|| TARTALOM || VISSZA || TOVÁBB ||

Albert Ferencz: Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása



     Ennélfogva Egerben a középhőmérsék január, oktober és november havakban melegebb mint Szolnokon, a többi hónapokban pedig jóval és szeptemberben feltünőleg hidegebb mint ott; de a szolnoki észleletek az összehasonlításnál biztos alapul már csak azért sem szolgálhatnak, mivel csak két évi időszakra terjeszkednek s a hőmérő, melyen a hőmérsék foka Szolnokon észleltetik, nincsen összehasonlítva az egrivel. E szerint tehát ezen összehasonlitásból csak az tűnik ki biztos eredményül, hogy Szolnokon a déli óra középhőmérséke a téli hónapokban általán véve az egrinél kisebb, a többi hónapokban pedig nagyobb, mi a természeti viszonyoknak is megfelel, mert a hőmérséknek a jobban délre és rónán fekvő Szolnokon nyáron bizonyosan nagyobbnak, télen pedig, midőn a szelek a mindenfelé nyilt és tágas síkon akadály nélkül dühönghetnek, kisebbnek kell lennie mint a habár jobban északra, de északra, nyugatra a keletre zárkozott és csak délre nyíló völgyben fekvő Egerben.
     Gazdászati tekintetből igen érdekes tudni azt is: mennyi a fagynapok átlagos száma és mikor szokott nálunk őszszel az első és tavasszal az utolsó fagy vagy dér beállani? Egerre nézve saját észleleteim erre következő számokkal felelnek. Volt fagynap:

év

jan.

febr.

márcz.

apr.

máj.

sept.

okt.

nov.

decz.

1851

26

14

14

3

-

-

-

15

23

1852

25

27

25

12

-

-

5

4

22

1853

24

23

24

13

-

-

-

12

30

1854

31

17

15

4

-

-

-

11

4

1855

23

26

16

3

-

-

-

8

28

1856

15

14

18

-

-

-

-

13

26

1857

20

26

13

-

-

1

-

14

28

1858

30

28

24

2

-

-

1

18

28

1859

28

17

9

2

-

-

-

14

22

1860

22

22

17

-

-

-

-

12

18

1861

30

10

3

3

3

-

2

8

26

1862

31

19

8

1

-

-

-

6

30

1863

10

25

3

3

-

-

2

5

29

1864

30

12

2

6

2

-

9

8

25

1865

20

21

13

1

-

-

-

6

21

1866

18

11

1

-

-

-

10

11

21

1867

12

8

16

1

-

1

1

14

19

17 évi időszakra terjedő ezen vizsgálatokból kiderül, hogy a fagynapok közepes száma Egerben januárhóban: 23, februárban: 18, marcziusban: 13, aprilisben: 3, oktoberben: 2, novemberben: 11, és deczemberben: 23; májusban 17 év folytán összesen csak öt, Szeptemberben pedig csak két fagynap volt.
     Hogy mikor állott be Egerben ősszel az első és tavasszal az utolsó fagy vagy dér, mutatja a következő táblázat:

év

első fagy
vagy dér

utolsó fagy
vagy dér

év

első fagy
vagy dér

utolsó fagy
vagy dér

1851

oktob. 30 f.

april. 7. f.

1860

nov. 1. f.

marcz 24. f.

1852

novemb. 11. f.

april. 23. f.

1861

okt. 26. f.

május 1. f.

1853

oktob. 30. f.

april. 20. f.

1852

nov. 16. f.

marcz. 18. f.

1854

novemb. 20. f.

april. 25. f.

1863

okt. 25. d.

april. 2. f.

1855

novemb. 7. f.

april. 25. f.

1864

sept. 29. d.

május 6. f.

1856

septb. 25. f.

marcz. 31. f.

1865

okt. 27. f.

april. 7. f.

1857

oktob. 31. f.

marcz. 22. f.

1866

okt. 18. f.

máj. 24. dér

1858

oktob. 29. d.

april. 15. f.

1867

sept. 27. f.

april. 6. f.

1859

novemb. 1. f.

april. 3. f.

 

 

 

     Szolnokon Dr. Bécsi János észleletei szerint volt fagy déli 12 órakor:

év

január

november

deczember-ben

1866

21

3

22

napon

1867

20

6

12

’’

tehát átlagosan januárban 20 szor, novemberben 4 szer és deczemberben 17 szer. De miután a szolnoki hőmérséket csak egyetlen óráról t. i. déli 12 óráról ismerjük, sem azt nem határozhatjuk meg, hogy melyik hónapra hány fagynap esik, sem azt, hogy mikor állnak ott be átlagosan az évben az első és utolsó fagy vagy dér és Dr. Bécsi ur nagy érdemet szerezhetne magának a lebtan körül és igen háláraméltó dolgot tenne, ha szives volna, ezentúl a hőmérséket a délen kivül még kétszer t. i. reggeli 6 és esti 6 órakor, vagy legalább még egyszer t. i. reggeli 6 órakor, vagy mi még jobb volna nap keltekor följegyezni.
     És most, miután a hőmérséki viszonyokat sok oldalról átvizsgáltuk volna, térjünk át a légáramlásoknak mint oly jelenségeknek nyomozására, melyek a hőmérsékkel nem csak a legszorosabb összeköttetésben állnak, hanem egymásra döntő befolyást is gyakorolnak, ugy hogy a légáramlások a hőmérsék változásából erednek s ez utóbbi megint a légáramlások minéműsége által módosittatik.
     Az első kérdés pedig, melyet itt nyomoznunk kell az: miképen oszlanak fel a szélirányok Egerben? Ezen kérdésre három nézpont szerint akarok észleleteim nyomán felelni, t. i. hogyan osztatnak fel a szélirányok 1) az egész évet általában, 2) hogyan az egyes évszakokat és végre 3 szor: hogyan az egyes hónapokat tekintve?
     Mi az első kérdést illeti, következik az észleleteimből, melyeket naponta 3 szor, tehát az év folytán 1095-ször intézek, hogy a szélirányok feloszlása a szélrózsának csak nyolcz főirányát [1]) és az egész évet tekintve, a következő volt. Észleltetett ugyanis hogy a szél az alább jelzett irányok felől fútt:

év

É.

ÉK.

K.

DK.

D.

DNy.

Ny.

ÉNy.

1861

383

56

91

44

124

132

175

90

-szer

1862

298

59

142

110

177

112

99

97

’’

1863

386

60

115

75

143

64

128

123

’’

1864

393

73

146

62

129

69

97

117

’’

1865

415

35

181

32

156

58

106

87

’’

1866

335

32

150

45

146

76

158

147

’’

1867

337

14

145

25

159

64

155

177

’’


[1] Egerben a szélrózsának 16 iránya szerint jegyeztetik ugyan fel a szél, de rövidség kedveért itt azokat 8-ra vontam össze.

[Tovább]