Az 1557. év végnapjaiban egri püspökké kinevezett Verantsits Antal elfoglalván püspöki székét, csakhamar belátta, hogy az egri püspökség jövedelme mily zavart állapotban, s egyes hatalmasok önkényének kitéve lévén, az oly fontos Eger vára őrségének fentartására nem elegendő; a hiányt pedig a kir. kamara az adó késedelmes befolyása miatt kellő időben nem pótolhatja, 60s e miatt az őrség folyvást elégületlen, s eltávozással fenyegetődzik; ezenkivül az adózó lakosság a tisztek zsarolásai által sokféleképpen sanyargattatik. Hogy ezen bajok kellő orvoslást nyerjenek, egyenesen a királynak tett jelentést, minek következtében Thurzó Ferencz udvari kamarai praefectus, Salamanca Ferencz, Dóczy Gábor, Pesthy Ferencz és Ördögh Péter királyi biztosoknak a püspökség jövedelmei összeirására és rendbe szedésére kineveztetvén, ezek az összeirást 1558-ik évi január hóban teljesitették, mely munkálat sok érdekes és részletes adatot foglal a Jászkúnságot illetőleg magában.
Ezen összeirásban Thurkeddy és Thurkevi külön, és nem a kolbászszéki kúnszállások között fordul elő. Ez évben volt Thurkeddyben jobbágy 14, zsellér 3, elhagyott telek 2. Minden telek fizetett mind Szt.-György mind Karácsony napkor két-két denárt, minden házas zsellér egy-egy denárt, Szt.-Mihály napkor minden telek egy forintot; – gabonából, búzából, árpából, zabból, törkölyből, bárányokból, méhekből tizedet adtak; bárány és méh-váltság egy denár; – van itt egy püspökségi malom két kerékre, melynek jövedelme 4 felé osztatik, 3 rész a püspöké, egy rész a molnáré; a malom a közös költségből tartatik fenn; a malomgátat a lakosság köteles jó állapotban fentartani; a Berettyó vizében fogott halból 3 rész a püspökségé, 2 rész a jobbágyoké; az itteni körtvélyes nevű ligetes tilos erdőben a ki egész fát kivág, fizet egy frtot, a ki galyat nyes, 13 denárt; a Makra vidékéről ide szállitott tized bárányokat és borokat a Tiszáig elszállitani; a püspökség borait saját szekereiken Egerből elfuvarozni, és évenként két három izben kimérni tartoznak.
A birságok következők: vérontásért 1 frt, községen kivül elfogás 1 frt, a községben 40 denár, nyelvváltság 20 frt; fej- és jószágvesztésre szólló itélet a püspök jogához tartozik.
Van itt egy puszta Nachna, ennek nagyobb részét a turkeddiek, kisebb részét a túrpásztóiak birják, s a lakosok kötelesek a püspöknek e pusztából tizedet adni.
61Másik község: Thurkevy, van benne egész telkes jobbágy 19, zsellér 8; adót, tizedet a fentebbiek szerint fizetnek; a Zaránd megyéből ide érkezett bármiféle tizedet tartoznak a Tiszáig elszállitani; a püspök embereit, kik erre utalványnyal birnak, a hova szükséges elfuvarozni; az ujonnan itt megtelepedett jobbágy első évben adómentes; a ki a biró vagy tiszt tudta nélkül a Berettyóban fogott halakat eladja, ez a tisztnek fizet egy frtot, – más egyebeket ugy fizetnek és szolgálnak, mint a turkeddiek.
