 9735 ft. v. cz. beadatván, a pénztár valóságos állása 1850-ik évi május honapban 798 frt. v. cz. volt. Illy összeállitás szerint az intézet évenkinti vesztesége 533 frt. 28 kr. pp. ment; azonban az utolsó három évben e károsodás nem csak megszünt, de sőt haszonra is lehetett volna számolni, ha a szerencsétlen forradalom be nem következik.
     1850-ki junius havától 1851-ki majus 31-kig kiadásainak, bevételeinek, tiszta nyeresége-, vagy veszteségének kimutatása következő volt; jelesen
     A) Kiadás: 1850-ki junius és augustus honapokban 42 mázsa 99 font gyapjuért fizettetett 1720 frt. 33 kr.; 1851-ki ,januar honapban 38 mázsa 55 font gyapjuért 38 frt. 55 kr.; összesen 81 mázsa 54 font gyapjuért 3458 frt. 41 kr. pp. - Lelkészeknek, s dologház felügyelőnek évi dija fejenkint 40 pftal 120 ft.; munkát vezető mesternek, segédével együtt 340 ft.; anyagok, bolt- s kézmüvesi árjegyzékek 100 ft. a fentebbi gyapjúból készült nyers munkák megkaloltatására szükséges 6 lóért 24 pftal 144 ft. Ugyanezen nyers anyagok megkaloltatására kivánt 4 hónap alatt 6 lóra szükségelt költség havonkint 108 pftot véve 432 ft. - A kiadás tehát összesen 4594 ft. 41 kr.
     B) Bevétel. Ugyan azon 81 mázsa és 54 font gyapjú feldolgoztatván adott összesen a) 169 halina véget, - mi (egy véget 15 réffel véve) tett 2535 röföt; s esett érette (röfjét 1 ft. 24 kral pp. számitva 3549 ft. pp. - b) 102 darab pokróczot, miért (darabját 3 pftal véve) bejött 306 ft. pp.; - az összes bevétel tehát 3855 ft., a kiadás pedig 4594 ft. 41 krt. tévén; a veszteség 739 ft. 41 kr. pp. volt.
     E veszteségnek jövőrei eltávolitása végett a jász-kún kekerületeknek 1851-ik évben tartott gazdasági gyülése a felkelő pénztárba volt mintegy 1700 v. cz. ft adósságát az intézetnek nem csak elengedte, hanem alaptökejeül egy 25 ezer ftról szóló status kötelezvényét is oda ajándékozta, mellyből habár csak kétszáztóli jövedelem huzatott is, az intézet felsegéllésére vajmi jótékonyan hatott.
     Alapitványok a jász-kún kerületekben több rendbeliek léteznek, jelesül:
     1. Minden egyes községben van egyegy tehát a három kerületben összesen 25 kórház alapitvány. Alapjai gyüjtettek az örök bevallási forintok egy százalékaiból, továbbá kegyes hagyományokból, és némelly birságokból, különösen a Jász-Berényi kórházi alaphoz egy körül belől 100 holdnyi rét is tartozik. Ezen alapitványok jövedelmei nagyobb részben folyvást tőkesitetnek, egy részben azonban a vagyontalan nyomorultak segélyzésére fordittatik. Félegyházán és Majsán az illyen pénztárból már köz ápolda épittetett - az elsőben 69, a másodikban 18 szegény ápoltatik. Jász-Berényben e pénztárból egy nagyobb kórház ép mostanában épittetett. - Szabad-Szálláson ezen pénztár jövedelmének egy része a községi orvos fizetésére fordittatik. Valamennyi illyes pénztárnak elegendő öszvegre nevekedése után végczélja: Kórház felállitás. E kórházi alapitványok mennyisége iránt szolgáljon adatul azok pénztára állapota felől 1850-ik évi december hó végeig vezetett következő kimutatás:

táblázat
     2. Jász-Berényben van egy vagyontalan Árva alapitvány, mellynek jövedelme a vagyontalan árvák, mesterség tanulók felsegéllésére fordittatik. 1849/50-ik év végével ez alapitvány tőke pénze 2887 frt. 21 kr., - egy évi kamatja 173 ft. 14 kr. volt v. cz.
     3. Mihály-Telkén a Csomortányi hagyomány szorosan egyházi szükségek fedezésére, 2000 frt tőkéje az egri káptalan által kezeltetik.
     4. Halason a Tomo Imre-féle alapitvány tőkéje 800 pfrt. községi felügyelet alatt kezeltetik, czélja: iskolai tanitás előmozditása.
     5. Dorozsmán Dianovszky alapitvány tőkéje 1072 ft. 31 kr. pp. czélja: szegények ápolása, községi felügyelet alatt.
     6. Ugyanott Kókai alapitvány tőkéje 400 pfrt. hason rendeltetésü.
     7. Fülöp-Szállásán Nagy Sándor alapitvány tőkéje 400 pfrt. az egyházi gondnok kezelése alatt, czélja: szegény tanulók segéllése.
     8. Ugyanott Kisdedóvó alapitvány 838 frt. 45 kr. v. cz. hasonló kezelés alatt.
     9) Kún Szent-Miklóson Szabó István alapitványa, tőkéje 1150 ft. v. cz. a község által kezeltetik; czélja: szegény tanulók segéllése.
     10. Ugyanott Már András alapitványa 1067 vft.
     11. Ugyanott Már Mihály alapitványa 450 vfrt - mindkettő jobb tanulók felsegéllésére, az iskolai ügyelő kezelése mellett.
     12. Jász-Berényi középtanodai alapitvány, a jászközségeknek 1827-ik évben legfelsőbbleg elengedett adó hátralékaiból keletkezet6t. Főkapitányi felügyelet mellett külön pénztárnok által kezeltetik, s jövedelméből a Jász-Berényi középtanodai oktatók fizettetnek, s illetőleg özvegyeik nyugdijjaztatnak. 1851-ki april hó 20-kán kelt pénztári kimutatás szerint ez alapitványnak kamaton kint volt tőkepénze 24627 ft. 28 7/. kr. kamat 1477 ft. 38 1/5 kr. - Kiadatik évenként tanitók fizetésére 1086 ft. nyugdijakra 160 ft. összesen 1186 ft. egyéb rendszeres kiadás nem lévén, a kamat maradék az alapitványi tőke nagyobbitására fordittatik. - Ugyan azon fentebb érintett adó hátralékokból Kis-Ér város reformata vallású községe illetményéhez képest egy külön alapitványt alkotott, melly községi felügyelet alatt kezeltetvén, növekedtével orgona épitésre s orgonista fizetésére tüzetett ki. - Végezetre
     13. Valamennyi katholikus község bir egy templom alapitványnyal, a községi előljáróság kezelése alatt, mellyből a templom szükségei fedeztetnek. Ugy szinte mindenik protestáns egyház község egyegy egyházi pénztárral, mellyből egyházi hivatalnokaik s szolgaik fizettetnek; mindezek egyeseknek hagyományaiból s adakozásaiból keletkeztek.