A kolbászszékhez tartozó nagy kúnok községei: Csorba, Moricz, Kisujszállás, Tormásturgon, Totturgon, Kolbaz, Bolcsa, Magyarszállás, Karczagujszállás, Aszonszállás, Orgondasztmiklós, Ködszállás, Fábiánsebestyén, Madaras, Kápolnás, Maryalaka, – e 16 község Eger várához tartozik, tisztjeik Mezey Pál 6, és Zolathy György szintén 6 lovassal. Ezen 16 község fizet összesen Sz.-György napkor, 111 frtot, Sz.-Jakabkor 55 frt 75 d., Sz.-Mihálykor ismét 111 frtot, összesen 277 frt 75 d.; évenként Ako nevet viselő tized váltságául: buzát 223, árpát szintén 223 budai vékát; vágó ökröket az egri várhoz évenként 12-öt adnak; ezenkivül a királyi dica adót; s kapitányaik a tegzespénzt évenként fizetik.
A következő 10 község is Kolbászszékhez tartozik ugyan, azonban Gyula vára által biratik: Szentmárton, Báboczka, Ecsed, Mesterszállás, Homok, Telekszállás, Pohamara, Kaba; – Kakatot Vitéz István és János birja, Hegyest elébb Andorkó János birta, most pedig Hegyesy Gáspár.
Kiskúnok: ezeknek tisztjeik Nagoly Orbán és Kis Simon 6–6 lovassal.
1. Tatársztmiklós: van 9 jobbágy. A jószágadót – census – tisztjeiknek fizetik; Sz.-György és Sz.-Mihály napkor minden jobbágy fizet 50–50 denárt.
Tizedet adnak a gabonából és bárányokból.
A kir. dica adót kétszer fizetik évenként féltelek után 9 frtot.
Vágó ökröt adnak kettőt.
Vármunka helyett fizetnek egy frtot.
62Rendkivüli jövedelem. A birságokon kivül fentebbi tisztjeiknek kötelesek fizetni évenkint:
Ölni való malaczot kettőt, melyek helyett 1557-ben kénytelenek voltak fizetni öt frtot.
Asztalpénzül fizettek 11 frtot, néha többet is.
Kaszállás-pénzül fizettek 5 frtot.
2. Ferenczszállása: jobbágy van 25, zsellér 3.
Jószágadóba Sz.-György és Sz.-Mihálykor 9–9 ftot.
Akóul buzát 13 1/2, árpát 13 1/2 vékát.
Kir. dica adót évenként két részletben 12–12 frttal.
Tisztjeiknek: asztalpénzül 12 frtot, kaszáspénzül minden jobbágy 10 denárt.
3. Kisszállás: jobbágy van 18, zsellér 1. Jószágadóba Sz.-György és Sz.-Mihálykor 6–6 frtot. Akóul buzát 9, árpát 9 vékát; kir. adóba két részletben fizetnek 9–9 frtot, adnak két vágó ökröt; tisztjeiknek, asztalpénzül fizetnek 12 frtot, egy malaczot, kaszáspénzül egyenként 40 dt.
4. Palka: van 22 jobbágy, 4 zsellér; jószágadóba Sz.-György és Sz.-Mihálykor 8–8 frtot; akóba buzát 8, árpát 8 vékát; kir. adóba két részletben 12–12 frtot; tisztjeiknek: asztalpénzül 12 frtot, kaszáspénzül egyenként 40 dt., ezenkivül adnak két egész szalonnát.
5. Kara: van 8 jobbágy, egy zsellér; fizetnek jószágadóba 8–8 frtot; akóba buzát 10, árpát 10 vékát, kir. adóba 7–7 frtot, tisztjeiknek asztalpénzül: 8, kaszáspénzül 3 frtot, és adnak egy malaczot.
6. Törtel: jobbágy, 21, zsellér 8; jószágadóba 8–8 frtot, akóba buzát 20, árpát 20 vékát; kir. adóba 21 telek után évenként 21 frtot, a várba adnak egy ökröt; tisztjeiknek asztalpénzül 11, kaszáspénzül 10 frtot, s adnak két malaczot.
7. Lajos: jobbágy 5, zsellér 2, kapitány van 10, jószágadót két részletben külön-külön 2 frt, 20 d. Akó búzát 1 1/2, árpát 1 1/2 vékát; a kapitányok fizetnek tegzespénzt 7 frtot; Kis-Balázs pusztaért fizetnek évenként 10 frtot; a várba adnak 2 ökröt.
Tisztjeiknek: asztalpénzül 6 frtot, kaszáspénzül egyenként 40 dt., adnak még egy malaczot.
638. Myse: jobbágy van 24, zsellér 4, kapitány egy. Jószágadóba fizetnek két részletben külön-külön 7 frt. 50 dt.; akóba: búzát 8 1/2, árpát 8 1/2 vékát; kir. adóba két izben 12–12 frtot; a várba adnak egy vágó ökröt.
Tisztjeiknek: asztalpénzül 12 frtot, kaszáspénzül egyenként 40 dt., s adnak 2 malaczot.
9. Szabadszállás: jobbágy van: 20, zsellér 4, nem fizetnek semmit, mivel ujonnan szállottak meg, s 1555-től kezdve négy egész évi adómentességgel birnak.
10. Kerekegyház; jobbágy 29, zsellér 3. 1556-tól kezdve 4 évi adómentességgel birnak s igy nem fizetnek semmit.
11. Kochy, helyesen Kocsér; e község birája a kir. biztosok előtt nem jelent meg, tehát újólag be fog hivatni, s minden kir. jövedelmekről eskü alatt, mint a többi községek, kikérdeztetni.
Kir. philistinok. Ezek tisztje Hobordanszky Kristóf 12 lovassal.
Árokszállás, Dosa, Négyszállás, Jákóhalma, Miháltelek, Apáti, Kisér, Ladán, Bódogháza, Ago, Jazberyn, Felső-Sz.-György; Alsó-Sz.-György ez 1557-ben lett ujólag megszállva, Fénszarú puszta, összesen 14; a rendes jószágadót – census – évenként 600 forintot Balassa Jánosnak fizetik, ki a felkelő nemesség kapitánya volt; – akóba adnak a királynak: buzát 1200, árpát is 1200 vékát, – kapitányaik vannak 8-an, kik fizetnek évenként tegzes pénzül 50 frtot, a fentebbi községek adnak még évenként két vágó ökröt, kölest, vajat, sajtokat, borokat kimérni tartoznak; kir. dica adóba fizetnek 40 frtot az egri várhoz.
A jászkún községek fentebbi névsorán végig tekintve, hiányozni találjuk a mai Kis-Kunság alsó részéből: Halas, Majsa, Dorosma és Félegyháza községeket; ezek közül e három utóbbi már ekkor puszta volt, Halas pedig hihetően a szegedi várbeli török bég hatósága alatt állott.
Különben a jászkún községeket nem csak a török zsarolta, hanem sanyargatták ezeket a közibök rendelt 64várbeli tisztek és saját kapitányaik is, annyira, hogy ezt tovább nem türhetvén, a jászok Jászberényből 1558. jan. 15-én az Egerben székelő kir. biztossághoz adták be panaszukat, miszerint a tiszteknek törvény és szokás elleni mennyiségben különféle czimek alatt pénz, gabona, élelmi czikkek, borkimérés, vetést, fuvarozást adni, fizetni s szolgáltatni kényszerittetnek, s erre nemcsak birság alatt szorittatnak, hanem biráik s a lakosság szidással, veréssel illettetnek; sőt a tiszteknek szolgái is közöttük élnek, őket sanyargatják; a fentebbi követeléseket rajtok a tisztek pecsétküldés által rendelik meg; birságokat három felé fizetnek: a kapitánynak, a tisztnek és a töröknek; ezenkivül kapitányaik is rajtok sok hatalmaskodást követnek el, van pedig közöttök 8 kapitány, s nemcsak a jászok nemzetségéből, hanem máshonnan beköltözöttek is, s mikor a nép az urak dolgát végzi, a kapitányok a mezőre kilovagolva, tetszés szerint kaszáltatnak és foglalnak a magok részére, a nép gulyáját szabadon legelni nem engedik, a király jobbágyait ütik, verik, magok pedig semmi szolgálatot nem tesznek, hanem otthon ülnek, ha a nép halász, annak harmadát elveszi a kapitány, de ha a kapitányok halásznak, abból a népet nem részeltetik. Régi szokás szerint a tiszteknek a bevett jövedelemből és birságokból kellett vala élni, emberölésből jövedelme 4 frt volt, de ebből a török vett fel 2 frtot, 2 frtot pedig a magyar tiszt; e tiszt, ha valakit elfogott, egy forint volt a birsága, ha pedig a biró fogott el valakit, az egy frt fele a biróé, fele a tiszté volt. Most már a kapitányok is annyit akarnak kapni a birságból, mint a tiszt s igy a mennyi volt a királyok idejében a birság, most három részre mindegyik rész magának annyit követel, s igy mindegyik egy-egy frtot kap.
Gergely deák elfogatása után Zarkandi Pál egri praefectus a kir. dica adót évenként szokás ellenére kétszer veszi meg rajtok 4 frttal; ezenkivül szokás ellenére adnak Egerbe évenként 10 vágó ökröt, s három izben mérnek ki bort, melynek árát a megmért edény után tőlük felveszik nyugta mellett; ezenkivül télen, nyáron s máskor igen sok kézi és igás napszámot, mi 65azelőtt nem volt, szolgáltatnak velök. Kérik tehát e zsarolásoktól eltiltatni a tiszteket, hogy ne lakjanak mindég a polgárok között, s ne engedjék, hogy a polgárok és jobbágyok a török miatt elvesszenek, a mi már nehányszor a két ellenség között a polgárokon s jobbágyokon megtörtént, hanem a magok rendes jövedelmével elégedjenek meg.[1]
Ugyancsak ez év kezdetén Verancsics másik várnagynak Komáromból Zolthay Istvánt nevezte ki; ki 1552-ben az egri vár ostrománál Dobónak egyik hű és vitéz hadnagya volt, 1554-ben azonban a hatvani bég fogságába esett; melyből kiszabadulása váltságához segélylyel a király is támogatta, mert a magyar kamara 1556. jul. 17-én éppen e czélra 239 frtot vett fel kölcsön.
A törökök, hogy a gyulai vár vidékén lévő hódolt részeket minél inkább hatalmok alá keritsék, s a gyulai várőrség tevékenységét gátolják, ennek ellenében két erősséget, egyet Világos várnál Syry faluban, másikat Erdőhegyen épitettek, a harmadikat pedig Gyula közelében Varsányon tervezték, melynek megakadályozása végett Mágocsy négy ezer emberrel táborba szállott.[2]
1558-ban a hadi segélyt Gyula várához Zaránd, Békés, Szolnok, Csanád, Csongrád és Arad megyék fizették. A Szolnok megyéhez tartozott Nagykúnságból ide fizettek: Kúnszentmárton 37 frtot, Homokszállás 9, Telekszállás 8, Mesterszállás 12, Kiskaba 7 frtot. A többi jászkún községek Eger várához adóztak ez évben; adtak pedig census vagy akó fejében a jászok 1206, a kolbászszéki kúnok 261, a kiskúnok 63 1/2 véka gabonát; ezenkivül a hozzájok kiosztott borok elméréséből bevett jövedelmet is beszolgáltatták; továbbá rendkivűli módon adtak a kolbászszéki kúnok 9 sertést, a jászok 9, a kiskúnok 8 szalonnát; vágó marhát a kolbászszékiek kapitánya Köles Benedek hajtatott 9 darabot 35 frtért, a jászok 8 darabot 40 frtért.
66Ez évben a kolbászszéki kúnok régi szabadságaik gyakorlatában mindinkább háborgattattak, a mi kitetszik onnan, hogy az Egerben működő kir. biztossághoz folyamodtak, hogy kapitányukat maguk választhassák, s régi szabadságaikat kir. oklevéllel megerősithessék.
[1] Verancsics VII. 169. l.
[2] Verancsics VII. 242. XII. 225. l.